Vianney Szent János gondolatai

A jó Isten boldoggá akar tenni minket, és mi nem akarjuk! Elfordulunk tőle, és a sátánnak adjuk magunkat! Menekülünk barátunktól, és utána megyünk hóhérunknak!...


A mi hitünk csak olyan háromszáz mérföldes messzeségből lát; mintha a jó Isten a tenger túlsó partján volna. Ha olyan eleven, átható hitünk volna, mint a szenteké, úgy látnánk Krisztus Urunkat, mint ahogy ők látják.


A világ fiai szomorúak, ha van keresztjük, a jó keresztények meg szomorúak, ha nincs. A keresztény úgy áll a keresztek között, mint hal a vízben.


Amikor úton vagyunk és templomtornyot veszünk észre, meg kellene dobbannia a szívünknek, mint ahogy a hazatérő családatya szíve megdobban otthona láttára, ahol szerettei laknak. Bár ne tudnánk levenni róla tekintetünket!


Egyedül azok boldogok ezen a világon, akiknek lelkében az élet szenvedései között is ott a béke: ők megízlelik Isten gyermekeinek boldogságát. Édes lesz minden kín, ha együtt szenvedünk Krisztus Urunkkal!


Ha valaki semmit sem tud adni egy betegnek, azért még meg tudja látogatni, mondhat neki néhány vigasztaló szót, imádkozhat érte, hogy hasznára váljék a betegség. Isten szemében mindez nagy és drága dolog, csak szeretet vezesse tetteinket.


Íme, egy jó életszabály: csak olyasmit tenni, amit nyugodtan fölajánlhatunk a jó Istennek. Nem ajánlhatunk föl neki rágalmazásokat, gyalázkodást, igazságtalanságot, haragtartást, káromlást, tisztátalanságot, hiúságot… Pedig a világban szinte mást sem tesznek.


Isten parancsolatai tanítások, amelyeket azért ad, hogy el ne tévesszük a mennyország útját. Olyanok ezek, mint az utcanevek és útjelzések.


Lelkünknek az az ima, ami földnek az eső. Trágyázzátok a földet, ahogy csak akarjátok, ha nincs eső , nem ér az egész semmit!


Mily nagy vagy te, ó lelkem, hiszen egyedül Isten képes kielégíteni!...


Nem Isten vet a pokolra, hanem magunk váltjuk meg ott a helyünket, a bűneinkkel.


Vannak, akik azt mondják: „Ezt a bűnt még elkövetem. Négyet meggyónni nem kerül többe, mint hármat.” Olyan ez, mintha a fiú azt mondaná édesapjának: „Adok négy pofont, nekem annyiba kerül, mintha egyet adnék; aztán majd visszajövök bocsánatot kérni.”



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A háborúkért nemcsak azok felelősek, akik azokat közvetlenül kirobbantják, hanem azok is, akik nem tesznek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a háborúkat megakadályozzák.


A keresztények egysége végeredményben csak a Szentlélek ajándéka lehet.


A modern racionalizmus nem viseli el a misztériumot. Nem fogadja el az ember, a férfi és a nő misztériumát, s azt sem akarja elismerni, hogy az ember teljes igazságát Jézus Krisztus nyilatkoztatja ki. Különösen nem tűri az Efezusi levél által hirdetett „nagy misztériumot”, és gyökerében támadja azt.


Aki megbocsát, és aki bocsánatot nyer, egy alapvető közös ponton találkozik egymással; ez a pont az ember méltósága.


Amikor a lelkiismeret a „lélek világos szeme” (vö. Mt 6,22-23) „a jót rossznak és a rosszat jónak” (Iz 5,20) mondja, már úton van a legnyugtalanítóbb torzulás és a legsötétebb erkölcsi vakság felé.


Az ember csupán abban a mértékben valósítja meg önmagát, amennyire képes önmagával szemben követelményeket támasztani.


Az Isteni Gondviselés nagy ajándéka volt, hogy ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet számára kiváló államférfit adott. Rátermettségét és bölcsességét felismerte Szilveszter pápa, amikor koronát adományozott neki. A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Korának körülményei között mindig a rábízott közösség javát kereste.


„Effata, nyílj meg” (Mk 7,34) A szó, melyet Jézus a süketnéma meggyógyításakor mondott, ma felénk hangzik el; megindító szó, mély, szimbolikus jelentéssel, s arra hív, hogy nyíljunk meg a meghallásra és a tanúságtételre. Krisztus megnyitja az embert Isten és önmaga megismerésére. Az igazság számára nyitja meg Ő, aki az Igazság (vö. Jn 14,6), belülről érintve meg, és így belülről gyógyítja meg minden képességét.


Krisztus szent ügyének szolgái! Az Egyház sorsa nagymértékben tőletek függ azokon a területeken, amelyeket lelkipásztori gondjaitokra bíztak. Ez megköveteli tőletek, hogy mélységesen tudatosítsátok magatokban, milyen hatalmas küldetést kaptatok, és feltétlenül igyekezzetek megfelelni annak minden helyzetben.


Semmi akadálya annak, hogy az imádkozók a rózsafüzért megfelelő szimbolikus és gyakorlati elemekkel egészítsék ki, amelyek elősegítik a megértését és megbecsülését.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

Vianney Szent János gondolatai

A halál nem változtat azon, amit a földön elkezdtünk. Ahová a fa dől, ott marad.


A jó keresztény úgy tesz, mint aki idegen földre megy aranyat gyűjteni: nem gondol az ottmaradásra, csak egyetlen vágy él a szívében: hogy ha megalapozta szerencséjét, viszontláthassa hazáját.


A keresztény Isten képére van teremtve, Isten vérén van megváltva. A keresztény Isten gyermeke, Isten testvére, Isten örököse! A keresztényben kedvét leli a három isteni személy. A keresztény teste a Szentlélek temploma! Íme, ez az, amit a bűn meggyaláz!...


A világ fiai nem birtokolják a Szentlelket, vagy csak futólag időzik náluk, de nem rendez be otthont, mert a világ zaja hamar távozásra készteti.


Amikor Isten táplálékot akart adni lelkünknek, hogy elbírja az élet zarándokútját, végigjártatta tekintetét a világon, de semmit sem talált, ami a lélekhez méltó lett volna. Erre önmagára tekintett, és elhatározta, hogy saját magát adja nekünk…


Az ősegyházban az volt a hívők legnagyobb büntetése, ha megfosztották őket a szentáldozás boldogságától. Istenem! Hogy lehet az, hogy manapság a keresztények néha öt, hat hónap alatt egyszer sem táplálják lelküket a mennyei étellel? Hagyják, hogy éhen pusztuljon! Micsoda tragédia és milyen vakság, pedig ott a gyógyszer a lélek gyógyítására, és az étel egészsége fenntartására!


Boldogok a tiszta lelkek, akiknek megvan a vigasztalásuk, hogy a szentáldozásban egyesülhetnek Krisztus Urunkkal! Az égben úgy ragyognak majd, mint a gyönyörű gyémántok, mert Isten látszik bennünk.


Ha az embernek nincs hite, akkor vak. Nem ismerheti meg sem az igazságot, sem a jót; csak hamisságot ismerhet meg, mert ködben van, és nincs világossága. Ha volna világossága, jól látná, hogy mindaz, amit szeret, csak a semmibe foszlik.


Igen, ha jól imádkozunk, parancsolhatunk égnek és földnek: minden engedelmeskedik nekünk.


Milyen szerencse, hogy a szegények eljönnek hozzánk szeretetet kérni! Ha nem jönnének, nekünk kellene fölkeresni őket, az embernek pedig olyan kevés az ideje…


Minél szegényebbek leszünk Isten iránti szeretetből, a valóságban annál gazdagabbá válunk!


Sajnos nem elég szabad, nem elég tiszta a szívünk a földi vágyaktól. Végy egy jó száraz és tiszta szivacsot, mártsd bele valami folyadékba: duzzadásig megtelik. De ha nem száraz és nem tiszta, semmit sem szív magába. Éppígy, ha a szív nem mentes a világ dolgaitól, hiába áztatjuk meg az imádságban, nem vesz magába semmit.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Vianney Szent János gondolatai

A szívünk olyan, mint az epés-edény. Mindig készen vagyunk kiönteni azokra, akik legközelebb állnak hozzánk. Amikor kitörni készülünk, nyeljük el haragunkat.


Amikor jó gondolataink támadnak, a Szentlélek látogat el hozzánk.


Amikor szentáldozásról jövünk, és valaki kérdezné tőlünk: - Mit viszel haza magaddal? - ráfelelhetnénk: - Az eget viszem.


Az alázat olyan, mint a rózsafüzér lánca: ha elszakad, a szemek szerteszét gurulnak. Ha megszűnik az alázat, az erények mind eltűnnek.


Az eltitkolt bűnök mind nyilvánosságra jönnek. Hogy örökre titkot borítsunk rájuk, valljuk meg őket jó gyónásban!


Egy híres árvaház alapítója tanácsot kért Vianneytől, hogy megszerezze-e magának a nagyközönség támogatását a sajtó útján. „Ahelyett, hogy zajt csapna az újságokban, csapjon zajt az oltár előtt. „ – mondta neki a plébános.


Ha az emberekért alamizsnálkodtok, van miért megbánni; de ha a jó Istenért, akkor egyáltalán nem fontos, hogy megköszönik-e vagy nem. Mindenkinek minden jót meg kell tennünk, amennyire csak lehet, de jutalmat egyedül a jó Istentől várjunk.


Isten tetszését egyetlen biztos módon nyerjük el: ha az élet minden helyzetében alávetjük magunkat akaratának. Egyesek számára ez betegségként érkezik, amely megpróbálja és megtisztítja őket. Mások számára a szegénység az. Megint másoknak a tudatlanság és a világban ezzel járó megvetés. Vagy éppen belső, erkölcsi szenvedések. Mindenki számára pedig az ezerféle módon jelentkező szenvedés.


Lássátok csak, milyen jó a Szent Szűz! Nagy szolgája, Szent Bernát gyakran mondogatta neki: „Üdvözlégy, Mária”… - a jó Édesanya egy napon feleletet adott: „Üdvözlégy, Bernát fiam…!


Még nem szenvedtünk annyit, mint a vértanúk! És kérdezzétek csak meg őket; sajnálják-e most?... A jó Isten nem kér tőlünk annyit.


Milyen esztelenek is vagyunk mi! A jó Isten meghív magához, s mi visszautasítjuk, boldoggá akar tenni, és mi nem akarjuk boldogságát, fölajánlja nekünk szeretetét és mi a sátánnak adjuk a szívünket! Romlásunkra használjuk azt az időt, amelyet üdvözülésünkre kaptunk. Azokkal az eszközökkel viselünk háborút ellene, amelyeket szolgálatára adott!...


Senki sem kárhozott el azért, mert sok rosszat tett, de sokan vannak a pokolban egyetlen halálos bűn miatt, mert nem akarták megbánni.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A fiatalok azt akarják, hogy foglalkozzanak velük, hogy valaki megmondja nekik, mi a jó és mi a rossz.


A kinyilatkoztatás azt tanítja, hogy a jó és rossz megítélésének hatalma nem az emberé, hanem egyedül Istené.


A titkok szemlélése gyümölcsözőbb lehetne, ha minden tizedet olyan imádsággal zárnánk, amely az adott titok fölötti elmélkedés sajátos gyümölcseit kéri.


Amikor alapvető emberi jogokat lábbal tipornak, az ember könnyen enged a gyűlölet és az erőszak kísértésének. Együtt kell építenünk a szolidaritás globális kultúráját, amely a fiataloknak visszaadhatja a jövőbe vetett reményüket.


Az egyház vallja, hogy a házasság, mint a házastársak szövetségének szentsége „nagy misztérium”, mert benne fejeződik ki Krisztus jegyesi szeretete Egyháza iránt (vö. Ef 5,25-32).


Az ökumenizmus nemcsak „nagylelkű eszme”. Nagy próbája hitnek, a reménynek és a szeretetnek. Egyfajta menetelés afelé, „ami lehetséges Istennél”, és ami olykor lehetetlennek tűnik az embereknek.


Bátran és türelmesen nézzetek szembe a mostani társadalmi átalakulás okozta nehézségekkel! Fedezzétek föl magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért. Ne hátul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, hanem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű nagy európai hagyományt hordozzátok.


Isten „megváltásunk kezdetét Szent József hűséges oltalmára bízta”. XIII. Leó pápa már száz évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát. A mai időkben is állandóan komoly okunk van arra, hogy minden ember Szent Józsefnek ajánljunk.


Különféle személyes érdekek elnyomhatják az igazságot. Az is előfordulhat, hogy az ember, alighogy elkezdi megismerni az igazságot, elkerüli, mert fél a követelményeitől. Ennek ellenére, még ha fut is előle, az igazság befolyásolja létezését. Soha nem alapozhatja ugyanis életét kétségre, bizonytalanságra vagy hazugságra; az ilyen életet állandóan szorongás és félelem fenyegetné. Így is meg lehet határozni az embert: igazságkereső lény.


Napjainkban sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, áldozatkész, igazán szegény és önzetlen papokra van szükség.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

Szent II. János Pál gondolatai

A 13. században hazátokat, ugyanúgy, mint az én hazámat a tatárok alapjáig elpusztították. Szent Margit, a királylány, Istentől különös karizmát kapott arra, hogy kovász legyen az újjáépítésben, népe lelki újjáépülésében. S most kell jól értenünk az analógiát a mi korunkkal: az olyan országok, mint a ti hazátok, mindig súlyos erkölcsi, lelki pusztításnak voltak kitéve. S most kovászra van szükség, kovászra a társadalom lelki újjáépítésében; és a fiatalok ez a kovász akarnak lenni. Istentől ezt a karizmát kérik, hogy a magyar nép újjászületésének kovásza lehessenek. Nem tudok egyebet tenni, mint azt kívánni, hogy ez valóra váljék életetekben, hazátokban, a magyar társadalomban. Köszönöm ezt az üzenetet! Köszönöm!


A család eredeti modelljét Istenben kell keresni, életének szentháromságos misztériumában.


A fiatalság nem átmeneti kor, hanem a kegyelem által a személyiség kialakítására adott idő.


A Magyarország és Európa előtt álló feladat nagyobb, mint mindaz, amit anyagi és kulturális erőinkkel megvalósíthatunk. Az imádság ezért életbevágóan fontos.


Amikor az úr Asztalához járulunk, hogy az Ő testével táplálkozzunk, nem maradhatunk közömbösek azokkal szemben, akiknek asztaláról hiányzik a mindennapi kenyér.


Az a közösség, amely szociálisan nem igazságos és nem is akar azzá lenni, saját jövőjét veszélyezteti.


Az Üdvözlégyek ismételgetése a rózsafüzérben Isten gyönyörűségének hullámhosszára hangol minket; ujjongás, csodálat, hódolatteljes meghajlás a történelem legnagyobb csodája előtt.


Mennyire vágytam rá, hogy eljöhessek ide, és az Egyház nevében ünnepélyesen megerősítselek, Krakkó, szeretett városom: nem tévedtél abban, hogy Hedviget századok óta szentként tiszteled! Hálát adok az Isteni Gondviselésnek, hogy megadatott ez nekem – hogy megadatott nekem veletek együtt csodálni azt a személyt, aki krisztusi ragyogással tündöklik, és tanulni tőle, hogy mit jelent: „a legnagyobb a szeretet.”


„Nem vagyok méltó” – ez a tudat szükséges ahhoz, hogy az Úr folytathassa a megváltás művét bennünk és általunk.


Vélemények elbűvölhetik az embert, de meg nem nyugtatják.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

Vianney Szent János gondolatai

A jó imádsághoz nem kell sok beszéd. Tudjuk, hogy a jó Isten itt van az oltáron, kitárjuk előtte szívünket, és örülünk szent jelenlétének: ez a legjobb ima, bizony ez.


Akkor kell várni jutalmunkat, amikor majd otthon leszünk az atyai házban. Ezért jut ki a jó keresztényeknek itt a földön olyan sok kereszt, ellentmondás, üldöztetés, megvetés, megaláztatás: minél több, annál jobb!


Az alázat olyan, mint a mérleg: minél mélyebbre ereszkedünk az egyik oldalon, annál magasabbra emelkedünk a másikon.


Azt hisszük, hogy ha valaki egy kicsit szereti a jó Istent, azt minden gond és szenvedés elkerüli. Ennyire nem értjük a kereszt értékét és érdemszerző erejét!


Ha jól gyóntál, leláncoltad a sátánt.


Jézus Krisztus készségesen teljesíti a mi akaratunkat, ha mi elkezdjük teljesíteni az övét.


Mint nagyítóüveg a tárgyakat, a Szentlélek nagynak látatja velünk a jót és a rosszat. A Szentlélekkel az ember mindent nagyban lát: látjuk Istenért végzett legkisebb cselekedeteink nagyságát, és látjuk a legkisebb hibák nagyságát.


Nincs két mód Krisztus Urunk szolgálatára, csak egy: úgy szolgálni, amint Ő akarja. Hogy helyesen cselekedjünk, úgy kell tennünk, amint Isten akarja, terveivel teljes összhangban.


Szeretem azokat a kis áldozatokat, amelyeket senki észre nem vesz. Például egy negyedórával korábban fölkelni, egy kicsit virrasztani éjjel és imádkozni; de bizony van, aki csak az alvásra gondol.


Van, akit egyetlen szó kihoz a sodrából. Egy kis megaláztatás fölbillenti bárkáját… Bátorság, testvéreim, bátorság! Eljön az utolsó nap, s akkor mondjátok majd: „Áldott küzdelmek, ti érdemeltétek ki nekem a mennyországot!” – Küzdjünk hát nagylelkűen!


Volt egy ember, ki sosem ment el a templom előtt anélkül, hogy be ne tért volna. Reggel, amikor munkába ment, este, amikor munkából jött, ajtónál hagyott csákányt, lapátot, és sokáig imába merülve maradt az Oltáriszentség előtt. Ennek én nagyon örültem… Egyszer megkérdeztem tőle, hogy mit mond Krisztus Urunknak a hosszú látogatás alatt? Tudjátok mit felelt? „Ah, plébános úr, nem mondok én neki semmit. Csak nézem Őt, s Ő néz engem!”


Volt egy szent, akinek az evangéliumos könyv képezte minden vagyonát. Kérték tőle, odaadta: „Itt van, szívesen adom, mert ez tanított meg mindent odaadni.”



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6