A jelentéktelen dolgokat is lassan és jól kell elvégezni.

Don Bosco

A nagymacska meg a kismacska együtt horgászott. Szitakötő röppent el mellettük. A kismacska azonnal lecsapta a horgászbotot, és üldözőbe vette a szitakötőt, de a szitakötő elmenekült. A kismacska üres manccsal tért vissza a partra. Ezalatt a nagymacska jókora halat fogott.
Kicsit később pillangó szállt el a közelben. A kismacska megint letette a horgászbotot, és a pillangó után vetette magát, de a pillangó tovalibbent, s a kismacska ismét üres manccsal tért vissza a partra. A nagymacska ezalatt megint kövér halacskát fogott.
- Hát az én horgomra miért nem akad egyetlen kis hal sem? - háborgott a kismacska.
A nagymacska ránézett, és azt felelte:
- A horgászásra kell figyelned, nem holmi szitakötőket meg pillangókat üldöznöd. Ha nem figyelsz, soha nem fogsz egyetlen halat sem.
A kismacska megfogadta a nagymacska tanácsát. Amikor megint feltűnt egy pillangó, ügyet sem vetett rá. Nem tellett sok időbe, a kismacska jókora halat emelt ki a vízből.

A szivárvány gyönyörű színeiben csak az eső prizmáján keresztül gyönyörködhetsz.


Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot. Aki nem, talál rá kifogást. (Stephen Dolly)


Ahol szeretet van, ott nem terhes a munka, de ha terhes is lenne, kedvessé teszi azt a szeretet.


Az élet nehézségeit ugródeszkaként is használhatjuk...



Az emberélet keresztjei olyanok, mint a kottában a keresztek: fölemelnek. (Beethoven)


Az óember nem a kereszt alá, hanem a keresztre való. Ha Jézussal együtt megfeszíttettél, te is diadallal kiálthatod: elvégeztetett!



Bátor dolog a veszélyt választani, amikor el is menekülhetsz. De ha már választhatsz, légy bátor!



Csak, ha leereszkedünk a szakadék mélyére, akkor találjuk meg az élet kincseit. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni.

Joseph Campbell


Ha majd lemegy a Nap. Mi marad? Mit viszel magaddal az éjbe? Bántottál, szerettél, nevettél és féltél. Messze még a holnap reménye. (Károlyfi Zsófia)


Jézus a testbe öltözött kegyelem.

„Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!” (Ézs 55,6)

Az élet egyik legnehezebb dolga akkor és addig értékelni valakit, amíg velünk van. Az ember valahogy úgy él a világban, hogy sosem méltányolja, becsüli meg a jelent. Mindig a múltba vagy a jövőbe vágyódik. Így van ez Isten és az ember kapcsolatával is. A jelenben sokaknak nem számít igazán Isten. Sokszor hallott mondat: „Régen a szüleim, nagyszüleim mindig jártak templomba. Majd ha öreg leszek, én is elmegyek.” Ézsaiás ezek ellen a mondatok ellen emeli fel szavát. Mert tudja, most van itt az alkalmas idő. Most kell átélni Isten közelségének csodálatos élményét. Most, amíg közel van! (Pongrácz Máté)

„Pál írja: Tanulják meg a mieink, hogy jó cselekedetekkel járjanak elöl ott, ahol sürgős segítségre van szükség, nehogy gyümölcstelenek legyenek.” (Tit 3,14)

Isten hív bennünket, hogy ne csak szavainkkal tegyünk bizonyságot a benne megújult életről, hanem cselekedeteinkkel is. Ő ad nekünk lehetőséget arra, hogy gyümölcstermők legyünk, szavaink ne mondjanak ellene tetteinknek, és fordítva. Mire való az a fa, amely nem terem jó gyümölcsöket? Ugyanakkor tudnunk kell, gyümölcseinket Isten irgalmának köszönhetjük, és azért adja, hogy másokkal is megosszuk őket. „Tanuljátok meg…!” – figyelmeztet Pál. A tanulás hosszú folyamatában is Isten van velünk, hogy amit megtanultunk, azt tovább is tudjuk adni, nem a magunk, hanem az ő dicsőségére. (Beke Mátyás)

„Uram, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!” (Zsolt 80,20)

Milyen jó „valami újat” először kézbe venni! Egy új ruhába belebújni, egy új könyvbe beleszagolni, egy új autóba beleülni… Milyen jó a szabadság átélése – a szó szoros és átvitt értelmében is. No és mi? Mi magunk hogyan lehetnénk újak és szabadok? Magunktól biztos, hogy sehogy, csak ha Isten formál és változtat meg minket. Utunk Isten nélkül sötét és reménytelen. Általa a megszabadított, új életnek és a földi léten is átívelő szabadságnak örülhetünk mint Krisztus megváltottjai. (Kőháti Dóra)