2017. március 11., szombat


Az aztán a “híres” békesség, amelyet a mások igaztalansága vagy sérelem azonnal felborít. Az ilyen békesség elvesztése felett nem is érdemes sajnálkozni, hiszen egy fabatkát sem ér. (Trudel)


Az egyetlen döntés melyet az egyház hirdethet, Isten döntésére vonatkozik. Az evangélium szolgájaként azt kívánja, arra hív, hogy Isten mellett döntsünk, aki Jézus Krisztusban a javunkra döntött. (Vályi Nagy Ervin)


„Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.” (Hab 2,4)

Figyeljük meg a harsány embereket. A nagyhangúakat, akik a társaság középpontjában forognak. Az erőseket, a sikereseket, a gazdagokat – csak nagyon kevés szelíd embert találunk közöttük. Az Írás az őszinte lelkűeket mondja igaznak. Ők csendesek, alázatosak: bölcsek. Bölcsek, mert tudják, hogy amijük van, az mind felülről jövő ajándék. Az a hitük élteti őket, hogy az idő és a körülmények összjátéka (vö. Préd 9,11) se lehet náluk erősebb, mert a hatalmas Isten gondjukat viseli. Mert az ember kicsi. Az Isten nagy. Örök igazság ez és a legnagyobb bölcsesség.
(Szarka István)


Egy fiatalember minden nap délben bekukkantott a templom ajtaján és pár másodperccel később már ment is tovább. Kockás inget és szakadt farmert viselt, mint a többi maga korabeli fiatal. Papírzacskóban hozta az ebédre szánt két zsömléjét. A plébános gyanakvóan kérdezte, hogy miért jött, mivel manapság már a templomban is lopnak.
-Imádkozni jövök - válaszolta a férfi.
-Imádkozni?
-Hogy tudsz ilyen gyorsan imádkozni?
-Mindennap benézek a templomba és annyit mondok: "Jézus, Józsi vagyok". Rövid imádság, de remélem, hogy az Úr meghallgat.
Néhány nap múlva egy munkahelyi baleset következtében a fiatalembert fájdalmas törésekkel szállították kórházba. Többen voltak egy szobában. Érkezése teljesen átalakította az osztályt. Nemsokára az ő szobája lett a folyosó összes betegének találkozóhelye. Fiatalok és idősek ültek az ágya mellett és ő mindenkire rámosolygott, mindenkihez volt egy-egy kedves szava. A plébános is eljött meglátogatni és egy nővér kíséretében odament a fiatalember ágyához.
-Azt mondták, hogy nagyon össze vagy törve, mégis vigaszt nyújtasz a többiek számára. Hogy vagy képes erre?
-Annak az embernek köszönhetem ezt, aki minden nap délben eljön hozzám.
Az ápolónő félbeszakította: -De hisz délben soha nem jön senki!
-Ó, dehogyisnem. Mindennap eljön, benéz az ajtón és azt mondja:
-Józsi, Jézus vagyok.


„Ezt mondja az Úr: Halálos a bajod, gyógyíthatatlan a zúzódásod! De én bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat.” (Jer 30,12.17)

Halálos, gyógyíthatatlan… Istenünk számára idegen szavak. A „menthetetlent” jelentik, igénk viszont a Megváltót (görögül: szótér = Megmentő) hirdeti. Úgy ismerjük őt, mint aki számára nincs lehetetlen, aki hatalmát üdvösségünkért használja, aki számára nincs tragikusan befejezett helyzet. Ő meg tudja gyógyítani azt, akiről (amiről) lemondtak, és életre tudja kelteni azt, aki (ami) halott – az én életemet is!
(Eszlényi Ákos)


FIGYELJ ÉS HALLGASS MEG...

Figyelj és hallgass meg
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
És te úgy érzed, hogy valamit tenned kell,
Hogy a problémám megoldódjon,
Bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg.
Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj, és hallgass meg.
Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.
Amikor teszel valamit helyettem,
Amit nekem kellene megtennem,
Csak megerősíted a gyöngeségemet és félelmemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érezzek, ahogy érzek,
- Még ha ez az érzés számodra érthetetlen is -
Lehetővé teszed számomra, hogy megvizsgáljam,
És értelmet adjak az értelmetlennek.
S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik,
Tanácsra nincs szükség.
Talán ezért használ sok embernek az imádság.
Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást.
Csak figyel és hallgat.
A többit ránk bízza.
Tehát te is, kérlek, figyelj rám és hallgass meg.
És ha szólni akarsz, várj egy picit.
Akkor majd én is tudok rád figyelni.

Ágnes Begin


Ha hitben nincs hiány, nem hiányzik semmi. (Spurgeon)


Isten feltétlenül szeretetünk tárgya akar lenni, mégpedig az első helyen.


Isten ismerete, a magunk nyomorúságának ismerete nélkül kevélységet szül. Nyomorúságunk ismerete Istené nélkül viszont kétségbeesést. Jézus Krisztus ismerete e kettő között foglal helyet, mert egyaránt megtaláljuk benne Istent és a mi nyomorúságunkat. (Blaise Pascal)


Istenem! Borzasztó lenne, ha Te személyválogató volnál! De köszönöm, hogy nem vagy az. Viszont ez engem is tanít, még pedig arra, hogy hogyan viszonyulhatok szeretettel és szelíden a másmilyen, tőlem különböző emberekhez.


Ma a legnagyobb bűn az emberek absztrakt szeretete, a személytelen szeretet azok iránt, akik valahol a távolban vannak. Olyan könnyű azokat az embereket szeretni, akiket nem ismerünk, akikkel sohasem találkozunk! Hisz akkor nincs szükségünk áldozat hozatalára, s emellett olyan elégedettek vagyunk magunkkal! Így csaljuk meg a lelkiismeretet. Nem! Azt a felebarátot szeresd, akivel együtt élsz, s aki terhedre van!

Tolsztoj


Nem azért helyezett Isten bennünket ebbe a világba, hogy elmeneküljünk, hanem, hogy győzzünk.

Ohler


Volt egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talált. (Lukács 13,6)

Ugye tudod, hogy te vagy az a fügefa, akit Isten a szőlőjébe, ebbe a világba ültetett? Lehet, hogy ebben a kertben nagyon sok fügefa volt, de csak egyről beszél az Ige. Úgy kell élned, mintha rajtad múlna minden Isten munkájában. Ne nézd a többi hívőt, mert Isten egyedül téged lát. Isten meggondolja, hogy fügefáját hova ültesse. Ne légy elégedetlen a helyeddel! Ha nekünk van arra értelmünk, hogy kikeressük, melyik növénynek van napra szüksége, és melyiknek árnyékra, hidd el, Isten is olyan helyre tett, ahol a legnagyobb pompában nyílhat ki a belső életed. Adj Istennek hálát a rendelt helyedért, környezetedért. Tudta az a drága atyai kéz, hogy hova ültessen. Egy perc alatt megváltozna minden, ha el tudnád fogadni a helyedet. Minden azért van, hogy megváltozzon a szíved, az életed, hogy valóban bemehess majd az Isten országába. Türelmes gazdánk van. Időnként jön, hogy megnézze, termünk-e már gyümölcsöt? A legközelebbi gyümölcsszedők a családod. Talán még most is várják az öreg szüleid, hogy egy kis időt áldozzál rájuk. Hányszor vár házastársad egy kedves szót vagy simogatást! Szedné tőled a gyümölcsöt, de nem talál. Nincs a Bibliában megírva, hogy a gyümölcsöt kíméletesen kell szedni. Vajon a gyermekeid találnak-e rajtad gyümölcsöt? Micsoda ítélet, ha nem termed a szeretet gyümölcsét. Ha a családodnak azt kell mondania, hogy olvassa a Bibliát, de szeretet nincs benne. Érted már, mit keres rajtad a gazda? Szomorúan mondja az Ige: "És nem talált."


Trausch Liza