2019. április 19., péntek

Vianney Szent János gondolatai

A szívünk olyan, mint az epés-edény. Mindig készen vagyunk kiönteni azokra, akik legközelebb állnak hozzánk. Amikor kitörni készülünk, nyeljük el haragunkat.


Amikor jó gondolataink támadnak, a Szentlélek látogat el hozzánk.


Amikor szentáldozásról jövünk, és valaki kérdezné tőlünk: - Mit viszel haza magaddal? - ráfelelhetnénk: - Az eget viszem.


Az alázat olyan, mint a rózsafüzér lánca: ha elszakad, a szemek szerteszét gurulnak. Ha megszűnik az alázat, az erények mind eltűnnek.


Az eltitkolt bűnök mind nyilvánosságra jönnek. Hogy örökre titkot borítsunk rájuk, valljuk meg őket jó gyónásban!


Egy híres árvaház alapítója tanácsot kért Vianneytől, hogy megszerezze-e magának a nagyközönség támogatását a sajtó útján. „Ahelyett, hogy zajt csapna az újságokban, csapjon zajt az oltár előtt. „ – mondta neki a plébános.


Ha az emberekért alamizsnálkodtok, van miért megbánni; de ha a jó Istenért, akkor egyáltalán nem fontos, hogy megköszönik-e vagy nem. Mindenkinek minden jót meg kell tennünk, amennyire csak lehet, de jutalmat egyedül a jó Istentől várjunk.


Isten tetszését egyetlen biztos módon nyerjük el: ha az élet minden helyzetében alávetjük magunkat akaratának. Egyesek számára ez betegségként érkezik, amely megpróbálja és megtisztítja őket. Mások számára a szegénység az. Megint másoknak a tudatlanság és a világban ezzel járó megvetés. Vagy éppen belső, erkölcsi szenvedések. Mindenki számára pedig az ezerféle módon jelentkező szenvedés.


Lássátok csak, milyen jó a Szent Szűz! Nagy szolgája, Szent Bernát gyakran mondogatta neki: „Üdvözlégy, Mária”… - a jó Édesanya egy napon feleletet adott: „Üdvözlégy, Bernát fiam…!


Még nem szenvedtünk annyit, mint a vértanúk! És kérdezzétek csak meg őket; sajnálják-e most?... A jó Isten nem kér tőlünk annyit.


Milyen esztelenek is vagyunk mi! A jó Isten meghív magához, s mi visszautasítjuk, boldoggá akar tenni, és mi nem akarjuk boldogságát, fölajánlja nekünk szeretetét és mi a sátánnak adjuk a szívünket! Romlásunkra használjuk azt az időt, amelyet üdvözülésünkre kaptunk. Azokkal az eszközökkel viselünk háborút ellene, amelyeket szolgálatára adott!...


Senki sem kárhozott el azért, mert sok rosszat tett, de sokan vannak a pokolban egyetlen halálos bűn miatt, mert nem akarták megbánni.





http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A fiatalok azt akarják, hogy foglalkozzanak velük, hogy valaki megmondja nekik, mi a jó és mi a rossz.


A kinyilatkoztatás azt tanítja, hogy a jó és rossz megítélésének hatalma nem az emberé, hanem egyedül Istené.


A titkok szemlélése gyümölcsözőbb lehetne, ha minden tizedet olyan imádsággal zárnánk, amely az adott titok fölötti elmélkedés sajátos gyümölcseit kéri.


Amikor alapvető emberi jogokat lábbal tipornak, az ember könnyen enged a gyűlölet és az erőszak kísértésének. Együtt kell építenünk a szolidaritás globális kultúráját, amely a fiataloknak visszaadhatja a jövőbe vetett reményüket.


Az egyház vallja, hogy a házasság, mint a házastársak szövetségének szentsége „nagy misztérium”, mert benne fejeződik ki Krisztus jegyesi szeretete Egyháza iránt (vö. Ef 5,25-32).


Az ökumenizmus nemcsak „nagylelkű eszme”. Nagy próbája hitnek, a reménynek és a szeretetnek. Egyfajta menetelés afelé, „ami lehetséges Istennél”, és ami olykor lehetetlennek tűnik az embereknek.


Bátran és türelmesen nézzetek szembe a mostani társadalmi átalakulás okozta nehézségekkel! Fedezzétek föl magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért. Ne hátul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, hanem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű nagy európai hagyományt hordozzátok.


Isten „megváltásunk kezdetét Szent József hűséges oltalmára bízta”. XIII. Leó pápa már száz évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát. A mai időkben is állandóan komoly okunk van arra, hogy minden ember Szent Józsefnek ajánljunk.


Különféle személyes érdekek elnyomhatják az igazságot. Az is előfordulhat, hogy az ember, alighogy elkezdi megismerni az igazságot, elkerüli, mert fél a követelményeitől. Ennek ellenére, még ha fut is előle, az igazság befolyásolja létezését. Soha nem alapozhatja ugyanis életét kétségre, bizonytalanságra vagy hazugságra; az ilyen életet állandóan szorongás és félelem fenyegetné. Így is meg lehet határozni az embert: igazságkereső lény.


Napjainkban sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, áldozatkész, igazán szegény és önzetlen papokra van szükség.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10