A Szentlélektől vezetett keresztény
könnyedén hátat fordít a világ javainak, hogy a menny után fusson,
hiszen ismeri a különbséget.
Aki a kereszt felé megy, az a kereszttel ellentétes irányban halad: találkozik vele, de örül ennek a találkozásnak; szereti a keresztet, bátran viseli. A kereszt pedig egyesíti őt a mi Urunkkal, megtisztítja, elszakítja ettől a világtól. Kiemeli szívéből az akadályokat és úgy segíti áthaladni az életen, ahogyan a híd segít átjutnunk a túlsó partra.
Amikor a szív tiszta, nem tud nem szeretni, mert megtalálta Istent, a szeretet forrását. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” (Mt,5,8) – mondja az Úr.
Amikor egy keresztény lélek, aki magához vette Krisztus urunkat, belép a mennyországba, növeli ott a boldogságot. Elébe jönnek az angyalok az ég Királynőjével, mert fölismerik ebben a lélekben az Isten Fiát. Akkor a lélek kárpótlást nyer minden szenvedésért és áldozatért, amely életében kijutott neki.
Gyermekeim, milyen szép az, hogy az Atya Teremtőnk, a Fiú Megváltónk, a Szentlélek pedig a Nevelőnk!
Ha a kereszthordozó Jézus Krisztust akarjuk követni, aki hív bennünket, akkor rövidesen meglátjuk, hogy szolgálatának terhei voltaképp nem olyan nagyok, mint hisszük: Ő jár előttünk, segít, vigasztal és rövid szenvedés után olyan boldogságot ígér, ami annyi ideig tart, mint Ő maga.
Megérdemeltük volna, hogy ne tudjunk imádkozni, de Isten jóságában megengedte, hogy beszélhessünk vele.
Sohasem kell nézni, honnan jön a kereszt. Istentől jön. Mindig Isten adja, hogy ezáltal próbára tegye szeretetünket.
Testvéreim, ne bántson titeket, ha bigottnak mondanak! A jó Isten mindig ilyenek közül választja szentjeit.
Úgy kellene tenni, mint a pásztorok, akik télen kihajtanak a mezőre, tüzet raknak s időnként elszélednek fát gyűjteni, hogy a tűz ki ne aludjék. Az élet is hosszú tél! Ha imával, jócselekedetekkel mindig élesztenénk a lelkünkben az isteni szeretet tüzét, sohasem aludna ki.
Ugye, ha azt mondanák nekünk: „Ebben és ebben az órában föl fognak támasztani egy halottat! – gyorsan futnánk megnézni! De nem jóval nagyobb csoda-e a halottföltámasztásnál az átváltoztatás, amely a kenyeret s bort kicseréli Isten testével és vérével?
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6
Aki a kereszt felé megy, az a kereszttel ellentétes irányban halad: találkozik vele, de örül ennek a találkozásnak; szereti a keresztet, bátran viseli. A kereszt pedig egyesíti őt a mi Urunkkal, megtisztítja, elszakítja ettől a világtól. Kiemeli szívéből az akadályokat és úgy segíti áthaladni az életen, ahogyan a híd segít átjutnunk a túlsó partra.
Amikor a szív tiszta, nem tud nem szeretni, mert megtalálta Istent, a szeretet forrását. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” (Mt,5,8) – mondja az Úr.
Amikor egy keresztény lélek, aki magához vette Krisztus urunkat, belép a mennyországba, növeli ott a boldogságot. Elébe jönnek az angyalok az ég Királynőjével, mert fölismerik ebben a lélekben az Isten Fiát. Akkor a lélek kárpótlást nyer minden szenvedésért és áldozatért, amely életében kijutott neki.
Gyermekeim, milyen szép az, hogy az Atya Teremtőnk, a Fiú Megváltónk, a Szentlélek pedig a Nevelőnk!
Ha a kereszthordozó Jézus Krisztust akarjuk követni, aki hív bennünket, akkor rövidesen meglátjuk, hogy szolgálatának terhei voltaképp nem olyan nagyok, mint hisszük: Ő jár előttünk, segít, vigasztal és rövid szenvedés után olyan boldogságot ígér, ami annyi ideig tart, mint Ő maga.
Megérdemeltük volna, hogy ne tudjunk imádkozni, de Isten jóságában megengedte, hogy beszélhessünk vele.
Sohasem kell nézni, honnan jön a kereszt. Istentől jön. Mindig Isten adja, hogy ezáltal próbára tegye szeretetünket.
Testvéreim, ne bántson titeket, ha bigottnak mondanak! A jó Isten mindig ilyenek közül választja szentjeit.
Úgy kellene tenni, mint a pásztorok, akik télen kihajtanak a mezőre, tüzet raknak s időnként elszélednek fát gyűjteni, hogy a tűz ki ne aludjék. Az élet is hosszú tél! Ha imával, jócselekedetekkel mindig élesztenénk a lelkünkben az isteni szeretet tüzét, sohasem aludna ki.
Ugye, ha azt mondanák nekünk: „Ebben és ebben az órában föl fognak támasztani egy halottat! – gyorsan futnánk megnézni! De nem jóval nagyobb csoda-e a halottföltámasztásnál az átváltoztatás, amely a kenyeret s bort kicseréli Isten testével és vérével?
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése