2017. május 5., péntek

Az Úr Trabantja

Az 1980-as évek nem hivatalos ifjúsági munkájában jelentős segítséget kaptunk, amikor az egyik szolgáló testvérünk – szerény fizetéséből – egy használt Trabant Combit vásárolt, és ezzel szállíthattuk a csendeshetek élelmét, utazhattunk a csendesnapokra, vittük a Patyolatba az ágyneműt Szeléről vagy a torbágyi bárkáktól…
Az élelmes, a lelki és fizikai munkából egyébként részt nem vállaló atyafiak is lecsaptak a Trabira. Volt, aki ezzel kívánta fuvarozni bútorát, a hétvégi telek termését – viszont a gyorshajtásért kiszabott büntetés kiegyenlítése a Trabi tulajdonosára maradt. Mígnem egyszer felbátorodva, az immár sokadszorra magánfuvarra igényt tartó ismerősnek nemet mondott, aki önérzetesen, hívő szöveggel tiltakozott az elutasító döntés ellen:
- De hát te azt mondtad, hogy ez az Úr autója!
- Igen! – volt a válasz. Az Úr autója, de nem mindenkié!
Bizony, a hívő ember élete is csak arra használható, amire az Úr szánta!



"Ti pedig (...) szent nemzet, Isten tulajdon népe vagytok" (1Pt 2,9)



Beszélő esernyők

A napokban szembe jött velem valaki, akinek az esernyője szivárványszínű volt. Nem sokkal később egy idősödő hölgy kabátján szivárvány színű jelvényt (kitűzőt) pillantottam meg. Ez jelzés a véleményéről: Minden új lelki-szellemi irányzatot el és befogadok. – és tüntetően ezt sugallja: Nem vagyok személyválogató.
Nagyot dobbant a szívem: Mennyei Atyánk sem az. Minden embert úgy fogad el, ahogyan van, hogy újjá teremthesse. A régi múljon el, egy új jöjjön létre.
Ezen gondolatok közben elmosolyodtam felfedezésemen, mivel én olyan esernyőt tartok a kezemben, amin átláthatok. Ezek szerint az én ernyőm is beszédes: tisztaságról, átláthatóságról üzen. Mindarról, amit Isten elvégezhet egy emberben, amikor megtisztítja bűneitől, sötét gondolataitól, és nyitottá, befogadóvá teszi az életét. Örömmel gondoltam Istennek erre a kijelentésére:

„Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret,
ezekről gondolkodjatok.” (Fil 4,8)




Együtt zenélni
Írta: Benedek Csilla


A karmester felemeli pálcáját, és a zenekari tagok vállukhoz, szájukhoz illesztik hangszerüket, majd teljes figyelemmel őrá koncentrálnak. Egyszerre kezdik a megtanult művet, majd az előttük lévő kotta és a dirigens utasításait követve zenélnek. Egy-egy hangszer önálló játéka nem mindig élvezetes, de a közösen felcsendülő mű gyönyörködtető, harmonikus zenévé alakul. Ehhez a muzsikáláshoz az egymásra figyelés is szükséges.

Isten gyermekeinek munkálkodása hasonlítható a zenekaréhoz. Van kottánk, a Biblia, karmesterünk, az Úr Jézus Krisztus. Őrá figyelve, neki engedelmeskedve, és egymáshoz igazodva élhetjük csak meg azt a lelki közösséget, amiről az Ige beszél. A zenekar tagjai sok- sok gyakorlással tudnak sikeresen együtt dolgozni, Isten népének is gyakorolni kell magát az egymás iránti szeretetben, hosszútűrésben, elfogadásban és a közös feladatvégzésben.

„Titeket pedig gyarapítson az Úr, és tegyen bőségessé az egymás és a mindenki iránti szeretetben..." (1Thessz 3,12)




Elkényeztetve



Az ösztöndíjjal külföldön tanuló gyermekünket költöztettük haza, és már egy héttel korábban odautaztunk, így bőven volt lehetőségünk a várost is megtekinteni. Az utazást hosszú készülődés előzte meg, a legkedvezőbb repülőjegy-foglalás feladatai, fontos iratok beszerzése, csomagolás, izgalom... Amikor megérkeztünk, lányunk várt minket, attól kezdve nekünk semmi dolgunk nem volt. A vonaljegyeket beszerezte, a programot megszervezte, időnket beosztotta. Amikor kellett, fordított-tolmácsolt. Szóval, gondtalanul hátra dőlhettünk. Nem nekünk kellett szervezni, variálni, értetlenkedni. Egy dolgunk volt csupán: örülni.
Milyen jó lenne az Isten kezébe is így beleejteni magunkat! Nem aggódni azon, aminek kimenetele nem tőlünk függ, nem beszélni, amikor hallgatni kell, és mindig oda menni, ahova az Úr visz-vezet.

Dávid király imádsága Istenhez:
“Boldog, akit kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy udvaraidban lakozzon. Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével!” (Zsolt 65,5)


Földrengések

Chile Nyugati partvidékét a minap hatalmas, 8,5-ös erősségű rengés rázta meg, ami nagy pánikot keltett az ott élőkben. A legfrissebb híradás Kanada nyugati részére, Vancouver környékére jelez nagyobb méretű földrengést. A föld mélyén elhatalmasodó feszültség figyelmeztet erre a jövőbeli eseményre. A szakemberek szerint ez már akár holnap, vagy egy hét múlva, esetleg néhány hónap, év után következhet be. Ennek ismeretében az ott élők vajon mennyire nyugodtak? Fel lehet erre a félelmetes pillanatra egyáltalán készülni?
Krisztus visszajöveteléig folyamatosan jelentkeznek majd a természeti csapások, s akkor elérkezik az addigi legnagyobb, földet-eget megrengető jelenség és lelki megrendülés, ami mindenkit hasonló módon érint. Erről a napról nem a műszerek, hanem a Biblia ad figyelmeztető híradást: „Vigyázzatok, hogy vissza ne utasítsátok azt, aki szól! ...Még egyszer megrengetem nemcsak a földet, hanem az eget is.” (Zsid 12,25k)
Ez a híradás minden embert, aki szeretne felkészülni erre a jövőbeli eseményre, az Úr közelébe, Jézus Krisztus túlélést nyújtó szerető karjaiba hívogat.
Jézus mondta: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha örökké, és senki sem ragadja ki őket a kezemből” (Jn 10,28)



FÜSTÖLGŐ

Lassan, már egy hónapja füstölög az Eyjafjöll vulkán, Izland szigetén. Magában füstölög egy távoli, gyéren lakott tájon. Aktivitása és gomolygása mégsem magánügye, mert a fél világ róla beszél, őt figyeli, hozzá igazodik. A zsoltáríró gyönyörű megfogalmazása szerint: „Tekintetétől reszket a föld, érintésétől füstölögnek a hegyek” (Zsolt 104,32). Egy megnyílt hegy gyomrából nem jöhet ki más, mint ami benne található. Egy szintén izlandi vulkán 1783-as kitörésekor az ottani lakosság ötöde vesztette életét, és európaiak százezrei betegedtek meg a kiáramló mérges gázoktól. Most örülhetünk, ha csupán átszínezett naplementék, kissé visszaeső hőmérséklet, és megtorpant légi forgalom juttatja eszünkbe egy bánatos északi magaslat elfojthatatlan belső feszültségét.

Valljuk be, a füstölgés nem csupán a vulkánok kisajátított tevékenysége. Vagy, ha igen, akkor hatmilliárdnyi tűzhányót hord magán ez a bolygó. Mindnyájan hordozunk belső feszültséget. Ez nem baj, hiszen minden alkotó tevékenységhez kell belső tűz, lendület, izzás. A feszültségmentes élet: unalmas, gyümölcstelen és szinte felesleges – lenne, ha lenne ilyen egyáltalán.

A negatív előjelű, bántó, marcangoló, őrlő feszültség azonban már a bűn, az átok következménye.

A szelíd ember: szunnyadó vulkán. Magába fojt mindent, amíg bírja. A nyitottabb természetűek működő tűzhányók: engednek a belső kényszernek, és amit éreznek, azzal izzó lávaként beterítik környezetüket.

Amikor a földkéreg nem képes ellenállni a belső túlnyomásnak, kitör. Amikor a tanult viselkedési szabályok nem képesek már kordában tartani ingerültségünket, csalódottságunkat, akkor ugyanez történik. Szavak, gesztusok, könnyek törnek elő fékezhetetlen hangerővel és intenzitással. A folyamat morgolódással, zúgolódással kezdődik, éppen ezért óv az Ige ezektől.

Urunk előtt kimondhatjuk, elsírhatjuk mindazt, ami feszít, ő pedig aktív, tevékeny hallgatója panaszos imáinknak. A keserűség nem magánügy. Sokan várják körülöttünk, hogy Istennél megpihenjünk, és erőinket immár jó irányba, az ő akaratának teljesítésére használhassuk.


Bálintné Gyöngyi / Pécel


Pál apostol tanácsa: „Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek” (Fil 2,14)



GAZDÁTLAN ÉLETEK

Az elmúlt napokban a munkahelyi hűtőszekrényen az alábbi felirat jelent meg: „A hűtőt minden hétfőn reggel kiürítjük. A gazdátlan ételek a szemétbe kerülnek!” Az egyik munkatárs az étkezőbe belépve elolvasta, majd visszakérdezett: A gazdátlan életek a szemétbe kerülnek? Valami olyasmit válaszoltam, hogy erről bizony érdemes gondolkodni, de sajnos nem volt kíváncsi a részletekre.

Mégis hálás voltam neki a jó gondolatért. Hiszen sokszor szembesülünk azzal, hogy a mai ember számára idegen a kánaáni nyelv, ezért fontos, hogy olyan módon fogalmazzuk meg az evangélium üzenetét, ami megérteti vele, hogy számára a tét az élete és örök sorsa. Ugyanakkor azoknak, akik már elfogadták azt a kegyelmet, amit Jézus kereszthalálával szerzett meg, jó hír, hogy nem gazdátlan az életük. Tartoznak valakihez, aki számon tartja őket, akinek fontosak, aki feladatokat bíz rájuk.

Ezt a hetet is lehet úgy kezdeni, hogy hálásan fogadjuk a lehetőségeket, s az Úrral való közösségből erőt merítve végezzük mindazt, amit ránk terhel.


Mikoliczné Virág / Pécel

„Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgáló úrnője kezére néz, úgy nézünk mi Istenünkre, az Úrra, amíg meg nem könyörül rajtunk.” (Zsolt 123,2)


"Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne, majd Ő teljesíti."
Zsolt 37,5


Te, ki a fénynek...

TE, KI a fénynek sebességet adtál,
szárnyat sugárnak, szélnek, madaraknak,
óvd őket is, kik szélvészként szaladnak
kocsijukon, a bajtól! Annyi lett már
és annyi készül...
Ne hagyd senki vesztét!
Ne legyen átok rajtunk a sebesség!!



URUNK, ISTENÜNK! ŐRIZŐ PÁSZTORUNK!
TE látod, mennyi baj, veszély leselkedik ránk és embertársainkra magunk és mások ügyetlensége, felelőtlensége, bűnei miatt. Őrizz meg mindnyájunkat a technika áldásai és átkai között. Hadd bízzuk Rád útjainkat, céljainkat, idegrendszerünket és eszközeinket is. Könyörülj rajtunk és rohanó utitársainkon - kegyelmedért!
Ámen.



MOBILBIBLIA

Ha a Bibliádat is legalább annyira fontosnak tartanád, mint a mobilodat, akkor

* mindig nálad lenne,
* naponta többször is elővennéd,
* visszafordulnál érte, ha valahol ottfelejtetted,
* figyelnéd, hogy nem érkezett-e üzenet,
* ezt ajándékoznád gyerekeidnek,
* magaddal vinnéd utazásaidra,
* rögtön ehhez nyúlnál vészhelyzet esetén.

És még a hívásdíj miatt sem kell aggódnod, mert Jézus Krisztus maradéktalanul kifizette a számlát!

(Egy gyülekezeti újságból)

"Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról akár házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár felkelsz. Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon." (5Móz 6,6-8)



" ...most Isten gyermekei vagyunk...";

"Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne."

(1Jn 3,2.9)


Isten nem csupán adoptál minket mint szegény árva gyermekeket, hanem - az Ige szerint - Tőle fogantathatunk. Nyugodtan gondolhatunk itt a nemzésre. Különleges szeretet-döntése nyomán az Ige magja, az élő Isten teremtő, hatékony magja kerülhet belénk (1Pt 1,23).
"Ha apám és anyám elhagyna is..." (Zsolt 27,10a). Vannak apák és anyák, akik a szó szoros értelmében elhagyják magzatjukat, vagy elhanyagolják őket lelkileg, szellemileg. Aztán, ahogy felnövünk, elköltözünk a szüleinktől, önállósodunk: sokan más városba mennek tanulni. Később a szülők elhunynak. De "az Úr magához fogad engem" (Zsolt 27,10b). Ki az apád? Ki tudod-e mondani örömmel, hogy a mennyei, hatalmas Istené vagyok? Ő akart engem, Tőle fogantattam, és született meg bennem egy új létállapot, az új ember. Ha ez még nem történt meg, hirdettetik, hogy megtörténhet. Lehet kérni: "Atyám, messziről jövök. Úgy szeretnék hiteles, valóságos gyermeked lenni."

Mert mit tehetünk azért, hogy újjászülessünk az Ő magjából? Gyakorlatilag semmit. Csak örülhetünk neki, elfogadhatjuk. Melyikünk tett valamit a maga születéséért? Nem a mi vallásos, izzadságszagú próbálkozásaink által leszünk Isten gyermekei, hanem az Atya hatalmas, tág, csodálatos szeretetéből. Ha hallod ma, hogy Isten ilyen intim módon, ilyen halálosan szeret; ha hallod a szél zúgását - feszítsd ki a vitorláidat! Mint Mária, amikor hallotta, hogy benne a Megváltó fog megszületni, és kimondta, hogy "történjék velem a te beszéded szerint" (Lk 1,38). Nagyon nehéz ezt elfogadnunk. A százéves Sára nevetőgörcsöt kap, amikor az angyal fiút ígér neki. Kinevetjük Isten igéjét, hogy Ő tud még újat teremteni, amikor már minden elhalt bennünk? Az Ő erejét kisebbítjük meg, amikor hitetlenkedünk. De Isten legyőzheti a mi hitetlenségünket, hogy "ugyan már, ez nem fog sikerülni nekem - sem az én anyámnak, sem az én barátomnak".
Ami az embereknél lehetetlen, az Istennek lehetséges. Ne mondd azt, hogy ez nem megy még az Istennek sem. Ha hallod, és elfogadod, hogy újjászüljön téged, hogy benned legyenek az Isten szándékai, gondolatai, akkor Isten munkája lesz a kezedben, Isten céljai lesznek a lábadban, egész lényed, egész életed az Övé lesz. Akár mint filmesztéta, akár mint tanár, akár mint asztalos.

(Szeverényi János)

Nincsenek megjegyzések: