A Szentlélek olyan, mint a kertész: munkálja a lelkünket. A Szentlélek nekünk dolgozik.
A test számára a halál, csak nagymosás. Dolgozzunk és harcoljunk ezen a világon. Pihenni elég időnk lesz az örökkévalóságban.
Amikor átadjuk magunkat szenvedélyeinknek, töviskoszorút fonunk a szívünk köré.
Amikor Isten az oltárra tekint, ezt mondja: „Ez itt az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik.” (Mt 3,17) Semmit sem tud megtagadni, ha ennek az áldozatnak érdemeire hivatkozunk.
Gyakran gondolok arra, hogy ha nem is lenne mennyország és örök élet, akkor is kellően nagy boldogság lenne, hogy ezen a földön szerethetjük Istent, szolgálhatunk neki, és tehetünk valamit az Ő dicsőségéért. (Ezt néhány nappal halála előtt mondta.)
Nem szeretjük Istent, ha ezt nem tanúsítjuk tetteinkkel is. Keressetek olyan szeretetet, amely nem nyilvánul meg külső tettekben; nem találtok.
Reggelenként föl kellene szólítani magunkat: „Rajta, dolgozz a mennyország meghódításán. Lehet, hogy estére vége lesz a küzdelemnek” Este pedig így: „Holnap talán befejeződik számodra az élet minden szenvedése…”
Reggelenként úgy kell tennünk, mint a bölcsőben fekvő gyermek: amikor kinyitja szemét, mindjárt körülnéz, látja-e az anyját. Ha meglátja, mosolyog, ha nem látja, sír. Első gondolatunkkal forduljunk a mi Mennyei Atyánkhoz, aki alig várja, hogy lelkünket mosolyogni lássa!
Tévednek, akik embertársaikban ellenséget vagy rossz embert látnak. Jézus Krisztus nem így tett kínszenvedése napján.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6
A test számára a halál, csak nagymosás. Dolgozzunk és harcoljunk ezen a világon. Pihenni elég időnk lesz az örökkévalóságban.
Amikor átadjuk magunkat szenvedélyeinknek, töviskoszorút fonunk a szívünk köré.
Amikor Isten az oltárra tekint, ezt mondja: „Ez itt az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik.” (Mt 3,17) Semmit sem tud megtagadni, ha ennek az áldozatnak érdemeire hivatkozunk.
Gyakran gondolok arra, hogy ha nem is lenne mennyország és örök élet, akkor is kellően nagy boldogság lenne, hogy ezen a földön szerethetjük Istent, szolgálhatunk neki, és tehetünk valamit az Ő dicsőségéért. (Ezt néhány nappal halála előtt mondta.)
Nem szeretjük Istent, ha ezt nem tanúsítjuk tetteinkkel is. Keressetek olyan szeretetet, amely nem nyilvánul meg külső tettekben; nem találtok.
Reggelenként föl kellene szólítani magunkat: „Rajta, dolgozz a mennyország meghódításán. Lehet, hogy estére vége lesz a küzdelemnek” Este pedig így: „Holnap talán befejeződik számodra az élet minden szenvedése…”
Reggelenként úgy kell tennünk, mint a bölcsőben fekvő gyermek: amikor kinyitja szemét, mindjárt körülnéz, látja-e az anyját. Ha meglátja, mosolyog, ha nem látja, sír. Első gondolatunkkal forduljunk a mi Mennyei Atyánkhoz, aki alig várja, hogy lelkünket mosolyogni lássa!
Tévednek, akik embertársaikban ellenséget vagy rossz embert látnak. Jézus Krisztus nem így tett kínszenvedése napján.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése