2019. április 15., hétfő

Vianney Szent János gondolatai

A jó és alázatos szívűek, akik örömmel vagy békén fogadják a megpróbáltatást és bántalmakat, megkezdik a mennyországot már itt a földön; a haragtartók viszont boldogtalanok, gondterhes a homlokuk, a szemük mindenkit elnyeléssel fenyeget.


A Szent Szűz kétszer szült minket: a megtestesülésben és a kereszt alatt, tehát kétszeresen is anyánk.


A Szentlélek megtelepszik az igazak lelkében, mint galamb a fészkében. A tiszta lélekben költi a jó vágyakat, ahogy a madár költi fiókáit.


Amikor összes cselekedeteinket bemutatjuk Istennek, még a jobbak közt is kevés lesz igazán kedves előtte; hiszen annyi tökéletlenség, annyi önszeretet, emberi tekintet, érzéki öröm, viszontszolgálatra váró titkos igény keveredik bele! Látszatra jók, de csak látszatra, mint a gyümölcs, amely sárgább és érettebb a többinél, de csak azért, mert férges.


Azt gondolom, hogy a Szent Szűznek csak a világ végén lesz nyugta, mert amíg a világ tart, mindenfelé hívják őt… A Szent Szűz olyan, mint egy sokgyermekes édesanya. Folyton azzal van elfoglalva, hogy egyiktől a másikhoz menjen.


Egész nap dolgoznunk kell rajta, hogy Krisztus Urunk látogatását kiérdemeljük. Hányszor kellene megalázkodnunk, amikor látjuk, hogy mások a szent asztalhoz mennek, mi pedig ki sem mozdulunk a helyünkről!


Egész vallásosságunk csalás, erényeink álomképek, és csupán képmutatók vagyunk Isten szemében, ha nincs meg bennünk mindenki iránt az egyetemes szeretet, legyenek testvéreink jók vagy rosszak, szegények vagy gazdagok, ártsanak nekünk vagy tegyenek jót velünk.


Két hang van az emberben: az angyal hangja és az állat hangja. Az angyal hangja az ima, az állaté a bűn…


Minden jócselekedet együttvéve sem ér föl a szentmiseáldozattal; mert a jócselekedet az ember műve, a mise pedig Isten műve.


Nem Isten kárhoztat el bennünket, hanem önmagunkat kárhoztatjuk el bűneink által. A kárhozottak nem vádolják Istent; saját magukat vádolják. Azt mondják: „Saját hibámból veszítettem el Istent, lelkemet és a mennyországot.”


Semmi sem olyan megszokott a keresztények körében, minthogy ezt mondják: „Istenem, szeretlek” – és talán semmi sem ritkább, mint Isten igazi szeretete.


Tudjátok, hogyan ismerhetitek fel lelketek igazi állapotát, s hogyan leplezhetitek le szívetekben az irigység rejtett, átkozott bűnét? Legyetek alázatosak! A gőg elrejti, az alázat viszont felfedi a hibát.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A fiatal életében rendkívüli az a nap, amikor meggyőződik arról, hogy Krisztus az egyetlen barát, akiben nem csalódik, akire mindig számíthat.


A gyermek neveléséhez nemcsak áldozatokra van szükség. Fontos a bölcsesség is - hogy áldozatos törekvéseinkkel az igazi szeretetre neveljük őket. Az igazi szeretetre nevelünk akkor is, ha a gyermek elé követelményeket állítunk; de ezt csak akkor tehetjük eredményesen, ha szeretjük őket. És csak akkor, ha magunkkal szemben is képesek vagyunk követelményeket állítani.


A hit – benső fényének köszönhetően – teljes mélységében feltárhatja mindannak jelentését, ami a tudományos elemzés számára érthetetlennek, sőt egészen abszurdnak tűnik; ilyen például a halál,a szenvedés és a rossz.


A munka – minden munka – célja maga az ember, aki arra hivatott, hogy munkája által szüntelenül növekedjék, tökéletesedjék, és fokozatosan elmélyítse személyiségét. Nem szabad elfelejtenünk – és ezt különösen hangsúlyozni szeretném –, hogy a munka van „az emberért”, és nem az ember „a munkáért”.


Az evangélium nem ígér könnyű sikereket. Senkinek nem ígér kényelmes életet. Igényekkel lép fel.


Az nem baj, hogy az ember jobban akar élni, de az már hiba, hogy a jobb életet olyan életstílusnak tulajdonítja, amely a birtoklásra, s nem a létezésre irányul; amikor többet akar birtokolni, nem azért teszi, hogy többé váljon, hanem azért, hogy az élvezet töltse be az életét. Ezért inkább olyan életstílust kell kialakítani, amelynek elemei az igaz, a szép és a jó keresése, valamint az emberekkel alkotott közösség a közös fejlődés érdekében.


Európa új korszak küszöbéhez érkezett, amelyben az egységet sürgető felszólítás korunk egyik legszembetűnőbb jelensége. Felhívás ez a különböző Egyházakhoz, hogy keressék az egymással való kiengesztelődést.


Lukács evangélista azt mondja Máriáról, hogy amikor meghallotta Gábor angyal üdvözletének szavait, „zavarba jött és gondolkodni kezdett a köszöntés értelmén”. (vö. Lk 1,29) Máriának ez a gondolkodása a rózsafüzér ima mintaképe. A rózsafüzér az „Angyali üdvözlet” szerelmeseinek imája. Azok, akik a rózsafüzért imádkozzák, értelmükkel és szívükkel Mária gondolkodásához társulnak: gondolkodnak a „köszöntés értelmén”.


Ne vesztegessétek el az időt az idősebbek terméketlen elítélésével, hanem inkább tudatosan kerüljétek az általuk elkövetetett hibákat!


Ó. Mária, Édesanyánk, aki ismered az Egyház és a világ szenvedéseit és reményeit, segítsd gyermekeidet a mindennapi élet elkerülhetetlen próbatételei között! Eszközöld ki számunkra, hogy közös erőfeszítéseink által megakadályozhassuk a sötétség győzelmét a világosság fölött! Ó, Megváltásunk Hajnalcsillaga, Rád bízzuk utunkat az új évezred kezdetén, hogy a Te vezetésed alatt minden ember találjon rá Krisztusra, a világ Világosságára, a mi egyetlen Üdvözítőnkre, aki az Atyával és a Szentlélekkel uralkodik örökkön, örökké. Ámen.





http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10