A lelkiismeret és torzulásának modern története: Szétválasztották a jogot és az erkölcsöt. Ami jogszerű, azt szabad is. Magánüggyé alacsonyították az erkölcsöt, miközben kevés magánügy van, ami ennyire közügy lenne. Az erkölcsről lefejtett jog engedi a tilosat (abortusz, válás, ateista propaganda), sőt szabadságjognak titulálja. Ráadásul a bűn fogalma pusztán jogi kategóriává vált, ami vagy bizonyítható, vagy nem. Így a bűn és az erkölcs gyakorlatilag eltűnt. Ezen szabadosságban (a szabadosság nem egyenlő a szabadsággal) különösen a fiatalság nem tudja mérlegelni tetteinek következményét és mindezzel sok szenvedést okoz magának.

Sokszor igen csak nehéz megmaradni Jézus tanítása mellett egy ilyen világban. Mindezek ellenére, igyekszem-e Jézus példája szerint élni? Követem-e a lelkiismeretem szavát? Képes vagyok áldozatokat vállalni mindezért, még ha le is kell mondjak önmagam akaratáról?

A mi problémánk nem a meg-nem hallgatott ima, hanem az el-nem mondott ima.

Aki akaratának nem tud ellenállni s az eszének nem tud engedelmeskedni,az nem szabad. (Télfy)

„Ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Fil 3,14)

Az, aki nem ismeri ezt a mennyei a jutalmat, félő, hogy elkavarodik. A jutalom – aki maga Krisztus – irányít. Önmaga felé. Szava édes, mint a méz, jelleme nagyszerű, élete kívánatos, ígéretei kecsegtetőek, a róla szóló beszéd erővel teli, bánásmódja lenyűgöző. Jutalom. Mi mindent megteszünk egy kis jutalomért! Hát még ha elhisszük, hogy minden idők legnagyobb jutalma is a miénk lehet! Az enyém! (Horváth-Hegyi Olivér)

Az a szív, mely tud várni, míg kegyelmet nyer, túlárad a kegyelemtől, hogy új kegyelmet nyerjen. (Kroeker)

Az élet tövisei az örökkévalóság virágai.

Don Bosco

Az életben nem igazán az a fontos, hol vagyunk, hanem, hogy merrefelé tartunk.

Az ember mozdulhat parancsra. A fiú követheti atyját. De ha királyok mozgatnak is téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten előtt állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, és azt sem, hogy az erény nem volt járható út a számodra.

Részlet a Mennyei királyság című filmből

„Az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!”” (Jn 12,12–13)

„Amikor Jézus dicsőségesen bevonul Jeruzsálembe, erre a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora.” (Pilinszky) Nem, nem sodorja el, nem lepi be! Mi, Krisztusban hívők nem a tavasz érkezésének örülünk ezen a napon! Az ősi zsoltárral köszöntsük mi is a városba érkező Urat. Olyan Úr érkezik, akinek még a szamara sem az övé, s a sorfal, amely között elhalad, „mindenféle népből” áll. S köszönteni ma mi is ott lehetünk. (Kőháti Dóra)

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös lesz életük.
Boldogok, akik tudják, másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól megkímélik magukat.
Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, de látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nem csak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömben indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosok.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetleneknek hinnék magukat, mert ők öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének és imádkoznak is mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.

Gyökössy Endre

Ha hitben nincs hiány, nem hiányzik semmi.

Spurgeon

Igen - nem. Ezek azok a szavak, amelyeket a legkönnyebb kimondani, de amelyek a legtöbb felelősséggel járnak.

 Imádkozunk- vagy ítélkezünk? Azt hiszem, szívünk az utóbbira hajlik, meglehetősen könnyen. Ne megszóljunk, hanem fölszóljunk, föl, a mi Atyánkhoz, közbenjárva a vétkezőért!(Gyökössy Endre)


Legyetek jók feltűnés nélkül. A viola rejtett virág, de az illatáról rá lehet ismerni.

Don Bosco

Mert megleltem a békét, Uram, imádságom közben. Tőled jövök. Kertésznek érzem magamat, aki lassú léptekkel ballag fái felé. (Antoine de Saint-Exupéry)

Számos bálványimádó elfogadta a keresztény hit egyes tanítását, miközben megtagadott más fontos igazságokat. Azt mondták, hiszik, hogy Jézus az Isten Fia, és hisznek halálában és feltámadásában is, de nem ismerték el bűnös voltukat, és nem érezték, hogy szükségük van megtérésre, életük megváltozására. (Ellen Gould White)


Tartsd a legnagyobb kitűntetésnek és dicsőségnek, ha a Krisztussal való egység miatt megvetnek és bolondnak tartanak. Mi bolondok vagyunk Krisztusért. (Tersteegen)