A földi érdekek és a lélek vágyai nem zárják ki egymást, ám szükséges azokat összhangba és egységbe hozni egymással.
A gyermekkori emlékek nagyon fontosak. Azt is mondhatjuk, hogy az életben minden a családtól függ, az iskolától, a szülőktől és a testvérekről, az iskolatársaktól; természetesen fontos az egyházközség is, a különböző ifjúsági szervezetek.
A magyar társadalom az átmeneti kor mély válságát éli át, erősen fenyegeti a szekularizmus veszélye is. Alapvető erkölcsi erényeket nemegyszer elhanyagolnak, vagy egyenesen nevetségessé tesznek.
A munkanélküliség az állam társadalmi és gazdasági fejletlenségének jele.
Az egész európai Egyház hallja meg, hogy neki szól az Úr parancsa és felhívása: Légy erős, térj meg – ébredj föl és erősítsd meg a többieket, akik halálukon vannak! (vö. Jel. 3,2)
Bizalommal vegyétek kézbe a rózsafüzért, s a Szentírás világosságánál, összhangban a liturgiával, mindennapi életetek körülményei közepette fedezzétek fel újra!
Kik a fiatalok? Mit akarnak? Mire törekszenek? Nehéz kérdések ezek, ám kikerülhetetlenek, olyan kérdések, amelyekkel minden nevelőnek szembe kell néznie.
Milyen gazdagság rejlik az Egyház egyetemességében! Hány különféle ország, szertartás, lelkiség, egyesület, mozgalom és közösség, mennyi szépség, milyen sokszínűség, és ugyanakkor milyen mély egység a közös értékekben, és a mi Urunk, Jézus Krisztus személye iránti hűségben!
Nem funkcionáriusokra, ügyintézőkre, vállalkozókra van szüksége az Egyháznak, különösen ma nem, hanem „Krisztus barátaira”, akik mindenkit befogadó önzetlen szolgálatukkal tanúságot tudnak tenni a szeretetről.
Senki sem lehet közömbös tudásának igazsága iránt.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10
A gyermekkori emlékek nagyon fontosak. Azt is mondhatjuk, hogy az életben minden a családtól függ, az iskolától, a szülőktől és a testvérekről, az iskolatársaktól; természetesen fontos az egyházközség is, a különböző ifjúsági szervezetek.
A magyar társadalom az átmeneti kor mély válságát éli át, erősen fenyegeti a szekularizmus veszélye is. Alapvető erkölcsi erényeket nemegyszer elhanyagolnak, vagy egyenesen nevetségessé tesznek.
A munkanélküliség az állam társadalmi és gazdasági fejletlenségének jele.
Az egész európai Egyház hallja meg, hogy neki szól az Úr parancsa és felhívása: Légy erős, térj meg – ébredj föl és erősítsd meg a többieket, akik halálukon vannak! (vö. Jel. 3,2)
Bizalommal vegyétek kézbe a rózsafüzért, s a Szentírás világosságánál, összhangban a liturgiával, mindennapi életetek körülményei közepette fedezzétek fel újra!
Kik a fiatalok? Mit akarnak? Mire törekszenek? Nehéz kérdések ezek, ám kikerülhetetlenek, olyan kérdések, amelyekkel minden nevelőnek szembe kell néznie.
Milyen gazdagság rejlik az Egyház egyetemességében! Hány különféle ország, szertartás, lelkiség, egyesület, mozgalom és közösség, mennyi szépség, milyen sokszínűség, és ugyanakkor milyen mély egység a közös értékekben, és a mi Urunk, Jézus Krisztus személye iránti hűségben!
Nem funkcionáriusokra, ügyintézőkre, vállalkozókra van szüksége az Egyháznak, különösen ma nem, hanem „Krisztus barátaira”, akik mindenkit befogadó önzetlen szolgálatukkal tanúságot tudnak tenni a szeretetről.
Senki sem lehet közömbös tudásának igazsága iránt.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése