2025. február 2., vasárnap

A kereszténység ideálja a jézusi szeretet, amely kész életét adni embertársaiért. Ez az ideál természetesen érvényes a szexualitás és a házasság területén is. A világ telve van szexuális kizsákmányolással, önzéssel, a családi életben pedig feszültségekkel, válással. Sokan azt hirdetik, hogy ez nem is lehet másképp. A kereszténység hisz a tiszta szerelemben, a hűségben, az egymásért hozott áldozat teremtő erejében. Tapasztalja, hogy az elmélyült emberségben, különösen pedig a krisztusi elvek alapján ma is lehetséges a boldog családi élet. (Tomka Ferenc)


Amikor bűntudatod van, akkor sokszor nem a bűnödet gyűlölöd, hanem saját magadat.


Az újjászületés az embernek tetőtől-talpig való megváltozása, minden tekintetben és vonatkozásban. (Spurgeon)


Csalódni kell, hogy emberismerő legyél.


Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a Te szent és igaz parancsodat. Ámen


Ha valaki hagyja, hogy Jézus beleszóljon az életébe, a félelmek már nem olyan félelmetesek. (Gyökössy Endre)


Ha valakinek törékeny, csetlő-botló, gyenge hite van, az térdeljen, imádkozzék, menjen hívő közösségbe, mert ott hitek, imádságok összegeződnek. Láthatatlan fénysugár veszi azt körül, és egymás hite által épülünk. (Gyökössy Endre)


Kis erényeinkkel, az árnyékban gyakorolt szeretetünkkel lelkeket térítünk meg a távolban.
Kis Szent Teréz


Legyetek hűek a kis dolgokban, mert azokban rejlik erőtök.
Kalkuttai Teréz anya


Még nem jártam iskolába, amikor érdeklődni kezdtem az olvasás iránt. Édesanyám kezembe adta régi olvasókönyvét, amit gyerekkorából őrzött. Ebből az egyik történet különösen a szívemhez nőtt, ám még nem sejtettem, hogy későbbi éveimre is hatással lesz. Egy kisfiúról szólt, akinek volt egy kis lapátja. Amikor egyik télen nagyon sok hó hullott, akkor kiment a házuk elé és megpróbált lapátjával a bejárati ajtótól utat vágni. Egy járókelő megállt és álmélkodva figyelte igyekezetét. Majd megszólalt: Kisfiam, hogy gondolod, hogy ilyen aprócska létedre megbirkózol ekkora feladattal? A gyermek munkáját megszakítva komolyan válaszolt: Úgy, hogy apránként! – majd folytatta a lapátolást.
Isten ezt a történetet idézte fel bennem, amikor gondok tömkelege vett körbe. Emlékszem, hogy “felnőtt” énem miként próbálta gúnyolni a bennem lévő gyenge “gyermek” bizakodását: Hogy gondolod azt, hogy valaki, aki annyira alkalmatlan, mint te, megbirkózik az előtte tornyosuló hatalmas heggyel? Válaszul a régi kisfiú mondata szólalt meg bennem: “Úgy, hogy apránként!” – és az Úrra támaszkodva szép lassan megoldódtak gondjaim.


„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10)
A tegnapi ige gondolatmenetét folytatja a mai mondanivaló. Az elcsüggedt, az egyedül maradt, a depresszióval küszködő embernek hirdeti Isten közelségét és segítségét. Arról tudósít, hogy nem a sikereseknél vagy a győzteseknél lehet őt megtalálni, hanem nézzünk körül a magunk köreiben, és fedezzük fel a saját életünkben is jelenlétét! A „véletlenben” is ő van jelen. Adjunk hálát ezért a közelségéért és bennünket kereső szeretetéért! (Missura Tibor)

Mi sohasem bocsáthatunk meg annyit, mint amennyi nekünk bocsáttatott meg. (Fosdick)


Milyen sok dolgot természetesnek veszünk életünkben. Azt, hogy napról napra felébredünk, hogy szeretteink mellettünk lehetnek, hogy van két fülünk és két szemünk, melyekkel érzékeljük és befogadjuk a külvilágot. Pedig ezek mind-mind Isten ajándékai életünkben. Adj hálát Istennek azért, hogy láthatsz és hallhatsz! Hogy ez a két dolog mekkora kincs, talán az tudja igazán, akitől elvétetett. Semmi sem természetes az életünkben, mert mindent úgy kaptunk.

2025. február 1., szombat

Az embereket Jézus szeretetével megismertetni, – ez a lélekmentés nagy tudománya. (Spurgeon)


Az igazi hívő ember számára Jézus nem heti néhány órás program csupán, hanem az életük.


Az imádság Isten legtökéletesebb alkotása.
Egyszerre cél és eszköz,
tevékenység és állapot,
harc és megnyugvás,
mélység és magasság,
fény és sötétség,
tűz és víz,
élet és halál,
szó és csend,
szegénység és gazdagság,
„már és még nem”.
Egyszerre földi és mennyei,
isteni és emberi,
régi és új,
véges és örök.
Imádság az ég és a föld, az erdő, a hegyek, a virágok, a tenger, az állatok.
Az imádság te vagy!


Az imádság Jézussal együtt haladni a Szentlélek szeretetében a mennyei Atya felé. Némelykor zöldellő réteken vezet, máskor a halál sötét árnyainak völgyében.
A viharos tengeren hánykolódó bárkámban Ő alszik, de mellette lehetek, és útközben nem lehetséges kiszállás. Egyszerűen együtt lenni Jézussal, elfogadni, hogy a kereszt árnyékában van a biztonságom, ahol megtanulható az igazi szeretet.


Az Ördög így szól: Tagadd el bűneidet és halj meg.
A Szentlélek így: Valld meg bűneidet Istennek és élj.


Az őszinteségnek egyetlen korlátja lehet: a tapintat.


Boldog, aki Téged szeret, Uram. Barátját Benned, ellenségét érted.
Augustinus


Ha semmi más nem adsz a gyermekednek, csak példát, akkor már sokat adtál.
Seneca


Isten nem törölgeti könnyeinket, hanem örömmé változtatja őket. (Janette Oke)


„Jónátán elment Dávidhoz, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát.” (1Sám 23,16)
Olyan világban élünk, ahol az egyes ember lehetőségét és az „egyéniségünk” kialakítását hangsúlyozzák. Tanulj magadnak! Szerezz magadnak! Nem az önzést neveljük így bele a társadalomba? Az önzés természetes velejárója viszont az, hogy elmagányosodunk. Igénk ezt akarja megakadályozni, amikor figyelmeztet, hogy nézzünk körül, ki maradt egyedül, kinek van szüksége emberi, testvéri szóra és bátorításra. A reménységet visszük nekik, és tudatosítjuk bennük, hogy nincsenek egyedül! (Missura Tibor)


Szívünk mélyén lakik Valaki, aki nagyon halkan ismételve mondja: “Szeretlek… Nélkülözhetetlen vagy számomra…” – Ez a szemlélődő ima forrása.


Tusakodsz a kereszt ellen, amelyre rászegezett az Isten? Lázadozol: Isten egyáltalában nem mutatkozik most méltónak arra, hogy szeresd? Mit is csinálsz tulajdonképpen? A kereszten függsz, és le akarod tépni a kezeidet és lábadat a szegekről. De mit érsz el ezzel? Sebeid még mélyebbek és nagyobbak lesznek – ennyi az eredmény.
Tehát fogadd el a keresztet, mondj igent a szenvedésre, ha éppenséggel az jutott most számodra osztályrészül. Suttogjad: „Uram, legyen meg a te akaratod.” Rögtön érzed az enyhülést, a lelki vagy testi fájdalom elviselhetőbb lesz, mert most szövetségre lép erőtlenségeddel az Isten ereje és türelme.