2023. április 28., péntek

„A tapasztalat azt tanúsítja: a szeretet nem abban áll, hogy két ember egymás szemébe néz; hanem abban, hogy mindketten ugyanabba az irányba fordítják tekintetüket.”
Saint-Exupéry



Akik a szerelemben találkoznak egymással, akiknek az életében valamiképpen megelevenedik az Édenkert képe boldog harmóniájával és a bűnbeesés kísértésével, azok tudják, hogy az élet értelme új oldalról rajzolja ki előttük kérdőjelét: „Kik vagyunk mi ketten? Mi a közös életünk értelme?”
Ezekkel a kérdésekkel komolyan szembe kell nézni, mert a szerelem meg a házasság válságai mélyén jelentős mértékben az élet céljának és azon belül a közös élet értelmének zavara húzódik meg.

Életünk értelme a szeretet. „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.”
1 Kor 13.4-8

A szerelmeseknek nem a szexualitásból kell kiindulniuk, hogy valamiképpen elvergődjenek a szeretetig, hanem a szeretetből kell megérteniük a nemiséget; és a szeretetben kell megszentelniük annak nyers és követelődző igényeit. Mert aki csak élvezeteket vár a másiktól, aki nem képes adni, ajándékozni a másiknak; aki nem tudja őszintén és önzetlenül odaadni önmagát a másiknak, az soha nem jut el az emberi élet és a házasság hiteles értelméig.

Nem vagy enyém,
míg magadé vagy: még nem szeretsz.
Míg cserében a magadénak szeretnél,
teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku;
nékem más kell már: Semmiért Egészen!
Szabó Lőrinc

Aki feltétel nélkül szeret, az képes az áldozatra, a lemondására, a másik másságának elfogadására, a megbocsátásra, önmaga odaajándékozására. Aki szeret, az egységben kíván élni a szeretett személlyel: örömét megossza vele és részesedik a másik öröméből; a fájdalomban, a nehéz időkben is társa mellett marad, osztozva annak szenvedésében.

Meghajtom magamat szerelmes szívedhez,
lehajtom fejem szerény életedhez,
életem öröme vígságod legyen,
s bánatunk és fájdalmunk is közös legyen.

Aki szeret az elsősorban már nemcsak élvezni akar, az már nemcsak magára gondol, hanem a másikra. Ha nem így van, akkor a szerelem csak puszta szó. Öncsalás.

A házasság nem játék, mert boldogságától az élet boldogsága függ. A lelket keresd társadban, mert az évek múlásával a lángoló érzések megszűnnek, a vonzalom alábbhagy, a szépség elhervad, a szellemesség kiapad, az elegancia megfakul, a csillogás elhalványodik, a dicsőség elenyészik.
Csak a szeretet és a jóság az, ami túléli a száguldó időt, és a mulandóság fölött változatlan fénnyel ragyog örökké.

Utad az esküvőig (Bóda László)


Abban, hogy az ember dolgozik, nincs több érdem, mint hogy él. Egyedül az a fontos, hogy mit művel. (Pascal)
Azok mutatnak állhatatosságot, akik továbbmennek, amikor nem könnyű továbbmenni; akik nem adják fel, még ha mások azt mondják is: „Ez lehetetlen.” De mit is ér az erényesség állhatatosság nélkül? Mert a pályán minden erény fut, mégis csak a kitartó állhatatosság nyeri el a jutalmat! Az állhatatosság vezet el bennünket a Szeretetig, az összes erény forrásáig és egyben végcéljáig.


Bizony mondom, elmúlik e világ. És bizony mondom, megmaradok Én. S bizony, ha két szív egy ütemre dobban, az egy-ütemben ott dobbanok Én.
Égj úgy, hogy fényed ragyogjon anélkül, hogy kiégnél! (Richard Biggs)


„Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról.” (Lk 1,54)

Isten gondoskodott választott népéről, soha nem hagyta őt magára, még ha ő ezt úgy gondolta is. Ma sem feledkezik el követőiről, mert nagy az ő hűsége, szeretete és irgalma. Soha nem fordul el egyikünktől sem. Ha figyelünk rá, és engedjük, ő szól hozzánk, vezet bennünket, segít és oltalmaz minket.
(Gazdag Zsuzsanna)


„Ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8)

Életben-halálban az Úréi vagyunk. De jó lenne így élni, ennek az igének a fényében, Isten ereje által! Ám olyan sokszor elveszítjük az Úrba vetett bizodalmat, és úgy érezzük, elhagyott bennünket. Pedig csak a gonosz mondogatja, hogy az Úr már nem is figyel ránk, már nem is vagyunk fontosak a számára. Akármilyen csellel jön a gonosz, ebbe az igébe kell kapaszkodni: az Úré vagyok. Itt e földi életemben, halálomban és Krisztus váltsághaláláért az örök életben is.
(Tamásy Tamásné)


Ha nem merünk hitünkről vallást tenni, mert félünk, hogy kinevetnek, akkor elveszítjük annak lehetőségét, hogy reményt adjunk valakinek, akinek igazán szüksége van rá.


„Jézus így szólt: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”” (Mk 2,17; 2Sám 24,10)

Mint a betegségek testünket, bűneink fekélyként szennyezik be lelkünket. A beteg orvoshoz fordul. Az Úr gyógyít: meggyógyít minden hozzá forduló beteget. Meggyógyítja a bűnösöket. Mert a bűn betegség, segítő kezet nyújt a bűnben szenvedőknek. Sokan hiszik magukat feddhetetlennek, miközben megannyi gonoszság lakozik bennük. Imádkozz tehát az Úrhoz, nyújtsd a kezed, s fogadd el az ő gyógyító kezét, útmutatását.
(Ilona és Zsuzsanna)


Kétszer segít, aki gyorsan segít. A bürokrácia a karitász halála. A bajbajutott nem "eset", hanem személy. Vedd emberszámba, törődj vele, szánj rá időt, türelmet, őszinte érdeklődést. A bajbajutottat sohase alázd meg: érezze, hogy örömmel segítesz.


Minden bálvány elválaszt Istentől. Elválasztanak, és Isten és ember közé állnak még azok is, melyeket Isten egykori áldásaiból faragtunk. (Kroeker)


„Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!” (4Móz 6,25)

Mai igénk az istentiszteletek végén elhangzó, útra bocsátó ároni áldás közismert mondata. Talán már annyira megszoktuk, hogy nem is igazán jut el a tudatunkig, hogy mit is közvetítenek nekünk ezek a mondatok. Pedig az emberen, Isten képmásán meglátszik az Úr ragyogása. Akiken Isten helyreállítja képmását, azokon dicsősége is láthatóvá lesz. Adja Isten, hogy áldása nyomán – hit által – életünkben is kiábrázolódjék az ő hiteles képmása, Krisztus.
(Menyes Gyula)


Szeresd Istent: akkor közel lesz. Szeresd és szívedbe költözik.


TÖREDÉK A SZERELEMRŐL


Mire megszüljük egymásnak magunkat,
kihordunk annyi kínt, kívül-belül,
hogy elszakadni egyikünk sem tudhat többé a másiktól:
feltétlenül valljuk egymást, mint gyermekét az anyja.
S akkor, ha majd fájdalmak súlya nyom,
fele bánatod én veszem magamra,
és bűneid felét is vállalom.

Mióta szeretlek,
eszméletem minden percében rád emlékszem,
álmomban is te őrzöl meg talán,
rólad tudósít munka és magány,
veled lep meg hajnalom, alkonyom,
s hozzád megyek, ha tőled távozom.

Nincs itt más lehetőség:
lélek-fogytig a hűség.
Szálai két szeretetnek
végképp összeszövettek.

Garai Gábor


Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a ´Mi lesz, ha´, a másik pedig a ´Bárcsak´ gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. A ´Mi lesz, ha´ a jövőbe néz, és aggódik. A ´Bárcsak´ a múltba tekint vissza, és panaszkodik a miatt, amit Isten adott. Az első következménye az aggodalom, a másodiké pedig a harag.
(Linda Dillow)


Tűrj Krisztusért és Krisztussal, ha uralkodni akarsz Krisztussal.


Uram, távolíts el tőlem minden akadályt, amely korlátoz engem a jóban. Törd meg szívem keménységét! Adj nyílt, éber szívet, amely mindig kész az igazi barátságra! Nyisd meg szívemet családom és felebarátaim közeledésére! Vegyem észre, ha valahol megértő szavamra, segítő kezemre van szükség!