A boldogságot csak az bírja el, aki elosztogatja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.



A keresztyén ember a világ csodája, az Ördög ijedelme. A szíve tele örömmel, a szeme könnyel, a szája fohásszal, a keze jó cselekedettel. (Luther Márton)


Aki igent tud mondani a Lélek vezetésére, az megfelelő időben hit által nemet is tud mondani a test kívánságaira.

„Áldott az Úr, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek egészen úgy, ahogyan megígérte.” (1Kir 8,56a)

Salamon király templomszentelési imádságának egyetlen mondatán keresztül szólít meg ma minket a teremtő Isten. Ez az egy mondat világossá és érthetővé teszi számunkra, hogy nyugalma az embernek egyedül Isten által lehet. Igazi nyugalmat csakis a nyugalom napját megszentelő Isten által és az ő áldása által kaphatunk. Nekem ez áldott tapasztalásom. Kívánom, hogy sokaknál így legyen! (Tamásy Tamásné)

"Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: "Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom." Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: "Bűnös embernél szállt meg."" (Lk. 19:5-7)

Feltűnt már, hogy mindig az keverte bajba Jézust, hogy bűnösökkel evett? Mindig összeakadt a bajsza a vallásos emberekkel, mert mindig rossz társasággal látták.
El tudod képzelni, hogy a bloggerek mit össze nem írkálnának ma Jézusról, ha Zákeussal, egy korrupt politikussal vacsorázna? A társasággal elkövetett botlások a legfelkapottabb kritizálható témák manapság.
Gyakran kapok vádló szemrehányásokat amiatt, hogy kikkel töltöm az időmet. Azért vagyok ezekkel az emberekkel, mert evangélista vagyok. Az a célom, hogy hidat építsek a saját szívem és a hitetlenek szíve közé, a szeretet hídját, amit Jézus tud használni, hogy elérje őket.
Jézus a betegekért, a megtörtekért és a bizonytalanságban élőkért jött a földre, akiket a hívők figyelmen kívül akarnak hagyni. Azért jött, hogy betöltse az ő legnagyobb szükségüket a szeretetével.
Az egyik legnagyobb szükségünk az életben, hogy biztonságban érezzük magunkat, hogy értékesnek érezzük magunkat, hogy érezzük, hogy elfogadnak. Emiatt két dolgot teszünk folyton: értékelünk és hasonlítunk. Állandóan ezt csináljuk tudatosan és tudatalatt is. Megítéljük önmagunkat négy világi szempont szerint, amik nem is számítanak:
- Megjelenés. Hogy nézek ki? Az általános felfogás szerint minél szebb vagy, annál fontosabb és értékesebb vagy.
- Gazdagság. Ha sok mindenem van, akkor biztosan többet is érek.
- Siker. A díjaid, hírneved és kinevezéseid alapján méred, mennyit érsz?
- Elfogadottság. Hányan kedvelnek? Mennyire vagyok népszerű?
Az a probléma ezzel az értékrenddel, hogy nem stabil. A szépség múlik a korral; a vagyon elértéktelenedik; valaki felülmúlja a sikereidet; és soha nem fog mindenki kedvelni.Kutatások kimutatták, hogy hajlamosak vagyunk arra alapozni az önbecsülésünket, hogy mit gondolunk, az életünkben a legfontosabb ember mit gondol rólunk. Tehát javaslom, hogy legyen Jézus Krisztus a legfontosabb ember az életedben, mert ő mindig megmondja neked az igazat. Az egyetlen szilárd alapja az lehet az önértékelésednek, hogy felfogod, mennyit érsz Istennek. Mikor úgy látod önmagad, ahogy Isten lát téged, az átformál.

Forrás: Napi remény


Amíg éretlen vagy, addig fejlődsz. Amint megértél, elkezdesz rothadni!
(Ray Kroc)


Az emberi természet sajátossága, hogy túl kell emelkednie az emberi természeten. (F. Schlegel)



Az ima önkéntes harc az emlékezésért, amely jelenvalóvá tesz minket az örökké Jelenvaló számára, amely éberré tesz az éberen Szerető számára, amely irgalmassá, szelíddé, istenfélővé tesz.

Az ima annak az embernek kiáltása Istenhez, aki elengedett minden más támaszt.



Ékkövek vagy virág helyett barátod szívébe plántáld bele egy szép gondolat ajándékát. (George MacDonald)



Istent belevinni még az örömeinkbe is, nem azt jelenti, hogy hétköznapivá tesszük Őt, hanem örömeinket tesszük ünnepivé. (Stanley)

Istenünk, adj készséges szívet, hogy befogadhassunk mindent, ami szép, jó és igaz, s adj világos látást, hogy elutasíthassunk mindent, ami hamis, ami rút, ami rossz.
Teremts bennünk tiszta szívet, Istenünk, hogy jó gazdái lehessünk ennek a világnak. Ne szennyezzenek be minket gonosz indulatok, gyűlölet, harag, viszálykodás. Egyetértést adj nekünk! Add, hogy fiatalok és idősek egyre jobban megértsük: csak akkor leszünk igazán emberek, ha tiszta a szívünk.


Jézus, kegyeknek szent kegye,
Minden reménynek öröme,
Forrás, kegyelmek kútfeje,
Szívünknek édes gyönyöre.

Jézus, bűnösnek nagy remény,
Hozzád esdőknek jó kenyér,
Hozzád vágyóknak drága fény,
Hozzád jutóknak égi bér.

Jézus, szerelmed ad vigaszt,
Lélek-frissítő hűs patak,
Betölt, elolt nagy szomjakat,
De vágyunk újra lángra kap.

Ó, drágalátos Jézusunk,
Sóhajtva hozzád fordulunk,
Téged keresve kutatunk,
Legbensőnk kérlel, légy Urunk!

Jóságos Úr, te légy velünk,
Világoddal légy reggelünk,
Éjből fényedbe merülünk,
Édességeddel eltelünk.

Jézus, jóság és szeretet,
Megfoghatatlan szent kegyed;
Szívünk csodásan egy veled,
Hozzád fűz égő szeretet.

Szűznek virága, gyermeke,
Jézus, szívünknek mindene,
Dicsérjen ajkunk éneke,
Örök boldogság tengere.

„Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő.” (Jel 1,4)

Köszönjük meg Isten áldását a múltért, a jelenért, és kérjük a jövőért. Adjunk hálát Istennek a mindennapi napfelkeltéért s az esti naplementéért. Legyünk hálásak az asztalnál, amikor ételünket magunkhoz vesszük, és legyünk hálásak sorsunk jó úton tartásáért. Soha ne feledjük: az Úr Isten óvó tekintete vigyázza minden lépésünket. (Kuthy Ilona Ágnes)

„Körülfontak a halál kötelei, nyomorúságban és bánatban vagyok. De az Úr nevét hívom segítségül: Ó, Uram, mentsd meg életemet!” (Zsolt 116,3–4)

Az első mondatot bárki elmondhatja. Az emberiség örök jajkiáltása évezredek óta hangzik. Háborúk, csapások, járványok vagy „csak” a mindennapi élet terhei, a betegség, öregség, majd a halál kapujába érkezés. Nyomorúság és bánat – innen nézve nincs erős, végleges fogódzkodó. És akkor jön a „de”. A más perspektívából látás. Mert Isten nem hagyta magára a világot! Ez nem önvigasztaló mantra, fikció, hanem tény! Isten kinyilatkoztatta magát, szólt igéjében, próféták által, megígérte, hogy közénk jön, és Jézusban ígéretét be is váltotta. Nem félni, sírni vagyunk e földön! Az Úr ma is erős várunk. (Kőháti Dorottya)

„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8,16)

Az állandó Jelenlét. Aki mellett sosem vagyunk egyedül. Az istengyermekség tudata, amelyet ő helyezett el a szívünkbe, mint egy jelzőfényt. Bármi történjék, az övé vagyok, s ez határozza meg legerősebben a létemet. (Balogh Éva)