„A
megfeszített gonosztevők közül az egyik káromolta Jézust. De a másik
megrótta, ezt mondva neki: »Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon
ítélet alatt vagy!«” (Lk 23,39–40) Beleesett
egy munkás a meszesgödörbe, és csúnyán megütötte a lábát. Feljajdult,
erre pár pillanat múlva melléesett egy társa, majdnem a fájós lábára. Az
első munkás torkaszakadtából üvölteni kezdett: „Mit csinálsz, te
féleszű?! Hogy lehetsz olyan béna, hogy mikor látod, hogy jártam, te is
belecsúszol ugyanúgy a gödörbe?!” A másik ezek után alig mert
megszólalni: „Azért jöttem, hogy kimentselek…!” (Zsíros András)
A szeretet hangja muzsika: ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek. Ez a szó: szeretet -élettel teli valóság; segít feloldani és feloldódni; megérteni és megértetni; megtartani és elengedni. (Tatiosz)
Az Ő fényében válik világossá minden.
„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13) Bizonyosan történt már olyan az életünkben, hogy meghallgatva egy áldást vagy imádságot azt vettük észre, hogy semmi sem maradt meg belőle. Bár a fülünkkel hallottuk, a szívünkkel mégsem tudtuk megragadni. A mai igét is ezerszer hallhattuk már. Azonban mégis érdemes most türelemmel újra végigolvasni, ízlelgetve a szavait. Kegyelem, szeretet, közösség. És jó újra rádöbbenni, milyen csodálatos mondatok ezek… Nemet mondani a monotonságra… (Pongrácz Máté)
Ha hitben nincs hiány, nem hiányzik semmi. (Spurgeon)
Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!
Maya Angelou
Isten csak egy Szót mondott ki: ez az Ő Fia volt. S Őt mindig mondja, vég nélküli csendben. S a lélek is csak a csendben tudja meghallani Őt.
Keresztes Szent János
„Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő.” (Jel 1,4)
Mennyei
Atyánk körülölel, mint tér és idő. Ha majd hazaérkezünk a „kezdet”
összhangjába, és összeölelkezik a múlt, a jelen és a jövő, akkor
nyilvánvalóvá válik, hogy békessége vonzott, és kegyelme tartott meg a
hosszú úton. (Cserhátiné Szabó Izabella)
„Megjelent
az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért
hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most
pedig megjelent nekünk.” (1Jn 1,2)
Nekünk.
Nagy üzenet ez a világ számára. Voltaképpen az egyetlen, továbbadásra
érdemes hír: Isten kegyelme értünk van, minket akar. Ezért jelent meg,
adatott nekünk az Élet, a Krisztus. Istennek ezért az értünk véghezvitt
csodájáért lehetünk tanúk, akik nem tudják nem hirdetni: ez az örök
élet, ez a Krisztus jött el hozzánk, és jött el hozzád is, hogy örökké
az övéi legyünk. (Eszlényi Ákos)
Minden rossz mögött, mely bennünket ér, valami jó rejtőzik. (Zeller)
Mindenki azt a kisugárzást és energiát kapja, amit ő ad másnak, de csak azt adhatja, ami benne van.
Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem,
hanem amit egy életen át hordozunk magunkba csendesen.
Nem az a fontos, hogy valaki mit, hanem az, hogy miként szenved. Ugyanabban a tűzben az arany ragyog, a polyva pedig füstölög. Ugyanaz a cséplő a szalmát összetöri, a gabonaszemet megtisztítja. (Augustinus)
Nem az a gazdag, aki birtokol, hanem az, aki képes adni.
Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.
Sokan azért mennek tönkre, mert az igazságot senki sem mondta meg nekik szeretettel.
Sokkal könnyebb a helyes keresztény életről beszélni, mint az életünkkel megmutatni. (Szikszai György)
“Szeressétek
ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak
benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul
üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi
köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és
aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az
emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak
azokat szeretitek, akik benneteket is szeretnek, milyen hálát várhattok
érte? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Mert ha
azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen hálára
számíthattok? Hisz így a bűnösök is tesznek jót. Ha csak a visszafizetés
reményében adtok kölcsönt, milyen hálát várhattok érte? A bűnösök is
kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanazt visszakapják. Szeressétek
inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi
viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak
lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek
hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki
fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s
akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is
megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és
túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek,
olyannal mérnek majd nektek is.”
Lk 6.27-38
Lk 6.27-38
Egy
idős hívő házaspár egy, a hegyek között fekvő kicsinyke faluban lakott.
A falu fiataljai bolondnak tartották őket, kinevették és csúfolták
őket. Egyszer néhány fiatal elhatározta, hogy megtréfálják az öregeket.
Leszedik a cserepet házukról, aztán majd mondhatják, hogy az Úr így, meg
az Úr úgy. Majd ha jön az eső megvéd az Úr. Majd meglátjuk mi lesz, ha
leszedjük az összes cserepet!
Egy reggel valóban hozzáfogtak. Az öreg bácsi ahogy kimegy, látja, szedik házukról a cserepet. Visszamegy és azt mondja a feleségének: anyjuk munkások érkeztek, tegyél ki az asztalra mindent ami jó, sonkát, kolbászt, vendégeljük meg őket. Az asszony kirakta az asztalra amit tudott. A bácsi kiment és azt mondta: fiúk ti már sokat dolgoztatok, gyertek be és reggelizzetek meg. Összenéztek: ez a bolond még enni is ad? Menjünk.
Amint bemennek és meglátják azt a sok jót ami az asztalon van, mintha elszorulna a torkuk. Aztán leülnek és az idős házaspár elkezd szívéből imádkozni, hogy a jó Isten áldja meg ezeket a fiatal életeket és tegye őket igazán boldoggá. A fiúk egy falatot nem tudtak lenyelni, aztán ahogy mennek ki a csendben, a legvadabb meglöki a másikat, és azt mondja: fiúk, rakjuk vissza a cserepeket. És visszatették egy szálig.
Egy reggel valóban hozzáfogtak. Az öreg bácsi ahogy kimegy, látja, szedik házukról a cserepet. Visszamegy és azt mondja a feleségének: anyjuk munkások érkeztek, tegyél ki az asztalra mindent ami jó, sonkát, kolbászt, vendégeljük meg őket. Az asszony kirakta az asztalra amit tudott. A bácsi kiment és azt mondta: fiúk ti már sokat dolgoztatok, gyertek be és reggelizzetek meg. Összenéztek: ez a bolond még enni is ad? Menjünk.
Amint bemennek és meglátják azt a sok jót ami az asztalon van, mintha elszorulna a torkuk. Aztán leülnek és az idős házaspár elkezd szívéből imádkozni, hogy a jó Isten áldja meg ezeket a fiatal életeket és tegye őket igazán boldoggá. A fiúk egy falatot nem tudtak lenyelni, aztán ahogy mennek ki a csendben, a legvadabb meglöki a másikat, és azt mondja: fiúk, rakjuk vissza a cserepeket. És visszatették egy szálig.
A
rosszat csak egyféleképpen lehet helyesen viszonozni: jóval, ha jóval
viszonzod és nem uralkodik el benned is a gonosz. Mert akkor már nem az
fáj, amit mások tettek, akkor már az fáj, hogy nem tudod embertársaidat
igazán szeretni. Akkor már nem az nyugtalanít, hogy megbántottak, akkor
már az nyugtalanít, hogy nem tudsz megbocsátani. „Ne engedd, hogy
legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” Rómaiaknak írt
levél 12.21
Szeretnéd tudni az örök nyomorúság receptjét? Íme:
a.) Gondold ki, hogy a világnak milyennek KELLENE lennie.
b.) Alkoss szabályokat arra, hogy az embereknek hogyan KELLENE viselkedniük.
Aztán, amikor a világ nem engedelmeskedik, akkor mérgelődj nagyokat!
Andrew Matthews
Szólj, gondolj, tégy jót, minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád.
Vörösmarty Mihály