2017. április 4., kedd

Vianney Szent János gondolatai

A Szentlélek olyan, mint a kertész: munkálja a lelkünket. A Szentlélek nekünk dolgozik.


A test számára a halál, csak nagymosás. Dolgozzunk és harcoljunk ezen a világon. Pihenni elég időnk lesz az örökkévalóságban.


Amikor átadjuk magunkat szenvedélyeinknek, töviskoszorút fonunk a szívünk köré.


Amikor Isten az oltárra tekint, ezt mondja: „Ez itt az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik.” (Mt 3,17) Semmit sem tud megtagadni, ha ennek az áldozatnak érdemeire hivatkozunk.


Gyakran gondolok arra, hogy ha nem is lenne mennyország és örök élet, akkor is kellően nagy boldogság lenne, hogy ezen a földön szerethetjük Istent, szolgálhatunk neki, és tehetünk valamit az Ő dicsőségéért. (Ezt néhány nappal halála előtt mondta.)


Nem szeretjük Istent, ha ezt nem tanúsítjuk tetteinkkel is. Keressetek olyan szeretetet, amely nem nyilvánul meg külső tettekben; nem találtok.


Reggelenként föl kellene szólítani magunkat: „Rajta, dolgozz a mennyország meghódításán. Lehet, hogy estére vége lesz a küzdelemnek” Este pedig így: „Holnap talán befejeződik számodra az élet minden szenvedése…”


Reggelenként úgy kell tennünk, mint a bölcsőben fekvő gyermek: amikor kinyitja szemét, mindjárt körülnéz, látja-e az anyját. Ha meglátja, mosolyog, ha nem látja, sír. Első gondolatunkkal forduljunk a mi Mennyei Atyánkhoz, aki alig várja, hogy lelkünket mosolyogni lássa!


Tévednek, akik embertársaikban ellenséget vagy rossz embert látnak. Jézus Krisztus nem így tett kínszenvedése napján.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A krisztusi lelkülettel viselt kereszt mindig az élet forrása.


A nő a rábízott feladat tudatában tud erős lenni; erős, mert Isten rábízta mindig és mindenütt az embert, még akkor is, ha társadalmilag hátrányos helyzetben kellett élnie. Ez a tudat és ez az alapvető hivatás emlékezteti a nőt Istentől kapott méltóságára, ez teszi őt erőssé és szilárdítja meg hivatását.


A vizet, a levegőt, a földet, az erdőket, az állatokat és a növényeket Isten teremtette, és az ember részérő tisztelet illeti őket.


Az ember nem akkor éri el az imádság teljességét, amikor leginkább önmagát fejezi ki, hanem amikor hagyja, hogy Isten a legteljesebb legyen benne.


Az ember nem élhet remény nélkül. Egyetlen ember sem élhet a jövő távlatai nélkül. Még kevésbé az Egyház, amely annak az Országnak a várásában él, amely eljön, és már jelen van ebben a világban.


… Az ember szolgálata arra kötelez bennünket, hogy felemeljük szavunkat – akár alkalmas, akár alkalmatlan – azok ellen, akik a tudomány új lehetőségeiből hasznot húznak, különösen is a biotechnológia területén, hivatkozzanak bár egy vitatható szolidaritásra, amely végül is különbséget tesz élet és élet között, semmibe véve a mindenkit megillető emberi méltóságot.


Az igazságot mindig szeretettel kell gyakorolni.


Ki akarjuk irtani a bűn fogalmát, hogy felszabadítsuk az embert a megtérés alól (és így a bűnbánat szentségétől is). De ez a lépés ürességet eredményez, sőt megterheli a tudatalattit azzal, hogy a bűn elkerülhetetlen és bizonyos értelemben természetes.


Minden férfi és minden nő önmaga őszinte elajándékozásával valósítja meg önmagát teljesen, a házastársaknak pedig a házastársi egyesülés nyújtja ennek egészen sajátos megtapasztalását. ekkor ugyanis a férfi és a nő férfiasságuk és nőiességük „igazságában” kölcsönös ajándékká válnak. A házasságban az egész élet ajándékozás.


Tudományos területen dolgozni elkötelezettséget jelent! Kötelezettséget jelent mindenek előtt arra, hogy az ember kiemelt figyelmet szenteljen saját emberségének fejlesztésére.


Vianney Szent Jánosban mindenekelőtt azt csodálom, ahogyan feltárta előttünk a szegényes emberi eszközökön keresztül működő kegyelem hatalmát. Ez az alázatos pap, aki több mint tíz órát gyóntatott naponta, miközben végtelenül szerényen táplálkozott, és alvásra mindössze néhány órát szánt, képes volt ebben a nehéz időszakban igazi lelki forradalmat előidézni Franciaországban, sőt nemcsak ott. Emberek ezrei jöttek Ars-ba és térdeltek gyóntatószékében. A 19. század elvilágiasodó és egyházellenes világában tanúságtételének szó szerint forradalmi jelentősége volt.






http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást! Jn 15.17

A csend gyümölcse az ima.

Az imádság gyümölcse a hit.

A hit gyümölcse a szeretet.

A szeretet gyümölcse a szolgálat.

(Teréz anya)


A gond az imádság karjaiba űz, az imádság pedig kiemel a gond karjaiból.

Zwingli


A húsvéti megújulás egyszersmindenkorra való megújulás! A Jézus Krisztus feltámadásában az Újszövetség szerint az jelentetett ki, hogy Isten, Fiának személyében, az ember javára, egyszerűen már megnyerte a diadalt.
(Karl Barth)


A kereszt útja Istenhez vezet.

Don Bosco


Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!

Mark Twain


Az életben nem fontos, ki vagy, csak az, hogy szeresd azt, akiért vagy, és fogadd el feltétel nélkül, akit szeretsz.


Az engedelmesség elveszíti értékét, ha nem szívesen gyakoroljuk.


Azt mondd, amit mondanod kell, ne azt, amit mások szeretnének hallani! (Henry David Thoreau)


Inkább ne legyen semmilyen képzetünk Istenről, mint helytelen. (Stanley)


„Isten Krisztussal együtt életre keltett, megbocsátva nekünk minden vétkünket.” (Kol 2,13)

Legnagyobb örömhíre hitünknek ez: életre kelt minket az Isten. Ha a tetszhalál állapotában élnénk is, ő fel tud ébreszteni. Nem úgy, mint ahogy a részeg reggel ébred másnaposan, átizzadtan, mocskosan. Ő megbocsátja minden vétkünket, messze veti azokat magától, amilyen messze napkelet van napnyugattól. „Megbocsátva nekünk minden vétkünket”, tiszta lappal ébredhetünk. Ez Isten valóban megtapasztalható kegyelme itt e földi létben.
(Buday Zsolt)


Jézus csak teljesen megüresített szívekben tud uralkodni. (Tersteegen)


„Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.” (Ézs 9,4)

Isten egyik legcsodálatosabb ígérete a Bibliában a háborúságok végére vonatkozik. Amikor a Messiás eljön, vége szakad a háborúk pusztító folyamának. Nem lesz szükség többé katonai ruházatra és fegyverekre, mert Jézus békéje kiárad minden emberre. Ezt a békét azonban már most elősegíthetjük mi, keresztények saját szűk körünkben. Legyünk ma is a békesség követei ott, ahol gyűlölködéssel, agresszivitással találkozunk, és megtapasztaljuk: Urunk ereje velünk van!
(Gerőf iné dr. Brebovszky Éva)

Nem az a kedvesség, ha megtesszük, amit felebarátunk kér, hanem az, ha örömünket leljük abban, ami másoknak kedvére való.

Joseph Jonbert


Zsúfolt reggel volt a rendelőben, amikor fél 9 körül bejött egy bekötözött ujjú idős úr. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9 órakor van egy fontos találkozója. Kértem, hogy foglaljon helyet, tudván, hogy eltelik még fél óra, míg megérkezik az orvos. Figyeltem, milyen türelmetlenül néz percenként az órájára. Idő közben arra gondoltam, hogy nem lenne rossz, ha levenném a kötését, és megnézném, miről van szó. A seb nem tűnt olyan súlyosnak... az orvosra várva eldöntöttem, hogy fertőtlenítem a sebet, és egy kis beszélgetésbe elegyedtem. Megkérdeztem, hogy mennyire fontos a találkozója, és hogy nem szeretné-e mégis megvárni az orvost a seb kezelésére. Azt válaszolta, hogy feltétlenül az idősek otthonába kell menjen, ahogyan évek óta mindig teszi, hogy reggelizzen a feleségével. Udvariasan, a felesége egészsége felől érdeklődtem. Kedvesen, az idős úr elmesélte, hogy az Alzheimer kóros felesége 7 éve él az idősek otthonában. Gondolva, hogy a feleség, egy tiszta pillanatában esetleg felizgatná magát az ő késése miatt, siettem, hogy kezeljem a sebét, de az idős úr elmagyarázta, hogy 5 éve nem ismeri fel... Akkor csodálkozva megkérdeztem: És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek? Egy édes mosoly, és egy lágy kézsimogatás közben válaszolta: Az igaz, hogy Ő már nem tudja, ki vagyok, de én jól tudom, ki Ő.

Szó nélkül maradtam, és kellemes borzongás futott végig rajtam, miközben néztem a siető léptekkel távolodó öreget... Lenyeltem a könnyeimet, miközben arra gondoltam: Ez a szerelem, ez az, amit az élettől szeretnék!... Hiszen alapjába véve, ilyen az igazi szerelem?!... nem feltétlenül fizikai, és nem is ideálisan romantikus. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, ami lesz, és azt, ami még nem történt meg. Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van.

Katona Béla