2017. május 16., kedd

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A bűnbánat arra hív, hogy megtérjünk a bűnből Istenhez: a középszerűből a lángoló és nagylelkű élethez. Megbékélés akkor lesz, ha nem magunkhoz, hanem Hozzá fordulunk, hogy a bűnök bűnhődéséből eredő kegyelemből és az Istennel való megbékélésből mások is részesülhessenek.


A Megváltás legcsodálatosabb része teljes alázattal kezdődött. Isten nem a hatalmasok és gazdagok palotájába küldte Gábrielt, hanem a fiatal Máriához, Názáretbeli kicsinyke házának egyetlen szobájába. És Mária csupán ennyit kérdezett: „Hogyan válik ez valóra?” És miután az angyal felelt neki, Ő, a kegyelemmel teljes, szolgálóleányként átadta magát az Úrnak. Mária azért választatott, mert nemcsak kegyelemmel, hanem alázattal is teljes volt.


A mostani advent tehát az eljövetelre való várakozás ideje alatt kiváltképp megpróbáljuk elmélyíteni a szegénység érzését; szeretni és megélni a szegénységet. Ahhoz, hogy megtapasztaljuk a szegénység örömét és szabadságát, úgy ahogyan Jézus cselekedte, engedelmesnek kell lennünk, át kell magunkat engedni az engedelmességnek, mert ha mi valóban fölfogjuk és befogadjuk Jézus szeretetét, akkor a tisztaságban és az engedelmességben fogjuk megtalálni a keresztény élet alapjait.


Adjuk át magunkat Istennek valaki által, aki talán fiatalabb is nálunk.


Egyszer egy jezsuita elmesélt nekem egy történetet. Másik rendházba helyezték, és vonaton ment az új helyére. Egész napos utazás után megérkezett az állomásra, ahol egy távirat várt rá: „Ülj vonatra és menj egy másik helyre!” – Mire gondolt? ”Ez a távirat bizonnyal Isten akarata.” És nem akadékoskodott. Ilyen teljes a mi engedelmességünk is? Nem kell többé megmagyarázni, mi is az engedelmesség.


„Ha valaki szeret engem, megtartja tanításomat (Jn 14,23). „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek benneteket (Jn 13,34). „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, és Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23) Szeretetteljes munkában, szeretve egymást, kegyelmet sugározunk és növekszünk, erősítjük az isteni szeretet. Attól pillanattól fogva, hogy Jézusban szeretjük egymást, úgy tudunk majd szeretni, ahogyan Ő, és általunk Ő jelenik majd meg minden személynek és az egész világnak. Ebből a kölcsönös szeretetből pedig az emberek fölismerik, hogy az Ő tanítványai vagyunk.


Isten szeretetének hordozói vagyunk. Szívünkben mégis gyakran sötétség lakozik, amely tulajdon szavainkból ered.


Kérjük a Szűzanyát, hogy tegye szívünket olyanná, mint amilyen az Ő Fiának szíve volt! Belőle és benne született meg Jézus Szíve! Mennyi mindent tanulhatunk a Szűzanyától: alázatos volt, mert egészen Istenért élő volt. Kegyelemmel teljes volt. A Mindenható ezért választotta ki és szerette őt. Kérjétek a Szűzanyát, hogy szóljon Jézusnak: „Nincs már boruk”; elfogyott az alázat, a szelídség, a nemesség és az édes jóság bora. Ő bizonnyal így szól majd hozzánk: „Tegyétek, amit Ő mond.”


Mélyítsük el mind jobban egymás iránti szeretetünket, imádkozzunk egymásért, és osszuk meg egymás között az imából és az olvasmányokból származó jó gondolatokat.


Mi abban az örömben is részesülünk, hogy közelebb kerülhetünk Hozzá, magunkhoz véve Őt a szentáldozásban. De Jézus nem elégszik meg azzal, hogy az Élet Kenyere legyen számunkra; szegények szenvedő testében rejtőzve éhezővé változtatja magát.


Szent hitünk nem más, mint a Szeretet evangéliuma, amely föltárja Istennek az ember iránt érzett szeretetét, és válaszként az ember Isten iránti szeretetét kéri. „Isten a szeretet” (1Jn 4,16). A szeretet nagyköveteinek kell lennünk.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7
A legkedvezőbb táptalaj a lélek növekedéséhez a hála.


A lélek számára felüdülés a természet szemlélése. (Cicero)


Az ember csak kellemetlenséget okoz másoknak, ha nem ismeri a saját képességei korlátait. (O\’Casey)


Az evangélium nem törvény, nem kötelességek tára, hanem felszabadító örömhír.


Biztos vagyok abban, hogy sem térbeli távolság, sem halál vagy távollét szét nem választhatja azokat, akiket egy Lélek éltet, egy Szeretet fűz össze.

Szent Bernát


Egyetlen ismeret van,

a többi csak toldás:

Alattad a föld,

fölötted az ég,

s benned a létra. (Weörös Sándor)


ELŐTTED JÉZUSOM, LEBORULOK

Előtted Jézusom, leborulok,
Féktelen bűnös, én, hozzád bújok.
Ó, kérlek, hogy nékem malasztot adj,
Hisz Te a bűnöshöz irgalmas vagy.

Szép piros véreddel öntözgettél,
Amikor elestem, fölemeltél.
Légy azért irgalmas, és meghallgass,
Mennyei erőddel, ó, támogass!

Tehozzád, Jézusom, felkiáltok,
Földről az ég felé felsóhajtok:
Szívemnek kapuját zárd be, kérlek,
Hogy helyet ne adjon a véteknek.

Vádolom magamat, mert vétettem,
Fölséges színedet megsértettem.
Hozzád, ó, Jézusom, fohászkodom,
Hogy többé nem vétek, megfogadom.

Esengő szavamat meghallgassad,
Ó, szelíd Jézusom, s ez egyet add:
Hogy végső órámban kiálthassam,
Szent Neved, Jézusom, kimondhassam.



Emberekkel szemben a jóság kötelesség. Ha nem vagy jó az emberekkel szemben, akkor rossz vagy és felkelted bennük a rosszaságot. (Tolsztoj)


Ha bárhol emberrel találkozom, akárkivel, akinek emberarca van, meg kell értenem, hogy szeretnem kell őt. (Shürman)



Krisztus, Te fölajánlod nekünk, hogy kiengesztelődött emberként éljünk Testednek, az egyháznak közösségében. Kiragadsz minket elszigeteltségünkből és lehetővé teszed, hogy egész egyházad hitére támaszkodjunk kezdve az első keresztényektől, az apostolokon és Márián át azokig, akik ma hisznek. Köszönjük, hogy arcod fénye ragyog fel arcunkon - minden gyermeked tekintetében - s így előttünk is föltárul titokzatos jelenléted. Titkos valóság módjára átéljük Isten országának valóságát: a szív túlcsorduló gazdagságát.

Roger testvér


Még a legjobb kapcsolatokban is küzdünk az önzőséggel. Ezért olyan fontos, hogy Istenre nézzünk mint példára, mikor problémákba ütközünk. Ha Jézushoz akarunk hasonlítani, nekünk kell lenni az önzetlennek egy kapcsolatban. Küzdeni fogunk az önzőséggel, de ha Istenre nézünk, aki megmutatja, hogyan kell cselekednünk, és ha Jézustól erőt kérünk, akkor helyesen tudunk dönteni. És ahelyett, hogy egyre romlanának a kapcsolataink, egyre jobbakká válnak.

„Megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot.” (1Krón 28,9a)

Isten mindenhatósága abban is rejlik, hogy mindeneket ismer. Bennünket is, még jobban, mint mi saját magunkat. Előtte nem vehetjük fel álarcunkat, előtte semmi nem marad titokban. Ő gyűlöli a hamisságot, a bűnt. Csendesedjünk el, mélyedjünk magunkba, és őszintén tárjuk fel előtte életünk gyarlóságait, fájdalmait, kéréseit! A szabadító Isten segítségünkre siet, megerősít, tiszta szívet teremt bennünk! Higgyünk!
(Juhászné Szabó Erzsébet)


Ne azt várjuk, hogy először a többiek váljanak jókká, hanem mi magunk haladjunk előre a jóra való megtérésben.

Szent II. János Pál pápa


„Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” (Mt 6,24)
A pénz nagyra értékelése mindnyájunk számára az egyik legnagyobb kísértés, akár bevallja valaki, akár nem, akár fukar vagy takarékos, akár bőkezű vagy tékozló. Urunk nem tud elégszer figyelmeztetni bennünket arra, hogy Istenünk helyére senki és semmi nem léphet. Vagy Istennek szolgálunk, és ő megadja azt, amire szükségünk van, vagy az anyagiak válnak életünk középpontjává, és sohasem lesz elég belőlük, mert mindig többet akarunk. Pedig ő jól tudja, mire és mennyire van szükségünk. Merjük bátran az ő szolgálatába állítani magunkat! (D. Szebik Imre)