2019. május 24., péntek

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A Szentírásban olvassuk: „Jöjjetek hozzám mind, ti megfáradtak és elnyomottak, és nálam nyugalmat találtok”. (Mt 11,28) Látjátok Zakeust: látni akarta Jézust és ezért minden módon próbálkozott. De nem láthatta meg őt mindaddig, amíg be nem látta, hogy alacsony termetű. Ez a belátás vezette el a következő lépéshez: fölmászott egy fára akkor is, ha így mindenki meglátta, hogy milyen alacsony.


A szülői szeretet szép és igen értékes, de Isten kérhet mást is. Emlékszem, amikor azt mondtam anyámnak, hogy el akarok utazni, bezárkózott szobájába, imádkozott, hogy segítséget leljen. Levelet kaptam egy lánytól: „Tudom, hogy hivatásom van, de anyámnak kell döntenie.” Az anyja pedig odaírta: „Ha Jézus, az, aki akarja.”


Amikor valaki hibázik, nyomban ott terem egy másik, aki ujjal mutat rá. Cselekedjetek úgy, hogy a kívülálló kritikus jobb útra térjen.


Ezt hozza nektek Teréz Anya szeretete: áldást és imákat, Jézus örömével, szeretetével és békéjével teljes boldog Karácsonyt, hogy újra megszülethessen Ő bennünk és körülöttünk. Karácsonykor Krisztus kicsiny és védtelen gyermekként jön el hozzánk, és szeretet után áhítozik. Fölkészültünk befogadására? Születése előtt szülei szállást kerestek, de az emberek között sehol sem találtak.


Gyakran kiejtünk olyan szavakat, amelyek nem a szeretetből fakadnak, és amelyekben nincsen meg a szeretet. Ezek a szavak a mi szívünkből jönnek és nem Istentől. Fiatalon nagyon figyeljetek a csendre, mert később sokkal nehezebb lesz.


Hányszor mondjuk: „Szerettem volna nem is látni azt a dolgot…” Mégis, milyen keveset teszünk azért, hogy ellenálljunk a vágynak, amely mindent látni akar. Pedig a lélek és a szív csendje nagyon fontos. A Szűzanya Jézus „szavait mind megőrizte szívében” (Lk 2,51). Ez a csend vitte Őt közelebb a titokhoz. Nem kellett semmit megbánnia. Isten úgy akarja, hogy mi is így viselkedjünk, és legyünk meggyőződve arról, hogy szükséges a csend.


Igazi csend kell, hogy egyedül maradhassunk Istennel. Szükségünk van az áldozat szellemére, ez szítja bennünk a szeretet tüzét. Megtanultuk már a csend művészetét? Ha a csendet nem ismerjük, én mondom nektek, akkor nem imádkoztok, mert a csend gyümölcse az imádság. Szükségünk van a csendre, hogy megláthassuk van-e a szívünkben valami más is Jézuson kívül.


Látjátok, én nem törődöm a ruházatommal. Mindig megkérdezem: „Kérem szépen, kaphatok egy…?” Ha pénz érkezik hozzám, minden jogom meglenne rá, hogy megtartsam és elköltsem. De nem teszem. Szükségem van egy táskára? „Kérem szépen, kaphatok egy…?”


Lemondás és boldogság. E kettő jellemezze bűnbánó életünket. Bűneink és az egész világ bűneinek kijavítására éljünk buzgón a bűnbánat szentségével, gyakorolva az önmegtagadást, hogy megtanuljuk helyesen használni a dolgokat.


Nemsokára az Egyházzal együtt megkezdjük az adventet. Az advent olyan, mint a tavasz a természetben, amikor minden megújul, friss és élettel teli. Az adventben ez köszön ránk is: megújulunk, erőt merítünk és egészséget, hogy készen álljunk Krisztus fogadására – bármilyen formában válassza is, hogy eljöjjön közénk. Karácsonykor csecsemőként jön majd el, picinyke lesz és védtelen, szüksége lesz édesanyjára és mindarra a szeretetre, amit csak egy édesanya adhat.


„Ő engem dicsőségének ruháiba öltöztetett.” (vö. Iz 61,10) A régi időkben az áldozat bemutatására kiválasztott varázsló különleges személy volt, mivel méltósága az egész törzsre visszahatott. Meg kell ismételnünk azt, amit a pap a misén cselekszik, azonban a kenyér és a bor helyén – számunkra – a szegény emberek állnak.


Vajon boldogok-e, elégedettek-e a szegények, akiknek szabad és teljes szívvel végzett szolgálattal tartozunk? Örömtől dobban szívük, miként Keresztelő Szent János örömtől mozdult anyja méhében, amikor a Szűzanya elvitte hozzá Jézust. Odaadó, gyengéd, bensőséges vagyok a szegények szolgálatában? Megteszem értük azt, amit Mária tett Erzsébetért?




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7