2017. április 11., kedd

Vianney Szent János gondolatai

A Szentlélektől vezetett keresztény könnyedén hátat fordít a világ javainak, hogy a menny után fusson, hiszen ismeri a különbséget.


Aki a kereszt felé megy, az a kereszttel ellentétes irányban halad: találkozik vele, de örül ennek a találkozásnak; szereti a keresztet, bátran viseli. A kereszt pedig egyesíti őt a mi Urunkkal, megtisztítja, elszakítja ettől a világtól. Kiemeli szívéből az akadályokat és úgy segíti áthaladni az életen, ahogyan a híd segít átjutnunk a túlsó partra.


Amikor a szív tiszta, nem tud nem szeretni, mert megtalálta Istent, a szeretet forrását. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” (Mt,5,8) – mondja az Úr.


Amikor egy keresztény lélek, aki magához vette Krisztus urunkat, belép a mennyországba, növeli ott a boldogságot. Elébe jönnek az angyalok az ég Királynőjével, mert fölismerik ebben a lélekben az Isten Fiát. Akkor a lélek kárpótlást nyer minden szenvedésért és áldozatért, amely életében kijutott neki.


Gyermekeim, milyen szép az, hogy az Atya Teremtőnk, a Fiú Megváltónk, a Szentlélek pedig a Nevelőnk!


Ha a kereszthordozó Jézus Krisztust akarjuk követni, aki hív bennünket, akkor rövidesen meglátjuk, hogy szolgálatának terhei voltaképp nem olyan nagyok, mint hisszük: Ő jár előttünk, segít, vigasztal és rövid szenvedés után olyan boldogságot ígér, ami annyi ideig tart, mint Ő maga.


Megérdemeltük volna, hogy ne tudjunk imádkozni, de Isten jóságában megengedte, hogy beszélhessünk vele.


Sohasem kell nézni, honnan jön a kereszt. Istentől jön. Mindig Isten adja, hogy ezáltal próbára tegye szeretetünket.


Testvéreim, ne bántson titeket, ha bigottnak mondanak! A jó Isten mindig ilyenek közül választja szentjeit.


Úgy kellene tenni, mint a pásztorok, akik télen kihajtanak a mezőre, tüzet raknak s időnként elszélednek fát gyűjteni, hogy a tűz ki ne aludjék. Az élet is hosszú tél! Ha imával, jócselekedetekkel mindig élesztenénk a lelkünkben az isteni szeretet tüzét, sohasem aludna ki.


Ugye, ha azt mondanák nekünk: „Ebben és ebben az órában föl fognak támasztani egy halottat! – gyorsan futnánk megnézni! De nem jóval nagyobb csoda-e a halottföltámasztásnál az átváltoztatás, amely a kenyeret s bort kicseréli Isten testével és vérével?



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A fiatalokra gondolva, akikkel találkoztam, biztos vagyok abban, hogy nekik köszönhetően a világnak van jövője. Mire alapozom ezt a meggyőződésemet? Arra, hogy nagyon sok nemes lelkű, egészséges fiatalt látok, akik szerencsére aggódnak a felelőtlen liberalizmusra, a pazarlásra és az egyenlőtlenségekre épülő civilizáció korlátozottságai miatt.


A munkás élet tapasztalata minden pozitív vonásával és egész nyomorúságával együtt mély nyomot hagyott a lelkemben, csakúgy, mint más szinten lengyel honfitársaim deportálásának borzalmai. Ettől kezdve került elmélkedéseim látókörébe az ember, az ember titka, és visszavonhatatlanul elkötelezve éreztem magam, hogy védelmezzem minden egyes ember személyi méltóságát.


A rózsafüzér természete szerint a békére irányuló imádság, abból a tényből fakadóan is, hogy Krisztust szemléli, aki a Béke Fejedelme és a „mi békénk”.


A szeretet szép. A fiatalok valójában a szépet keresik a szeretetben, azt akarják, hogy az ő szeretetük szép legyen. Ha engednek is a gyengeségnek, ha olyan viselkedési modelleket követnek is, amelyeket nyugodtan nevezhetünk „botrányosnak”, szívük mélyén mégis szép és tiszta szeretetre vágynak.


Amikor az ember fölfedezi és megízleli Isten irgalmasságát és megbocsátását, nem tud másként élni, csak folytonos megtérésben.


Duc in altum (Evezz a mélyre)! Ezek a szavak ma is visszhangoznak szívünkben, s arra ösztönöznek, hogy hálával emlékezzünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent, és bizalommal nyíljunk meg a jövő előtt: „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké!”(Zsid. 13,8)


Egy ember szeretetére – különösen pedig az anya szeretetére – a bizalom a legszebb válasz. Krisztus tanítványának életében a máriás jelleg különösen abban nyilvánul meg, hogy gyermeki bizalommal fordul Isten anyjához, annak a végrendeletnek megfelelően, amit Krisztus a Golgotán adott.


Egyedül az igazságosságból születhet szabadság és béke. Csak ezekre az értékekre lehet emberhez méltó életet építeni. Nélkülük nem marad más, csak romok és a pusztulás.
Isten terveiben nincsenek véletlenek.


Izrael törvénye szerint az igazságosság elsősorban a gyengék védelmezésében állt.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10
A fontos dolgokban: egység; a vitatott dolgokban: szabadság; mindenben: tisztaság. (Richard Baxter)


A forráshoz csak az árral szemben lehet eljutni.

André Gide


A hit arra bátorít bennünket, hogy a sír ridegsége mögött is meglássuk Isten szeretetét.


A hit minden csoda és titok alapja, a hit a sikertelenség legmegbízhatóbb ellenszere.

Czimer Györgyi


A szenvedés szentély, amelyben az Isten az emberrel együtt akar lenni.


„Aláhúzhatjuk az „íme” szócskát. Jelzi, hogy az, ami láthatatlan, valami módon a tapasztalat tárgya lesz újra, meg újra, hogy jelenlétének új, meg új csodáját tapasztalják majd meg. Aki csak engedelmeskedik a szavának, annak öröksége és része lesz a jelenlét hatalmából.” (Ablonczy Dániel)


Azért olyan szegények a hívők, mert nem adakoznak.


Csönd van… Krisztus alászállt a holtak országába. Ez nemcsak azt fejezi ki, hogy valóban meghalt, valóban befejezte a földi életét, hanem azt is, hogy halálának jelentősége van a megholtak számára. Ő az emberrélevésben közösséget vállalt az élőkkel, azokkal, akik küzdenek, szenvednek, keresik az igazságot és a boldogságot. A halálban viszont azokkal is közösséget vállalt, akik úgy szállnak le a sírba, hogy nem találták meg az igazságot és a boldogságot.

Egyszer olvastam a kitartás fontosságáról egy idézetet, amelyben Kurt Dimberger, a híres hegymászó, aki a K2-t mászta meg mondja: "nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében". Igen. Sokat jelenthet a mindennapokban, hogy tanuljunk meg küzdeni. Tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy ne adják fel a küzdelmet, legyen kitartásuk, ha nehezen megy a lecke megoldása, ha problémákba ütköznek, ne lombozódjanak le, hanem újult erővel folytassák, és mi magunk is bíztassuk egymást arra, hogy tarts ki, légy erős és próbáld az akadályokat legyőzni. Milyen szükség van ma, sok erőtlen élet számára a bátorító szóra, a családban, az iskolában vagy a munkahelyen.


Életünk mély pontján jusson eszünkbe, hogy a lejtőn csak térdelve lehet megállni.


„Isten, aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róm 8,32)

Nagyszombat: ma némák a harangok. Fekete leplek a templomokban. Gyász, félelem, értetlenség a tanítványok szívében. Miértek, de csak némaság, csend. Isten nem kímélte tulajdon Fiát! Magunkra maradtunk, ha nagyszombat után nem virrad a másnap. A kísértő azonban nem vehet erőt rajtunk! Isten vele együtt odaajándékoz nekünk mindent! A nagyszombatok félelme, a magunkra hagyatottság érzése, az Isten nélküli világ érzete ha elfog, ha a halál tűnik a győztes hatalomnak, ragaszkodjunk ehhez az igéhez. A húsvét hajnala érkezőben! Isten így akarta, így cselekedte: Krisztus legyőzte a halált. Mai tanítványok, akik félünk: ez az este szépséges, mert fájdalmában ott a remény, gyászában a hit: felvirrad. Feltámad!
(Kőháti Dóra)


Istené minden és a tied semmi! S ha semmiségedet örömmel vállalod, akkor békességed lesz Istennel.


„Magasztaljátok Istenünket!” (5Móz 32,3)

A hála szavait kimondva minden megváltozik az életemben. Átrendeződnek a hangsúlyos pontok. A hála megtölti friss levegővel körülöttem a teret. Minden könnyebb lesz valamivel. Miért is gondoltam, hogy Istennek van szüksége az én hálámra? Nekem van szükségem arra, hogy dicsérni tudjam Istent
. (Balogh Éva)


Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban.

Gandhi


„Mindenben és mindenek fölött legyen benned jóakarat, ez az egyetlen szándék meg fogja adni lelkednek minden erény ragyogását és különleges érdemét.”

A belső béke szükséges és elengedhetetlen feltétele a jóakarat, amit nevezhetnénk a szív tisztaságának is. Ez annak az embernek állandó lelkiállapota, aki elhatározta, hogy Istent mindennél jobban fogja szeretni, őszintén vágyik arra, hogy Isten akaratát bármilyen körülmények között a sajátja elé helyezze, és semmit nem akar tudatosan megtagadni tőle.
Ez a jóakarat elegendő ahhoz, hogy jogunk legyen megőrizni szívünket a békességben, még ha egyenlőre sok hibánk és hiányosságunk van is.

Részlet a "Keresd a békét, és járj a nyomában!" (P. Jacques Philippe) című könyvből.


Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: ahelyett hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni. (Sarkadi Nagy Pál)


Te a sírba is elkísérsz minket. Egyetlen pillanatra sem hagysz egyedül, életünk minden helyzetében velünk akarsz maradni. Akárhányszor gördít elénk követ a Sátán, akármekkora súlyú is a vétkünk, Te értünk jössz Angyalaiddal, elhengeríted a követ, hogy létünk értelme feltárulhasson előttünk, és elnyerjük az örök Életet.