A hit a lehetetlen dolgokon csak nevet. (Smith Wigglesworth)


A Lélek segíti erőtlenségünket, s ezért a legerőtlenebbnek látszó testvér a legegyszerűbb mondataival Isten színe előtt többet jelent, mint bármely bőszavú, szép beszédű atyafi, laikus vagy lelkész… A Lélek segítsége megmutatkozik gyakorlati módon, látható, megfigyelhető tettekben. Rávezet a megoldásokra, s ezekben a megoldásokban ismét felhasználja az úgynevezett erőtleneket, hogy a mennyei, felsőbbséges erő megmutatkozzék. (Udvarnoki Béla)


Az út a mennybe is, a pokolba is Krisztus keresztje mellett megy el, – ott válik jobbra és balra. A Jézus testében meg kell botlanod. A két lator is jobb és bal felől volt. (Stewart)

„Azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket; hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.” (1Kor1,28–29) Isten elsősorban nem minket, egyéniségünket, jellemünket, önbizalmunkat akarja építeni, hanem inkább az ő országát bennünk. Ezért, ha kell, megsebez, de be is kötöz, összezúz, de meg is gyógyít, hogy egyedül az ő cselekedete, kegyelmének öröme töltse be életünket, hogy csakis benne bízzunk, ne önmagunkban. Áldott ez a választás, cselekvés, építés! (Eszlényi Ákos)

„Felkiáltott a beteg gyermek apja, és így szólt: »Hiszek, segíts a hitetlenségemen!«” (Mk 9,24) …és mindketten meggyógyulva tértek haza Jézustól. (Zsíros András)

Ha valaki pontosan azt mondja, amit gondol, akkor hibátlan sorrendben tündökölnek a szavak.

Isteni Üdvözítőnk, aki földi tartózkodásod alatt olyan gyöngéd szeretettel viseltettél a szegények iránt, adj a mi szívünkbe is a tiedhez hasonló megértést. Engedd, hogy érzéki természetünk ellenkezését legyőzzük!
Engedd, hogy a szegényeket segítsük, fájdalmaikban vigasztaljuk, tudatlanságukban tanítsuk, s minden nyomorúságukban könnyebbséget igyekezzünk nekik szerezni. Add, hogy a szegényekkel szemben tanúsított barátságunk a te barátaiddá tegyen bennünket, ki az Atyával és a Szentlélekkel együtt élsz és uralkodol örökkön örökké!

Páli Szent Vince

Látod, Uram, tanácstalan vagyok.
Miért?
Miért kell elszenvednem ennyi bántást?

Talán ezt érdemeltem?
Vagy Te akarsz nevelni ezzel engem?
Nem tudom.

A tanácstalanságom hozom eléd.
És rád bízom a választ.
Mert bízom abban,
hogy Te nem hagysz válasz nélkül engem.
Mert tudom,
hogy a legkétségbeejtőbb életkérdéseimre is,
Te megadod,
Te adod meg a választ.

Hajdú Zoltán Levente

Ó, szerencsétlen és esztelen bűnös, ki néha a haragos emberi tekintettől is félsz, mit felelsz majd Istennek, ki valamennyi gonosz tettedet ismeri?

Semmi sem aláz olyan mélyre, és semmi sem emel olyan magasra, mint a kegyelem.

Saint-Cyran abbé

Sok hitetlentől hallottam már: de szeretnék hívő lenni! Ám még egy hívőtől sem hallottam: de szeretnék hitetlen lenni!

Tér és idő végtelenül elválaszt bennünket Istentől. Merrefelé keressük Őt? Hogyan indulhatnánk el feléje? Egy lépésünk sincs fölfelé! Istennek kell lejönnie hozzánk a mindenség meredekén át. (Simone Weil)

„Tudomást szerzett Jézusról egy asszony, akinek a leányában tisztátalan lélek volt. Miután eljött hozzá, a lábai elé borult, és azt kérte, hogy űzze ki az ördögöt a leányából.” (Mk 7,25–26) Megtudni az orvos nevét nem elég, el is kell menni hozzá, őszintén meg kell kérni, hogy segítsen, teljes mélységében elé tárva a bajt. Ezt ma mindenki (legalábbis egyre több ember) tudja, teszi, a betegségekbe „ma már” nem kell beletörődni, biztatnak a kampányok is. És mégis, hányan halnak meg úgy, hogy az időben felfedezett kór ugyan gyógyítható lett volna, de már késő… Krisztus óta, a Golgota óta, az üres sír óta „nem kell” meghalnunk! (Kőháti Dóra)