A fiatalokat fel kell készíteni a
házasságra, meg kell tanítani nekik a szeretetet. A szeretetet ugyan nem
lehet megtanulni, mégis azt kell mondanunk: nincs még egy dolog, amit
ennyire kellene tanulni!
A jelenlegi helyzet drámai volta, az alapvető erkölcsi értékek elhomályosulása jelentős mértékben függ a bűn iránti érzék elvesztésétől.
A szenvedés személyes tényként, az ember konkrét és megismételhetetlen belső világába zárva kimondhatatlannak, közölhetetlennek tűnik. Mégis, ugyanakkor talán semmi sem igényli annyira, hogy szóljunk, elmélkedjünk róla, hogy nyílt problémának tekintsük, mint épp a szenvedés a maga „objektív valóságában”. Körülötte alapvető kérdések tornyosulnak, válaszra várva.
A természet szépsége mintegy áthatja az emberi szívet.
Az embert nem lehet teljes mélységében megérteni Krisztus nélkül. Vagy még inkább: az ember Krisztus nélkül nem képes tejesen megérteni önmagát.
Az emberi személy és az emberi élet értékének degradálása napjainkra kifinomultabb és ezzel együtt veszélyesebb formákat öltött. Ma ezen a területen nagy éberségre van szükség. Az ember ma cél és alany helyett gyakran tárggyá, vagy egyenesen „nyersanyaggá” válik.
…Az emberiség rendkívül megnövekedett technikai hatalma megköveteli a végső értékek megújított és nagyon pontos ismeretét. Ha a technikai eszközöket nem a puszta hasznosságot felülmúló célra rendeltség vezérli, nagyon hamar embertelenné, sőt az emberi nemet elpusztító erővé válhatnak.
Félelem és remény között élünk. Az Evangélium reménység e világ számára, amelyben Isten Országa már megvalósulóban van. Félnünk kell – és remélnünk. És nem szabad félnünk remélni.
Isten a Fiú megtestesülésének fönséges eseményét egy asszony szabad és tevékeny szolgálatára bízta. Ezért mondhatjuk: ha a nő Máriára emeli tekintetét, benne felfedezheti, hogyan élheti méltóan női mivoltát és hogyan bontakoztathatja azt ki. Az Egyház Máriára tekintve, bármely nő arcán meglátja annak a szépségnek a ragyogását, amely visszatükrözi a legmélyebb érzéseket, amelyekre az emberi szív képes: a feltétel nélküli önátadásra kész szeretetet, a legmélyebb fájdalmakat is elviselő lelki erőt, a határtalan hűséget, a fáradhatatlan buzgalmat és azt a képességet, amely vigasztaló és bátorító szavakba tudja önteni a legmélyebb együttérzést.
Mivel a mai világ számos megpróbáltatás elé állítja a hitet, így a felületesen imádkozók nemcsak középszerű keresztények, hanem „veszélyeztetett keresztények” is. Az a veszély leselkedik rájuk, hogy hitük fokozatosan elsorvad, s végül még „pótszerek” csábításának is engedhet, elfogadva az alternatív vallások kínálatát, engedékenynek bizonyulva a babonaság bizarr formáival szemben.
Nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás nélkül.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10
A jelenlegi helyzet drámai volta, az alapvető erkölcsi értékek elhomályosulása jelentős mértékben függ a bűn iránti érzék elvesztésétől.
A szenvedés személyes tényként, az ember konkrét és megismételhetetlen belső világába zárva kimondhatatlannak, közölhetetlennek tűnik. Mégis, ugyanakkor talán semmi sem igényli annyira, hogy szóljunk, elmélkedjünk róla, hogy nyílt problémának tekintsük, mint épp a szenvedés a maga „objektív valóságában”. Körülötte alapvető kérdések tornyosulnak, válaszra várva.
A természet szépsége mintegy áthatja az emberi szívet.
Az embert nem lehet teljes mélységében megérteni Krisztus nélkül. Vagy még inkább: az ember Krisztus nélkül nem képes tejesen megérteni önmagát.
Az emberi személy és az emberi élet értékének degradálása napjainkra kifinomultabb és ezzel együtt veszélyesebb formákat öltött. Ma ezen a területen nagy éberségre van szükség. Az ember ma cél és alany helyett gyakran tárggyá, vagy egyenesen „nyersanyaggá” válik.
…Az emberiség rendkívül megnövekedett technikai hatalma megköveteli a végső értékek megújított és nagyon pontos ismeretét. Ha a technikai eszközöket nem a puszta hasznosságot felülmúló célra rendeltség vezérli, nagyon hamar embertelenné, sőt az emberi nemet elpusztító erővé válhatnak.
Félelem és remény között élünk. Az Evangélium reménység e világ számára, amelyben Isten Országa már megvalósulóban van. Félnünk kell – és remélnünk. És nem szabad félnünk remélni.
Isten a Fiú megtestesülésének fönséges eseményét egy asszony szabad és tevékeny szolgálatára bízta. Ezért mondhatjuk: ha a nő Máriára emeli tekintetét, benne felfedezheti, hogyan élheti méltóan női mivoltát és hogyan bontakoztathatja azt ki. Az Egyház Máriára tekintve, bármely nő arcán meglátja annak a szépségnek a ragyogását, amely visszatükrözi a legmélyebb érzéseket, amelyekre az emberi szív képes: a feltétel nélküli önátadásra kész szeretetet, a legmélyebb fájdalmakat is elviselő lelki erőt, a határtalan hűséget, a fáradhatatlan buzgalmat és azt a képességet, amely vigasztaló és bátorító szavakba tudja önteni a legmélyebb együttérzést.
Mivel a mai világ számos megpróbáltatás elé állítja a hitet, így a felületesen imádkozók nemcsak középszerű keresztények, hanem „veszélyeztetett keresztények” is. Az a veszély leselkedik rájuk, hogy hitük fokozatosan elsorvad, s végül még „pótszerek” csábításának is engedhet, elfogadva az alternatív vallások kínálatát, engedékenynek bizonyulva a babonaság bizarr formáival szemben.
Nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás nélkül.
http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése