Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

„A szív bőségéből szól a száj…” (Lk 6,45). Ha szívetek szeretettel teljes, akkor szeretettel fogtok szólani.


A tiszta és alázatos szív láthatja Istent, és ha látjuk Istent, akkor szeretni fogjuk Őt minden emberben.


Az engedelmességben megőrzöm akaratomat. Ez az egyetlen dolog, amit Isten sohasem fog erővel elvenni. Jézus mondja: „Azért jöttem, hogy beteljesítsem Atyám akaratát” (Jn 4,34). A Getsemáni kertben mindennek ellenére még egyszer megismételte: „Legyen meg a Te akaratod” (Lk 22,42) – Atyjának akarata.


Felnőttek! Tanuljatok, imádkozzatok és Krisztus tündöklő fényével világítsatok a fiatalabbaknak!Lássák meg, hogy teljes egészében Isten kezébe helyeztétek magatokat, tehát elfogadtátok mindazt, amit Ő nektek adhat, és megadjátok Neki, amit kér tőletek. Tanulják meg tőletek a készséges, egyszerű és vidám engedelmességet. Értsék meg általatok, hogy mit is jelent a szerelmetes bizalom. Mosolyotok és örömötök mutassa meg nekik, hogy mennyire boldogok vagytok, és hálásak Istennek azért, hogy kiválasztott benneteket, szolgálni Őt az emberek között.


Gabriel arkangyal és az ács Szent József Isten akaratának eszközei voltak a Szűzanya életében. Az angyal üzenetében Isten maga volt az, aki kinyilvánította akaratát teremtményének. „Legyen nekem a Te igéd szerint.” – Mária befogadta Isten igéjét, tehát akaratát: így ő, az egyszerű teremtmény, szolgálóleányból saját Teremtőjének anyjává vált.


Ha mi valóban és egészen Hozzá tartozunk, akkor az Ő rendelkezésére kell állnunk, hogy szabadon szolgálhassunk Neki, hogy bármikor, bármit megtegyünk Neki, engedelmeskedve a fölöttünk állóknak, bárkik legyenek is azok. Elöljáróink lehetnek olyan emberek, akik tetszenek nekünk, és olyanok is, akik nem. Lehetnek rátermettek, jó képességűek vagy épp ellenkezőleg – számunkra ez nem jelent különbséget. Az egyetlen, ami érdekes, hogy meg vagyunk győződve arról: ők számunkra Isten akaratának eszközei, és hogy sohasem hibázunk, amikor engedelmeskedünk.


Ha teljesen Istenre bízzuk, Istennek adjuk át magunkat, ez azt jelenti, hogy mindenben és egészen az Atya rendelkezésére állunk, ahogyan Jézus és Mária. Máriával és Jézussal adjuk magunkat egészen Istennek, mert Isten nekünk adta magát. Mindenben és egészen álljunk rendelkezésére. Nincs mit magyarázni, hozzátenni: innen tudhatjuk meg, mennyit is adtunk magunkból, mennyire él Isten életünkben. Mennyire állunk Isten szolgálatára? Ne mondjátok, hogy nem tudjátok, mert az hazugság lenne. Mivel Isten magát adta nekünk, álljunk mindig az Ő rendelkezésére.


Isten ajándékokkal halmozott el mindannyiunkat. Kérjünk a Szűzanyától egy utolsó ajándékot: tegye szívünket olyan szelíddé és alázatossá, mint amilyen Fiáé volt. Jézus tőle kapta szívét, benne formálódott.


Jézus Szent Szíve elénk tárja az együttérző és kegyelemteljes szeretet mélységét, magasságát és tágasságát, amelyet Isten sugároz mindannyiunkra.
Isten jelenlétének tudatában töltsük ezt a hónapot. Isten bennünk lakozik és segít minket, hogy fölfedezzük szeretetének ajándékait itt és most, mai világunkban is.


Legyünk gyöngédek egymáshoz és szeressük egymást, mert nem szerethetitek Krisztust, ha nem tudjátok Őt felebarátotokban szeretni. Ahhoz, hogy a szeretet igaz legyen, áldozatokat kell hozni. Legyetek erősek a bűnbánatban, az elégtételben és minden egyes áldozatban, amely szegénységetekből fakad, és teljesen őszintén mondhatjátok majd: „Isten, Mindenem.”


Minden okunk megvan rá, hogy a világ legboldogabb emberei legyünk. Ehhez azonban Jézushoz kell tartoznunk, hiszen egyedül és csak Ő érdemes szerelmünkre, arra, hogy egészen neki adjuk magunkat. Ha igazán, teljes mélységben Hozzá tartozunk, mindig és mindenkor rendelkezésére kell állnunk: szabad utat kell nyitnunk neki magunkban, hogy akarata szerint éljünk ott, ahol Ő rendeli.


Szeretetteljes, lerombolhatatlan bizalom. Jézus azért jött el, hogy Jóhírt jelentsen a világnak, a szegényeknek – és mégis milyen különös: harminc évet töltött Názáretben egy kicsiny faluban, amely ma is kicsiny. Képzeljétek el, mekkora lehetett akkor! A zsidók is semmibe vették: „Jöhet valami jó Názáretből?” (Jn 1,46). Talán a Szűzanyában is fölmerült a kérdés, hogy mikor is kezdi el majd Fia a tevékenységét?




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A kegyelem gyümölcse az alázat. A kevélység gyümölcse gyűlölet és keserűség. Ha részesülünk abban az áldásban, hogy Krisztus megjelenik nekünk az Oltáriszentségben, és a szentáldozásban magunkhoz vehetjük Testét és Vérét, akkor miért nem vagyunk szentek?


A szegénység öröm: meg kell elégednetek azzal, amitek van, és azzal is, amitek nincsen. Sokan jönnek Kaluttába a Szeplőtelen Szív leprásokat gondozó kórházába, hogy dolgozzanak, és azt mondják: „Most nemcsak nézek, hanem látok is. Otthon csupán nézem, de nem láttam. Most, hogy hazamegyek meg fogom látni a szegényeket.


A Szűzanya tanít meg majd bennünket az alázatra. Kegyelemmel teljes ugyan, és mégis épp ezért az Úrnak szolgálóleánya lesz. Ő Istennek Anyja, és mégis és épp ezért szolgálni megy Erzsébet otthonába. Bűn nélkül fogantatott, és mégis és épp ezért találkozik a keresztet hordozó, megalázott Jézussal, és úgy áll a kereszt alatt, mint bármely bűnös közülünk, akiknek szüksége van a megváltásra. Idézzük, hívjuk magunkba Őt, és ne szégyenkezzünk és ne késsünk legalázatosabban tenni munkánkat! Fogadjuk el és fogadjuk magunkba mindig a keresztet, mindenütt és mindenben, ahogyan megjeleníti magát előttünk, nekünk. Ahogyan Ő tette.


Ahogyan Máriáé, a miénk is különös küldetés. Isten azért küldött bennünket, hogy az Ő jelenléte, szeretete, együttérzése legyünk a világban. Köszönjük Istennek.


Életeteket teljes szívvel, szabadon kell átadnotok Istennek. – Meggyőződéssel kell ezt tennünk.


Jézus alázata jól látható a jászolban, az egyiptomi száműzetésben, rejtett életében, abban, hogy saját népe nem értette meg, apostolainak hűtlenségében, a zsidók gyűlöletében, keresztútjának szörnyű szenvedéseiben, halálában… és most, immár folyamatosan, az Oltáriszentségben. Nagy erény az alázat gyakorlása – főként akkor, ha nem is tudjuk, hogy alázatosak vagyunk.


Legyen szerelmetes bizalom közöttünk és az iránt, aki vezet bennünket. Ő az, aki közvetíti nekünk Isten akaratának Jóhírét; Ő számunkra Krisztus képviselője.


Mária azért lett kiválasztva, mert kegyelemmel teljes volt, és ugyanakkor teljes volt alázattal is. Jézus eljövetele teljes önátadást és szeretetet táplált benne. Mária nemcsak Isten Fiára gondolt, aki lakhelyet talált benne, hanem az örömre és fájdalomra is: mit jelent az Isten anyjának és mindenki anyjának lenni az emberiségért.


Megvan bennetek az ellenszolgáltatást nem váró adakozás forró buzgalma? Segítetek a viskókban és a nyomornegyedekben élő gyermekeknek (akár a házi feladatuk megoldásában is)? Ég-e bennetek a vágy, hogy fölleljétek a nagyobbacskákat és fölkészítsétek őket az elsőáldozásra? Kívánjátok-e, hogy együtt legyetek a gyermekekkel a vasárnapi misén? Akartok-e minél több családot a Szent Szívnek szentelni ebben a hónapban? Örültök-e, hogy a legnehezebb munkákat kell elvégeznetek?


Mit hoz nektek Teréz Anya szeretete? Áldásokat és imákat, hogy munkátok iránti hűségben mindjobban növekedjetek Isten szeretetében. Mária nem habozott: Az Úr Szolgálóleánya lett, és sietve elindult, hogy szelíd alázatát gyakorolhassa.


Szeretet. Ne éljünk vissza ezzel a szóval. Ma a világban a „szeretet” szó önző szeretetet jelent, öncélú szeretetet. A szeretet szeretetszolgálat, és nekünk jó példát kell mutatnunk ebből a szeretetből. Sok minden világossá válik családunkban és életünkben, ha megtanulunk szeretni és világosan látni az első parancsolatot. Szent János mondja: „Ha azt állítod, hogy szereted Istent, akit nem látsz, és megveted testvéredet, akit látsz, akkor hazug vagy” (1Jn 4,20).


Úgy rendelték nekünk, hogy egyformán szeressük Istent és felebarátunkat. Nincs különbség. A felebarátunk iránt érzett szeretetünknek ugyanolyannak kell lennie, mint annak, amit Isten iránt érzünk. Nincs szükség alkalmakat keresni, hogy tejesítsük ezt a parancsot: folyamatosan kínálkoznak a nap minden órájában, és mindig épp ott, ahol vagyunk.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A szegénység által – ami szabadság – növekszik a szeretet, és a szeretetszolgálat által Jézus iránti szeretetetek bensőbbé és személyesebbé válik. Ahogy lassan – lassan jobban megismerjük egymást, eljutunk a szeretethez, és a szeretet nagylelkűen, örömmel és békében végzett szolgálathoz vezet.


A szeretetnek számunkra olyan természetesnek kell lennie, mint az életnek és a lélegzésnek. Nap mint nap, egészen halálig. A Lisieux-i Kármel „Kis Virága” azt mondta: „Amikor szeretettel cselekszem és gondolkodom, érzem, hogy Jézus cselekszik bennem: minél jobban egyesülök vele, annál jobban szeretem a Kármelben lakókat.” Ahhoz, hogy megértsük mindezt és átültessük a gyakorlatba, több imára van szükségünk. Istennel egyesítő imára, másokra sugárzó imára. Szeretetszolgálatunk nem egyéb, mint Isten iránti túlcsorduló szeretetünk. Aki jobban eggyé lett Istennel, jobban szereti felebarátját.


Amikor Krisztus szívetekben dobog – mert részesültetek az Élet Kenyeréből – emlékezzetek arra, mit érzett a Szűzanya, amikor a Szentlélek kegyelemmel töltötte el. És Ő méhében érezte Krisztus testét. A szellemi és lelki élet olyan erős volt benne, hogy tüstént fölkelt és szolgálatra indult. Minden szentáldozásnak ilyen hatást kellene kiváltania belőlünk, hiszen Jézust vesszük magunkhoz; ugyanazt a Jézust, aki Máriában megfogant. Jézus életének örömhírét nekünk is közölnünk kell másokkal úgy, ahogyan Mária tette.


Az alázat szokássá válhat, az engedelmességgel azonban nem így áll a dolog. Ahányszor csak engedelmeskedem, akaratom jut kifejezésre, és ahogyan öregszik az ember, egyre nehezebb lesz ez, mert már kialakultak az elveink, elképeléseink, és nem szívleljük mások észrevételeit. „Évek óta végzem ezt a munkát, és ő akarja nekem megtanítani, hogyan csináljam?!” Jézus az Oltáriszentségben és a kereszten csak engedelmességre taníthat minket.


Az imádságos lelkek mély csendben élnek. Nem kerülhetünk Isten színe elé, ha nem hívjuk elő és nem éljük meg a belső és külső csendet. Ezért fontos számunkra mindig és mindenekelőtt a csend.


Helyesen gondolkodjatok és jót szóljatok mások jóságáról! Becsüljétek meg a jót, amit mások tesznek, és mindig mosolyogva találkozzatok egymással: mert ez a legnagyobb szeretet! Hálám és szeretetem mindannyiótoknak mélyből fakadó és személyes szeretetem. Ahogyan Krisztus szeret engem, úgy szeretlek én benneteket. Mindannyian egyetlen szeretetteli szív vagyunk, és megengedjük Jézusnak, hogy mindannyiunkban teljességgel élhesse életét.


Jézus arra választotta ki apostolait, hogy emberek halászaivá tegye őket, hogy magukban és másokban egyaránt meghozzák a gyógyulás és gyógyítás, az üdvözülés bőséges gyümölcseit. „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, hogy menjetek és hozzatok gyümölcsöt, és gyümölcsötök megmaradjon” (Jn 15,16).


Köszönetet akarok nektek mondani, mert minden lehetőt megtettetek azért, hogy örömöt szerezzetek a Szűzanyának és családotok tagjainak. Erről az örömről „fölismerik majd, hogy az én tanítványaim vagytok”(Jn 13,35).


Ma alaposan vizsgáljátok meg, mennyire vagytok tiszták. A tisztasággal nem tréfálhatunk. Vigyétek elmélkedéseteket Jézus elé. Nyissátok meg magatokat Jézus előtt. Ne járjatok magatokban – járjatok Jézussal együtt! Ajánljátok föl Neki magatokat egész életre szóló szeretettel.


Megígértem Istennek, hogy többet teszek majd, mint amennyit eddig tettem, hogy segítselek benneteket teljes szívvel és lélekkel szeretni Jézust. Elviszem az Ő örömét minden házba, ahová csak betérek.


Megint elismétlem: cselekedjetek úgy, hogy otthonotok mindinkább a szeretet és a béke háza legyen! Ne hagyjátok, hogy az ördög ravasz cselfogásaival rászedjen benneteket és durvaság és keménység lakozzon közöttetek! Legyetek egymás iránt mindig szeretettel!
Nagy figyelemmel legyetek egymás iránt, és ez nagy szeretethez és egységhez vezet majd benneteket.


Tudjuk, mit jelent, amikor valaki: éhezik és egyedül van; szomjazik és nem szeretik; beteg és nem akarják látni; szükségben szenved és visszautasítják;hajléktalan és nem értik meg. De vajon a szükségben szenvedők ismernek-e bennünket? Boldogok-e akkor, amikor velük vagyunk?



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A családban rendszeresen kell imádkoznunk. Elegendő időt kell biztosítanunk az imádságra. Gyakran sietve, az utolsó pillanatban, minden összeszedettség nélkül imádkozunk. Remélem, és kérem Isten segítségét, hogy átszellemültebbé, csendesebbé, szeretetteljesebbé váljunk.


A csönd segíteni fog benneteket, hogy jobban imádkozzatok, mert lehetőséget ad nektek, hogy többet imádkozzatok. A nyelv csöndje nagyon jól megtanít majd Krisztussal beszélni. Megtanít vidámnak lenni az öröm óráiban, amikor annyi mindenről lenne jó mesélni. Ne feledjük a szemek csöndjét. Segít bennünket, hogy meglássuk Istent. Szemeink ablakok, rajtuk át érkezik szívünkbe az egész világ.


A helyesen megélt engedelmesség megszabadít bennünket az önzéstől és a gőgtől, és így segít, hogy megtaláljuk Istent. És Benne az egész világot. Az engedelmesség apró cselekedetei építik a folyamatos, készséges, boldog és teljes engedelmességet, és mint az olajcseppek, táplálják Jézus lámpását, amely világít életünkben.


Ha a szegények találkozásunk után nem lettek jobbak, akkor időnk elvesztegetett idő volt. Kötelességünk, hogy Jézus szomját csillapítsuk a lelkek megtérítéséért és megszenteléséért végzett munkánk által. Amikor Jézus kiválasztotta apostolait, emberhalászoknak választotta őket, hogy az „üdvösség bőséges gyümölcseit” teremjék maguknak és másoknak egyaránt. „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon.” (Jn 15,16)


Ismétlem: nem az a tiszta, aki nem érez kísértéseket, hanem aki legyőzi azokat. Ha teljes lelkemmel szeretem Istent, ha Jézus Krisztus iránti szeretetem mindent fölülmúl, ha gyöngéd szeretetet táplálunk a Szűzanya iránt, akkor kevésbé fogunk vonzódni és indokolatlanul ragaszkodni a teremtményekhez. A Jézus iránt érzett szeretet akkor vezet eredményre, ha mélyből fakad és mindenen áthatol. Annyira betölti majd szellemünket és szívünket, hogy nem kell többé gondolnunk a rossz érzésekre.


Isten ezer más személy közül bennünket választott egy nagy és szépséges küldetésre: kinyilvánítani Előtte és az egész világ előtt, hogy teljes szívvel, szegénységben, engedelmességben és irgalmasságban akarjuk Őt szolgálni. Azt kívánom nektek és tőletek, hogy becsüljétek meg és őszintén szeressétek szép küldetéseteket, legyetek hűek annak szelleméhez.


Mi nem megtartjuk az engedelmességet, mint Isten ajándékát. Isten nem azért adja ezt nekünk, hogy háborgasson bennünket, hanem hogy nyissa meg szívünket az Ő igéinek, amelyeket a teremtmények által küld, hogy gyengéd szeretetben egyesülhessünk. Krisztus azért hív minket, hogy akaratunkat szeretetéhez kössük. Ezért, ha engedelmeskedsz, nem vagy egyedül. Ha arra figyelsz, aki parancsol neked, csak azt fogod látni. De ha magasabbra tekintesz, Őt látod majd.


Minden megaláztatást fogadj örömmel! Akkor vagy igazán alázatos, ha nem ítélsz meg és nem is bírálsz másokat. Ha mindig gyöngéd érzelmeket és gondolatokat táplálsz irántuk. Ha örülsz annak, hogy jót tesznek Jézusnak… Ha meg tudod bocsátani hiányosságaikat. Ha boldog és mindig derűs vagy a szegények, betegek és haldoklók között. Ha örülsz a megaláztatásnak és szereted felebarátodat, akkor igazán alázatos vagy és Őt követed.


Otthonaink legyenek valóban a szeretet és egység oázisai, hogy így ellensúlyozni tudjuk a világban háborgó gyűlöletet. A szeretet otthon kezdődik. Minden a mi szeretetünktől függ, attól, hogyan szeretjük egymást. Tegyetek meg mindent, hogy családotok szeretetben éljen, és amerre csak jártok, ennek a szeretetnek az illatát árasszátok magatokból.


Próbáljátok megtalálni azt, ami minden emberben szép. Le kellene térdelnem Jézus előtt, aki az emberek szívében lakozik. Mélyítsétek el szereteteteket egymás iránt. Tanuljatok Máriától, aki bízott Szent Józsefben. Mária ott volt mindenütt. Látta a megalázott, tövisekkel koronázott, megostorozott Jézust… Nem szégyellte megvallani, hogy Jézus az ő fia.


Szerelmetes bizodalmunk alapja Isten felénk irányuló leggyöngédebb figyelmessége. Elmélkedjetek ezen a szón: „gyöngéd”. Ilyen Isten figyelmessége, ez az Ő feladata.


Tisztaság, önmegtartóztatás, szüzesség – ezek az erények Máriában különös szépséget teremtettek, és ez fölkeltette Isten érdeklődését iránta. És Isten akkor, hogy kimutassa a világ iránt érzett hatalmas szeretetét, odaadta neki Jézust. Köszönöm, Mária. Segíts nekünk, hogy megóvjuk tisztaságunkat, akár életünk árán is. Hogy semmiféle tisztátalan gondolat, szó vagy cselekedet be ne szennyezhesse azt.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

Az Evangéliumban olvashatjuk, hogy Isten féltékeny szerető. Nem lehet egyszerre két gazdánk, mert akkor egyiket szolgálnánk, és gyűlölnénk a másikat (vö. Lk 16,13). Véssétek emlékezetetekbe, hogy ha Hozzá tartozunk, nem tartozhatunk a gonoszhoz.


Az Oltáriszentségben Jézus, az Isten Fia kenyér alakjában van jelen. Ez az alázat élő megvalósulása. Az alázat nem abban áll, hogy elrejtjük, amit Isten nekünk ajándékozott. Az alázat igazság, az alázat őszinteség, az alázat szegényég. Az a szabadság, mely a szegénységből ered. Íme, az erények egymáshoz kapcsolódnak: a tisztaság, a szegénység, az alázat, a szabadság. Ha igazán és valóban alázatosak vagytok, ha megértitek majd, hogy mennyire kicsinyek és gyengék vagytok, és milyen nagy szükségetek van Istenre, akkor nem bukhattok el.


Az örömre szükségünk van, az öröm erőt ad, fizikai értelemben is. Akinek lelke és szelleme örül, kevésbé fárad el, és mindig kész továbbra is a jót cselekedni. Az öröm az egyik legjobb védelem a kísértések ellen. Az ördög port, piszkot, tisztátalanságot hoz, és minden alkalmat megragad, hogy ránk hányja azt. Az örvendező szív meg tudja védeni magát minden tisztátalanságtól. Az örömmel teljes lélek sugárzásával prédikál. Úgy ragyog, mint Isten szeretetének lángja, örök boldogság reménye, az égető szerelem sugara.


Azt mondják, hogy az alázat igazság, és Jézus az igazság: így hát leginkább az alázat által válunk Jézushoz hasonlóvá. Ne higgye senki, hogy az Istentől kapott ajándékok elrejtése vagy az eredménytelen munka alázat lenne. Ismételjétek gyakran ezt a kis imádságot: „Jézus nevében és Jézus szeretetéért, mert Jézus mondta, hogy bármit is kérünk nevében, megadja azt, add nekem a kegyelmet, Jézusom, hogy csak Téged szerethesselek, hogy szívem a Te szelíd és alázatos szívedhez váljék hasonlatossá”.


Egy ember, akit szörnyű bűne miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek, elérkezett halála pillanatához, és akkor azt mondta nekem:”Teréz Anya, amikor fejfájásom van, elviselem, mert közben Jézus töviskoszorújára gondolok. Amikor fáj a hátam, a Jézust ért ostorcsapásokra gondolok, amikor pedig a lábam vagy a kezem fáj, Jézus szöggel átütött kezére és lábára gondolva viselem el azt.” Íme, így tanítanak bennünket a szegények. És emlékezzetek mindig arra, hogy amit ők adnak, több annál, mint amit ők kaphatnak tőlünk.


Fiatalok, mélyen szeressétek és tiszteljétek az idősebbeket; idősebbek, mély szeretettel és tisztelettel övezzétek a fiatalabbakat, mert ők ugyanúgy Jézushoz tartoznak, mint ti. Ő mindannyiunkat kiválasztott magának, hogy világosságként ragyogjunk és szeretve szeressünk a világban. Ahhoz, hogy az Ő lámpásává váljunk, gyöngédnek, szeretetteljesnek, odaadónak, őszintének kell lennünk, egymás iránt. Ez a legegyszerűbb út. „Erről ismerik majd meg, hogy tanítványaim vagytok.” (Jn 13,35)


Kimondhatatlan hála a Szűzanyának az Ő gyöngéd, ölelő anyai szeretetéért és mindannyiunknak nyújtott segítségéért. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén mindannyian együtt és egészen neki szenteljük magunkat: az Ő vezetésével és segítségével mindannyiunk az Ő fiában, Jézusban fog megjelenni; mindegyikünk elérkezik Jézushoz. Így azután akkor, amikor a szegények rám tekintenek, csak Őt fogják majd látni: Jézust, az Isten fiát, aki Mária fiaként született meg.


Legelső kötelességünk, hogy együtt legyünk, és egymás között éljük meg azt a szeretetet, figyelmességet, gyengédséget, amit Isten táplál irántunk: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” Jézus csupán egyvalamit kért apostolaitól: „Tanuljatok tőlem, aki szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,29). Ugyanígy van ez velünk is: ha szelíd vagyok veletek, akkor Istennel összhangban cselekszem. Ha hiteles a szelídségem, akkor alázatos leszek Istennel, és szeretetem teljes szívvel végzett szolgálatban megnyilvánuló gyakorlattá válik.


Mély hála Istennek és áldott jó Édesanyánknak. Jézus, aki leszállt Máriába és testet öltött benne, ugyanaz a Jézus, mint aki eljön közénk és életünkké válik. Nekünk is csakúgy, mint a Szűzanyának, sietnünk kellene, hogy ezt a krisztusi életet megosszuk a hozzánk legközelebb állókkal.


Minél nagyobb szeretettel vegyetek részt Krisztus szenvedésében! Ő mindig keres valakit, aki megvigasztalja és megerősíti. Mindent megtesztek-e azért, hogy az a „valaki” - ti legyetek? Ma Krisztust megalázzák az engedetlenség és hitszegés gőgös cselekedetei. Ocsmány szavaktól ostorozva, gyalázkodás töviseivel koronázva és szeretetre éhezve tekint rátok: gyöngédségre szomjazva tőletek kér alamizsnát, lemeztelenítve őszintén bízik bennetek, betegen és bebörtönözve tőletek vár barátságot, a ti szívetekben keresi azt. Lesztek-e ti az a „valaki”, akit Ő keres?


Ő az ige, akit ki kell jelentenünk.
Ő a fény, amit meg kell gyújtanunk.
Ő az út, amelyen végig kell mennünk.
Ő az élet, amelyet meg kell élnünk.
Ő a szeretet, amelyet szeretnünk kell.
Ezért úgy cselekedjünk, hogy életünk
Jézus befogadása és átadása legyen.


Vizsgáljátok meg, mennyire vagytok engedelmesek, és meglátjátok majd, milyen kapcsolatban áll ez tisztaságotokkal. Belső tapasztalatot kell szereznetek, de csak akkor lesztek képesek erre, ha imában és imával éltek. Ha nem imádkoztok, nem engedelmeskedtek. Ha imában és imával éltek, az imádság gyümölcsként meghozza majd az engedelmességet; az engedelmesség gyümölcse pedig a tisztaság.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

A szeretet a hatalmas Isten parancsa, és Isten nem parancsol lehetetlent. A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban és minden korokban megterem és mindenkinek megadatik. Mindenki élhet ezzel a gyümölccsel; a szeretetnek senki sem szabhat határokat. Mindenki elérheti a szeretetet az elmélkedés által.


A szeretet ruhájának szegélye van, és ez leér a földre. Felsöpri a szemetet az utakról és a sikátorokból. Megteheti és meg is kell tennie. „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.”(1Kor13,4-6)


Azt mondja Jézus: „Éhes voltam, szomjas, mezítelen, hajléktalan, nem kívánt érinthetetlen…, amikor másokat szolgáltatok, velem tettétek.” Milyen szerencsésnek tarthatja magát az az ember, akinek alkalma van személyes szolgálatot tennie világ méltóságánál! És tessék, íme: mi érinthetjük, szolgálhatjuk, szerethetjük magát Krisztust életünk minden napján.


Egy nagyon szegény nő sorbanállás közben megpróbált előbbre jutni. Angol-indiai volt. Valaki durván arrébb lökte és ráförmedt: „Te akarsz mások elé állni, mi?!” – És a nő hazament. Két vagy három óra múlva meghalt. Ki tudja mi volt annak a nőnek a szívében… És ugyan mit jelentett a szegények szolgálata annak a másik embernek?


Jézus és Mária titkai a családi élet minden helyzetében visszatükröződnek. Bátorítsunk tehát mindenkit arra, hogy mondja a szentolvasót, amelyet a Szegények Breviáriumának neveztek.


Jézus nem használt sok szót ahhoz, hogy megértesse velünk, hogyan kell szeretni felebarátainkat. Annyit mondott: „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek benneteket”(Jn 15,12).


Jézus úgy kívánja, hogy szeressük egymást, ahogyan az Atya Őt szerette. Jól megértettük ezt? A szeretet helyett annyi durvaság van a világon, a kedvesség helyett annyi keserűség, a csend helyett annyi viszálykodás. Elfeledjük, hogy Isten épp a szív csendjében szólal meg, és a mi hangunk is szívünk teljességéből szól.


Kimondhatatlan hála a Szűzanyának az Ő gyöngéd, ölelő anyai szeretetéért és mindannyiunknak nyújtott segítségéért. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén mindannyian együtt és egészen neki szenteljük magunkat: az Ő vezetésével és segítségével mindannyiunk az Ő fiában, Jézusban fog megjelenni; mindegyikünk elérkezik Jézushoz. Így azután akkor, amikor a szegények rám tekintenek, csak Őt fogják majd látni: Jézust, az Isten fiát, aki Mária fiaként született meg.


Különös kegyelmet kérünk a Szent Szívtől: Szeressétek a Szűzanyát úgy, ahogyan Ő szerette. Legyetek számára az öröm forrása, ahogyan Ő az volt. Legyetek közel hozzá, ahogyan Ő közel volt. Osszunk meg vele mindent, a keresztet i, ahogyan Ő tette, amikor látta anyját a feszület lábánál. Mindannyiunknak megvan a maga keresztje, amit hordozni kell. Ez a jel, hogy Krisztushoz tartozunk. Szükségünk van azonban arra, hogy a Szűzanya közel legyen hozzánk, és részt vegyen életünkben.


Nagyon boldog leszek akkor, ha tudomásomra jut majd, hogy közületek a legnagyobbak is meghozzák az engedelmesség áldozatait, és ha a legfiatalabbak is áldozatot vállalnak a szeretetszolgálatban a szegények között. Kérlek mindannyiótokat, hozzatok áldozatot a tisztaságban; a belső és külső tisztaságban egyaránt.


Ne hagyjuk magunkat megzavarni, ne töltsön el büszkeséggel, amit csinálunk! Semmik se lennénk, ha a szegények nem fogadnának el bennünket. Mély hálával tartozunk ezért neki: lehetővé teszik számunkra, hogy szeressük és szolgáljuk bennük Jézust.


Úgy látom, nem örülünk már annyira annak, hogy a szegények kenyerét ehetjük. Ugyanazt a kenyeret, amit ők esznek. Néhányan azért nem eszik, mert nem ízlik nekik ez az étel, vagy mert túl meleg vagy épp túl hideg, otthagyják a húst, vagy épp válogatnak. Azért jöttünk, hogy Krisztus szegénységének szegényei lehessünk. Ő gazdag volt. És szegénnyé tette magát értünk.




http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Kalkuttai Szent Teréz anya idézetek

Az alázat és az ima is egy szellemből és egy nyelvből fakad: Isten titkából. Mert Isten nagy és mély titokban él.


Az élet csodálatos szépség;
Az élet megvalósítandó álom;
Az élet játék, amit játszani kell;
Az élet fájdalom, amit le kell győzni;
Az élet dal, hogy daloljuk;
Az élet kaland, mellyel szembeszállunk…
Végül hozzáteszem: Az élet élet, amelyet meg kell menteni.


Biztos vagyok abban, hogy Jézus szeret engem? És abban, hogy én szerem Őt? Ez a meggyőződés olyan, mint a napsugár, amely a fatörzsön át fölszívja a nedvet és kivirágoztatja a bimbókat. Ez a meggyőződés a szikla, amelyre lelki és szellemi életünknek épülnie kell. Hogyan juthatunk erre a meggyőződésre? Ismernünk kell Jézust, szeretnünk kell Jézust, szolgálnunk kell Jézust. Az imádságon, az elmélkedésen át ismerjük meg Őt – és a hétköznapi kötelességeken keresztül.


Elsősorban akkor leszünk szentek, ha megszabadítjuk szívünket a tisztátalanságtól és önzéstől. Így leszünk képesek arra, hogy szeressük Jézust, és hogy jelenlétét megéljük életünkben. Másodsorban minden hamisságtól, veszélyes olvasmánytól meg kell szabadítani szellemünket – még ha csak kíváncsiságból is vennénk kézbe. Óvakodnunk kell a meggondolatlan ítéletektől. Így megengedjük Jézusnak, hogy közöttünk lakozzék. Végül harmadsorban, sohasem támadhatunk magunk és mások ellen: sohasem lehetünk tisztátalanok testben és lélekben.


Emlékezzetek rá: a tiszta szív meglátja Istent. Kérem az Urat, hogy mindnyájan emlékezzetek erre, és meggyőződéssel gyakoroljátok minden nap, hogy semmi se szakíthasson el benneteket Krisztus szeretetétől. Ez a meggyőződés bizonnyal nagy szentséghez vezet. És ha szentek lesztek, imává alakíthatjátok munkátokat. A szentség gyümölcse, hogy – bár a világban élünk – meg tudunk maradni szemlélődőnek.


Így vagy úgy, de ezen a világon mindenkinek engedelmeskednie kell valakinek. Miért van annyi szétesett család? Mert a feleség nem fogadja el, hogy engedelmeskednie kell férjének, és a férj sem fogadja el, hogy engedelmeskednie kell asszonyának. A munkavállalók azért engedelmeskednek, mert rá vannak szorítva, különben oda a munkahelyük. Az engedelmesség nem tréfa, hanem áldozat: mi Jézus szeretetéért tesszük.


Jézus hűséges és személyes barátságán keresztül gyöngéd és szerető benső kapcsolat születik és él közöttünk. Ő személyes barátságra törekszik, abban van jelen. Nem kell semmit sem magyarázni: minden itt van, csak be kell fogadni, föl kell fogni elmélyülve, csendbe térten, elmélkedve. Az Oltáriszentségben van az erő, és ez köt össze. Ha ezt megértjük, életünk gyökeresen megváltozik… És az örökkévalóságot fogjuk hirdetni.


Kármel Kis Virága azt mondta: „Én labdácska szeretnék lenni a Kis Jézus kezében: egy labda, amit Ő elhajít vagy szétvág, hogy megnézze, mi van benne. Uram, én ez a labda szeretnék lenni.” Így egyszerű. Mi viszont engedetlenségünkkel mindent összekuszálunk és túlbonyolítunk.


Krisztus barátságát adja egész életünkre. Hűséges és személyre szóló barátságot. Társai leszünk a gyöngédségben és szeretetben. Ő adja nekünk az egész életen át tartó barátságot. A hosszú, hűséges és személyes barátságot. Pontosan ezt. Szeretete határtalan.


Személyes tapasztalatom alapján mondhatom Nektek, hogy ahányszor csak engedelmeskedtem, mindig nagy béke, és óriási áldások szálltak reám. Mindig nagyon komolyan vegyétek az engedelmességet. Az engedelmesség a javatokra szolgál.


Tegyetek úgy, hogy családotokba megérkezhessen a mi Urunk, és veletek együtt lélegezhessen. Jézus megígérte, hogy szívébe vési azok nevét, akik Szent Szívének tiszteletét terjesztik a világon. Jézus nem csap be bennünket: nevünk be van írva az Ő szívébe.


Teréz Anya szeretete áldást és imát küld mindannyiótoknak. Gyógyuljatok és szentelődjetek meg az imán keresztül, amely szelíd és alázatos szívből fakad. Mert az alázatos szív meg is tisztul egyben. Kérjük Jézustól a kegyelmet, hogy szentek lehessünk, miképpen Ő maga szent volt. Kegyelmet, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket. Úgy tudjuk legjobban kimutatni Isten iránt érzett hálánkat, ha határozottan fölajánljuk magunkat a lélekben és szellemben való növekedésre a kölcsönös szeretet és a szegények iránti szeretet által.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7