2023. május 31., szerda

A bölcs nem az, aki soha nem szenvedett, hanem aki átélte és legyőzte a kétségbeesést!

Indiai tanítás


A gyermekek számára a legtökéletesebb szociális háló, ha szüleik becsülik egymást.

Jan Blaustone


A hitetlenség bűne a remény hiánya; maga a reménytelenség. Azt szoktuk mondani, hogy a bűn gyökere abban áll, hogy az ember olyan akar lenni, mint az Isten. Ez csak a bűn gyökerének egyik oldala, mert amikor az „Istenné válás” nem sikerül, akkor elveszti reményét és kétségbeesik. Íme a bűn gyökerének második oldala, mert sokszor nem annyira a bűn dönt minket romlásba, mint inkább a reménytelenség.
Az isteni ígéretekben remélő ember áll hozzá normálisan, józanul, realistán a valósághoz. A krisztusi remény nélkül ez az élet őrült zuhanás a semmibe. A teljesen reményvesztett lélek olyan, mint a pók hálójába került légy, amelyet a pók már méreggel elbódított. A látszólagos nyugalom csak készülődés a légy felfalására.

Minden bűnben van valami súlyosabban mérgező anyag, mint maga a konkrét bűn. Ez nem más, mint a természetfeletti remény elhagyása.


„A századosnak ezt mondta Jézus: „Menj el, és legyen a te hited szerint.” És meggyógyult a szolga még abban az órában.” (Mt 8,13)

Jézus a római százados hitére hagyja a szolga helyzetét. De mit hisz a százados? Azt, hogy a szolgája meggyógyul? Azt, hogy Jézusnak csodatévő, mágikus ereje van? A százados hite Jézus szavának ellenállhatatlan, teremtő erejére irányul: amit ő mond, az megtörténik! „…csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.” Teljesen Jézusra, az ő akaratára, az ő szavára hagyja magát és a szolgáját. Ez a hit csodája és ereje. Ezért van élet, ezért van gyógyulás. Ebből a hitből van nekünk is életünk és a bűn betegségéből gyógyulásunk.
(Isó Zoltán)


„Amikor eljött a pünkösd napja, és a tanítványok együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel.” (ApCsel 2,1–2.4)

Eljött-e már számodra is a „pünkösd napja”? Nincs ennél nagyobb ajándék: Isten bennünk. „…minden vágyad az Isten szava benned…”– írta Babits. A mennyei tűz égessen ki minden szemetet, bűnt életedből, és hevítsen fel a mennyei szeretet hőfokára!
(Szeverényi János)


Csak, ha leereszkedünk a szakadék mélyére, akkor találjuk meg az élet kincseit. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni. (Joseph Campbell)



Ha szívesen hordod a keresztet, magára vesz, s az óhajtott véghez vezet téged, ahol vége szakad a fájdalomnak. (Kempis Tamás)


Isten tudja, hogy akkor vagyunk boldogok, ha szeretve érezzük magunkat, és ha mi is szeretünk. Tudja azt is, hogy a szeretet hiánya szenvedést, frusztrációt, bizonytalanságot okoz számunkra. Ezért mondja: Szeress!
Megtanulni úgy szeretni, ahogy Isten szeret, nem könnyű, és nem is spontán folyamat. Hosszú és igen fáradságos küzdelemről van szó, amely során elbukhatunk, megfáradhatunk, elveszíthetjük célunkat, bátorságunkat. Isten tudja ezt, és ezért elénk jön, nem mint szigorú bíró, hanem mint egy jó apa vagy anya; ő nyújtja kezét felénk, mert magánál akar tudni minket… mint gyermekeit.
Isten nem botránkozik meg miattunk, nem ítél el, nincs benne félelem a rossz sötétjétől, és nem jön indulatba bűneink miatt. Lehajol hozzánk, lábainkat mossa, megérintve és begyógyítva rejtett sebeinket, amelyekhez még mi sem merünk nyúlni. Ez a logikája annak, aki szeret.

Rácz Piusz OFM


„Krisztus mondja:„Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.”” (Jn 10,27–28)

A Szentháromság második személye, Jézus a pásztor és juhai metaforában úgy mutatkozik be, mint aki szüntelenül törődik az övéivel. Ismer név szerint, és örök életet ajándékoz nekünk. Kezében biztonságban vagyunk jó és rossz napokban egyaránt. Mindez örömmel és jó reménységgel tölthet el minket. Egy régi ének sorával mondhatjuk: „Hű Jézusom kezébe teszem kezem le én.” Ha figyelünk hangjára, akkor senki és semmi sem szakíthat el minket tőle. Ilyen Megváltónk van, aki ennyire szeret minket. (Gerőfiné dr. Brebovszky Éva)


Láttatok ragyogóbb napsugarat annál, mely a záporeső után áll elő? Ilyen ragyogó a lélek öröme a bűnbánat könnyzápora után. (Spurgeon)


Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.

Winston Churchill


Nincs olyan fájdalom, gond, mit meg nem oldhat,
Nincs olyan nagy hegy, mit Ő meg nem mozdíthat,
Nincs oly sötét nagy vihar, mit le nem csendesít,
Nincs olyan nagy bánatod, amin Ő nem segít.

Mert e világnak terheit mind vállain hordta.
Tudom testvérem, hogy Téged is hordoz majd.
Jézus hordoz majd...


Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! A nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk.
(Antoine de Saint-Exupery)


Szentlélek nélkül olvasni a Bibliát annyi, mint valaki napsütés nélkül akarná használni a napórát. (Stewart)


Vedd számba egyetlen napodat! Hányszor és miben kerested az Urat, hányszor és miben igazodtál hozzá, hányszor és miben adtál hálát neki?

2023. május 30., kedd

A gyerekek hangosak, zűrösek, lehetetlenek voltak. Fáradt voltam, és elegem volt. Ezért elhatároztam, hogy elmenekülök, csak egy napra - egy napra, amikor azt csinálhatom, amit én akarok. Azt terveztem, hogy ki fogom használni azt a napot, habzsolni fogom az élvezeteket. Csak magammal fogok törődni. Kiviharzottam a házból, bevágtam magam a kocsiba, és kiló hússzal elsöpörtem. „Megcsináltam” - gondoltam magamban vezetés közben.
Elmentem egy bevásárlóközpontba, sokáig elnézelődtem egy könyvesboltban, ahol megvettem Walt Whitman összegyűjtött verseit. Azután egy McDonald’s-ba mentem és két hamburgert rendeltem nagy adag sült krumplival és nagy adag üdítővel, amin nem kellett osztoznom senkivel. Megettem mindent anélkül, hogy valaki félbeszakított volna, vagy elkért volna valamit, senkinek nem kellett megtörölnöm a száját, az orrát vagy a fenekét. Aztán megettem a legnagyobb csokifagyit, amit csak fellelhettem. Szabad voltam! Ezért elmentem a moziba és megnéztem egy filmet, úgy, hogy nem vettem pattogatott kukoricát, nem ült senki az ölemben, és senkit sem kellett kikísérnem a vécére. Szabad ember voltam. Teljes mértékig kihasználtam - és szörnyen éreztem magam. Mire hazaértem, mindenki aludt.
Amikor becsúsztam az ágyba, a feleségem ezt suttogta: hiányoztál nekünk. Ti is nekem - válaszoltam. Soha többé nem szöktem el otthonról.

Napi Ige és gondolat


A Szentlélek nemcsak bűnirtó tűzként akar hatni bennünk, hanem szívünket a Krisztusért lángra gyújtó tűz gyanánt is.



A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.

Pázmány Péter


Aki úgy áll az ítélőszék elé, hogy a védelmet maga látja el, mentegeti magát, ártatlanságát hangoztatja és ezért felmentést vár, – annak érdekében a nagy ügyvéd nem szólhat semmit.


"Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak." Jakab apostol levele 4:17

A Biblia szerint a tétlenség bűne legalább akkora, mint a rossz dolgok cselekvése - vagyis aki nem cselekszi a jót, ezzel cselekszi a rosszat. Szörnyű, mikor segítségnyújtás helyett jókívánságokat mondunk, vagy elrebegünk egy könnyes imát ahelyett, hogy cselekednénk.
Mennyi jót kell cselekedjünk? Elég egy jócselekedet naponta, és kiérdemeljük a Mindenható áldásait, esetleg a mennybe jutunk a végén? Ez nem tűnik rossz üzletnek, de Jakab apostol azt mondja: a jó cselekvésének ideje akkor van, amikor tudunk jót tenni.
Most épp tudunk-e? Jézusról azt tanítja a Biblia, hogy mindig jót cselekedett. Legnagyobb jócselekedete az volt, hogy a bűnösöknek, vagyis mindannyiunknak járó ítéletet a kereszten magára vette, kiérdemelve számunkra az üdvösséget. Aki ebben hisz, jót akar cselekedni. Nem a büntetéstől való félelem miatt, hiszen a büntetést Jézus helyette is elszenvedte. Nem jutalomért, hiszen megkapta az üdvösséget, aminél nagyobb jutalom nem létezik. Hálából, örömmel cselekszik, mert jót tett vele az Isten. Egyszer élünk. Ne vesztegeljünk a tétlenség bűnében! Nézzünk körül a világban, az országban, a szomszédságunkban vagy a családunkban - szükség van ránk. Jézus minden jót megtett értünk, és most kész általunk is cselekedni.



Az elégedettség nem akkor következik be, ha megszerezzük azt az egyetlen dolgot, amire még vágyunk, hanem akkor, ha elkezdünk mélységes hálát érezni mindazért, amink van.


Az emberek többsége nem figyel oda, csak ha veszélyt, vagy jutalmat szimatol. (Lee Wallek)


Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!



„Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság.” (Zsolt 90,10)

Uram, ha hiábavaló az életem nagy része, akkor mi értelme van élni? Ha elmúlik a szépség, ha soha nem hagyható abba a tanulás, ha állandóan javítgatni kell, ami felépült, ha folyton elillan az öröm, ha ingadozik a hit, akkor miért küzdjek egyáltalán? Köszönöm neked az életemet – azt, hogy a sok hiábavalóság ellenére te adsz értéket napjaimnak, és földi időmet úgy alakítod, hogy megismerjelek téged, és új életben járjak. Hálát adok a keresztért, melyen Megváltóm drága vére az én bűneimet mosta el. Add, hogy megbecsüljem a mai napot, és ne a hiábavaló perceket gyarapítsam!
(Hulej Enikő)


Eredj el, és többé ne vétkezzél. Ez az Úr szava mindazokhoz, akiknek bűneiket megbocsátotta. (Hauser Márk)


Hitünknek valljuk, hogy a megtorlás a lét törvénye. Holott létünk törvénye: önmagunk legyőzése.

Gandhi


Hogy tökéletes békében őrizzük meg szívünket, az is szükséges, hogy elvessük bizonyos belső lelkiismeret-furdalásainkat, amelyek látszólag az Istentől jönnek, hiszen lelkiismeretünk valóságos hibákra figyelmeztet minket, valójában azonban a gonosz lélektől származnak, ahogy azt a következményből meg lehet ítélni. Ha a lelkiismeret-furdalás alázathoz vezet, buzgóbbá tesz a jócselekedetek gyakorlására, ha nem csökkenti a bizalmat, melyet az isteni irgalmasságba kell helyeznünk, akkor fogadjuk hálaadással, az Ég kegyelmeként. Ha azonban zavart kelt, elkeserít, lanyhává, félénkké, kötelességeink teljesítésében lassúvá tesz bennünket, joggal gondolhatjuk, hogy az ellenség sugallja. Ilyenkor szokás szerint tegyük a dolgunkat, és ne hallgassunk rá!

Lorenzo Scupoli


„Jézus ezt mondta: „Engedjétek és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.” Azután rájuk tette a kezét.” (Mt 19,14–15)

A mennyország a gyermekeké. De miért éppen a gyermekeké? Ők olyan kicsik, kiszolgáltatottak, segítségre, ellátásra szorulók, nem önállók, a szülők gondoskodására van szükségük. A mennyországba éppen azok jutnak be, akik Isten előtt kicsiknek érzik és tudják magukat, akik mindent: az életet, az üdvösséget Istentől, az ő ajándékozó kegyelméből várják, akik Isten róluk gondoskodó szeretetére hagyják magukat. Ezeké a kicsiké – felnőtteké és gyermekeké – a mennyek országa.
(Isó Zoltán)


„Józsué arccal a földre borult előtte, és ezt mondta neki: Mit akar mondani szolgájának az én Uram?” (Józs 5,14)

Szentháromság ünnepének hetében Isten személyének titkaira figyelhetünk napról napra. Ő megismerteti magát velünk Jézusban. Józsué Jerikó ostroma előtt kereste Isten akaratát, nem akart egyedül dönteni. Ekkor jelent meg előtte Isten küldötte az Úr parancsával. Mózeshez hasonlóan Józsuénak is le kellett oldania saruját lábáról, mert szent az a hely, ahol Isten vele beszél. Isten titkait csak alázattal lehet befogadni, megérteni életünkben. Így nyissuk ki mi is a Bibliát mindennap, és várjuk, hogy a Lélek által megelevenedjen az olvasott szöveg. Vajon tudunk-e alázattal leborulni előtte, hogy megkérdezzük tőle: mit akar mondani szolgájának az Úr?
(Gerőfiné dr. Brebovszky Éva)


Nagyobb bűnöket lehet elkövetni mulasztással, mint rossz cselekedetekkel. Életünk végén az elmulasztott lehetőségeket - amikor jót tehettünk volna, de nem tettük - jobban fogjuk sajnálni, mint az elkövetett rossz cselekedeteinket.

Tudod, hogy intézd bölcsen életed? Légy víg! – ha nem megy, légy elégedett! (Goethe)

2023. május 29., hétfő

A bűnről igazán csak annak van mondanivalója, aki megvívta vele a maga harcát.


A csend szeretete az emberben megtartja Isten szeretetét, felebarátai között pedig megőrzi és táplálja a békét.

Szent Bonaventúra


A középkori Itáliában egy festő elhatározta, hogy megfesti Jézust tanítványai körében. Nem hagyatkozhatott csupán a fantáziájára, szerette volna, ha kortársaihoz is közel kerülne festménye, így igyekezett az alakokat városában élő ismert vagy kevéssé ismert, de markáns, kifejező arcú emberekről megfesteni. Alapos és körültekintő keresgélés után lassan ugyan, de szépen haladt munkájával. Nagy örömére egy kedves szép arcú, nyílt tekintetű, megnyerő külsejű ifjúban, egyik tanítványában Jézus arcát is sikerült megörökítetnie. Júdásnál azonban elakadt. És hiába keresett, járta az utcákat, a kikötőket, nem lelt rá arra az arcra, amely számára is meggyőzően tükrözte volna az árulás, a kétségbeesés, a képmutatás és a pénzéhség sátáni keveredését. A kép félbe maradt, a műterem falának támasztva várt. A festő más témákba kezdett, újból szívesen és lendületesen dolgozott.
Hosszú évek teltek el, míg egy este hazafelé menet a szűk sikátorban rongyos ruhájú, vézna testalkatú, csapzott hajú férfi állt elé alamizsnáért könyörögve. A festő kelletlenül utasította el, igyekezett kitérni előle, de a férfi erőszakosan elébe lépett, tekintete fenyegetővé vált, a szeme gyűlölettől izzott. A festő meglepődött, de ahogy belenézett a férfi arcába, mint a villám hasított belé a felismerés: megtalálta az arcot, amelyet megfestve, teljes a régen félbehagyott kép. Íme, itt áll előtte Júdás. Tárgyilagos hangon közölte a férfival kap tőle pénzt, nem is keveset, ha követi őt és megteszi, amire kéri. Az kissé vonakodva, de engedelmesen elindult a siető férfi után.
Egy szép ház kapuján belépve tágas, jól berendezett lakásba jutottak. A csavargó csodálkozva nézett körül. Csodálkozását bizonytalan zavar váltotta fel, amikor a műterembe értek. Állvány, festékek, vásznak, félbehagyott képek furcsa hatást tettek rá. Már-már ismerősként tekingetett körbe, de zavara nőttön nőtt. A festő közben előkereste félbe maradt művét, állványra helyezte, ecsetet, festéket keresgélve utasította a csavargót, hogy hova üljön, majd annak bizonytalan kétségbeesett tekintetét látva elmagyarázta neki, hogy évek óta nem talál modellt Júdás arcához. És most örül, mert végre befejezheti élete nagy művét: Jézus az apostolok körében. Mutatta a félbe maradt festményt. A férfi arcán döbbenet, szeme tágra nyílik, majd fájdalomtól eltorzul az arca, és egész testét rázza a zokogás. Mester! Hát nem ismer meg? Valamikor rólam festette Jézust...



A Szentlélek azokat szenteli meg, akik engedelmeskednek neki.



A szeretet két embert gyógyít meg: azt, aki adja és azt, aki kapja.

Karl Menninger


Amikor bizonyos vagy, akkor kezdesz el nem tájékozódni. (Richard Bandler)


„Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.” (Ez 36,27)

Isten nem csupán új szívet ad, hanem Szentlelkét is, aki cselekvésre késztet: tetteinket az Úr rendelkezéseihez és törvényéhez igazítja. Így mindennapi életünkben, családtagjainkkal való kapcsolatunkban, a munkahelyi helyzetekben és a gyülekezeti közösségben is tetten érhető az, hogy az Úréi vagyunk.
(Hulej Enikő)


„Az apa így szólt: Együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,23–24a)

Uram, nem értem, miért szeretsz még engem! Elfordultam tőled, a magam útját jártam, kizártalak döntéseimből. Mikor azonban teljes csődbe jutottam, te visszafogadtál, és minden bűnömet megbocsátottad. Örültél nekem és annak az új életnek, amellyel megajándékoztál. Köszönöm, hogy ma is szereteted tart meg! Bocsásd meg, hogy megint visszaéltem jóságoddal! Töröld el hűtlenségemet!
(Hulej Enikő)



Helyes állapot az, amikor már semmi sem okoz nagyobb örömet, mint Jézus, és semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a bűn.


„Krisztus mondja: „Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok.”” (Mt 20,25–26)

Az Isten rendje éppen a fordítottja a világénak. A világban az a nagy, akinek mások fölött hatalma van. Ki is használják ezt sokan önkényesen. Az a nagy, akinek nagy vagyona és nagy befolyása van. Éreztetik is ezt sokan másokkal. Isten rendjében az a nagy, aki önmaga érdekét és személyét háttérbe szorítva szolgál, rendelkezésre áll azok számára, akik a vezetésére bízattak, mint a diakonosz.
(Isó Zoltán)



Milyen gyakran pihenek meg Isten jelenlétében?


Nézd az anyát a gyermekével, mikor még oly kicsiny, hogy szavak még nem segítenek.
Nézd! Mindketten mosolyognak, örülnek egymásnak.
Látod! Beszélgetnek. Igen beszélgetnek, mert a mosoly végtelen sok szót helyettesít.
Ugye látod? Mosoly van az arcukon.


… sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem elég szeretni. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne.? Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot. De aki alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára. (Márai Sándor)

2023. május 28., vasárnap

A cél: Isten dicsősége. Ezt keressük, amikor a szentek hitének erősítésén, és a bűnösök megmentésén fáradozunk. (Spurgeon)


A figyelmeztető szó nem parancsolgatás, hanem intés, feddés és buzdítás, s mindeközben az életet munkálja.



A kísértés nem szégyen, hanem nélkülözhetetlen része az emberi élet küzdelmeinek. Kerüljünk ki győztesen belőle!


A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.

Theodore M. Hesburgh


A pünkösd nem végállomás, hanem kiindulási pont. (Stanley)



Az egyház azért lett, hogy visszatükrözze Isten jellemét a világban. (David Shepperd)



Az élet sikerek és kudarcok kombinációja. - Mind a kettőre szükség van.



Az emberek sok baja egy dologból fakad, mégpedig abból, hogy nem tudnak szép csendben a szobájukban maradni.



Az Írásban foglaltak cselekvése képezi annak legjobb magyarázatát.

Steinberger


Bárminő titokra is bukkansz magad körül, ne feledd, a legfőbb titkokat tenmagadban leled!



Ha betölt a Lélek,
Szétárad benned a béke,
És szabaddá válsz a szeretetre,
Hogy azt tedd végre,
Amire meghívást kaptál.

„Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.” (Jn 3,17)

Isten célja nem gyermekei pusztulása, hanem éppen ennek ellenkezője: üdvösséget, azaz örök életet szán mindenkinek, s ezért adta egyszülött Fiát. Ő a mi Szabadítónk. Aki hisz őbenne, annak van üdvössége. Ez az evangélium – és nem csak mára szól.
(Hulej Enikő)



Isten szeretne hozzánk szólni. Elsősorban az Ige által szól hozzánk, de ehhez olvasni kell. Olyan ez, mint amikor az ember várja, hogy valaki felhívja telefonon, vagy küldjön egy sms-t, vagy egy emailt. Ahhoz, hogy valaki így üzenhessen nekünk, elérhetővé kell válnunk. Ha soha nem nézzük meg az emailjeinket, akkor hiába írt nekünk valaki, aki fontos számunkra. Isten üzen nekünk a Biblia által, de ha nem vesszük a kezünkbe, akkor nem fogjuk elolvasni, megérteni az Ő üzenetét. Megcselekedni pedig pláne nem fogjuk...
A közelmúltban olvastam egy afrikai asszonyról, akit gúnyoltak azért, mert mindig magával vitte a Bibliát. Egyszer megkérdezték tőle, hogy miért nem valami más könyvet olvas. Miért olyan különleges a Biblia számára? Azt válaszolta, hogy ez a könyv engem olvas. Fantasztikus gondolat ez: engem olvas a könyv. Látja, ismeri az életemet, tudja örömeimet, gondjaimat és segíteni, vezetni akar. Hogy lehet ez? Úgy, hogy benne az Úr jelenti ki önmagát, akaratát, szándékát velünk kapcsolatban. Előtte nyitott könyv az életünk. Előttünk pedig legyen nyitott könyv a Biblia, hogy Isten megszólíthasson bennünket általa.

Napi ige és gondolat levelezőlista


„Jézus így szólt: »Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.«” (Mt 5,39)

Uram, nekem ez nem megy! Én nem akarok áldozat lenni! Nem akarok szégyenkezni! Nem akarom, hogy bárki belém törölje a cipőjét! Nem akarom átélni a fizikai fájdalmat sem. Tudom, te mindezt önként vállaltad: némán tűrted a kínzást, nem szálltál le a keresztről, nem viszonoztad a gyalázkodást! Így munkáltad üdvösségemet, s így mutattál döbbenetes példát arra, hogy lehet másként felelni a bántásra. Segíts, hogy tudjam igéd szerint fordítani arcomat!
(Hulej Enikő)



„Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani.” (Zsolt 146,3)

Úgy tartják, manapság az boldogul az életben, akinek van egy jó ismerőse. Természetesen nem mindegy, hogy az a pártfogó hol van, mennyire fontos cégnél, milyen posztot tölt be. Mekkora csalódás aztán, ha ez a bebiztosított protekció mégsem működik! Nem újdonság ez a pártfogókeresés az emberiség történelmében. Bibliai alakokról is olvashatunk, akik emberek jóindulatát igyekeztek megnyerni, ahelyett hogy Istennel rendezték volna kapcsolatukat. Pedig nincs nála hatalmasabb Pártfogó! Pünkösd ünnepéhez közeledve nem árt komolyan vennünk a zsoltáros bölcs intését, és annak „protekcióját” kérnünk életünkre, aki mindent megtehet – felettébb, mint elképzelni tudjuk.
(B. Pintér Márta)



Sok ember horgászik egész életén keresztül anélkül, hogy tudná: nem is a halat keresi. (Thoreau)

2023. május 27., szombat

A Krisztus-hívők mind egy nagy család részei.


A Te Igéd olaja folyton sokasodik, és nem fogy el soha, amíg üres korsókkal járulunk hozzá. (Fulér Tamás)


Csodálatos az, amit egy nő megbír! - Egy nő, aki anya; - egy anya, aki szeret.

Jókai Mór

„Egy leprával borított ember meglátva Jézust arcra borult, és kérte: »Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.« Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: »Akarom, tisztulj meg!«” (Lk 5,12–13a)

Uram, olyan sok mocsok tapad hozzám – a testemhez, a lelkemhez! Sokféle „mosóport” kipróbáltam már, de egyik sem hozta el a várva várt tisztaságot. Most már tudom, ezt csak tőled nyerhetem el! Köszönöm a mai biztatást, azt, hogy te akarod, hogy megtisztuljon az életem a bűntől, a szennytől, a nyomorúságtól. Legyen meg a te akaratod!
(Hulej Enikő)



FOGADD EL (Boangerész)

Fogadd el Uram, szabadságomat, fogadd el egészen.
Vedd értelmemet, akaratomat és emlékezésem.

Mindazt, amim van, és ami vagyok, Te adtad ingyen,
Visszaadom Uram, visszaadok egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed,
Csak egyet hagyj meg ajándékomul: Szeretnem Téged.

Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel,
S minden, de minden gazdaság enyém, más semmi nem kell.



Hiszek hitetlenül Istenben, mert hinni akarok, mert sohse volt úgy rászorulva. Sem élő, sem halott.

Ady Endre



Jézus Szíve Te tudsz mindent,
Jézus Szíve Te látsz mindent,
Jézus Szíve Te megtehetsz mindent.
Jézus Szíve Te gondot viselsz reám,
Jézus Szíve Te meghallgatod imám.


Könyörtelen harc folyik a világban Krisztus és az Antikrisztus között. A harctér ott van benned és körülötted egyaránt. Gondolataid és tetteid elkerülhetetlenül állást foglalnak. Eldöntötted-e már egyszer és mindenkorra, hogy melyik oldalra állsz teljes erőddel? (Fosdick)


„Mi, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot az üdvösség reménységét.” (1Thessz 5,8)

Az apostol határozottan tesz különbséget a nappal és az éjszaka fiai között. Aki megtért, Jézus Krisztusban újjászületett, annak többé már nincs köze a sötétség cselekedeteihez. Sőt felfegyverzi magát ellenük. A hívő ember ebben a világban él ugyan, de már nem a földi elvárásoknak, az „éjszaka törvényeinek” akar megfelelni, hanem egyedül Krisztusnak.
(B. Pintér Márta)


Mi magunk is arra vagyunk hivatva, hogy odaadjuk életünket testvéreinkért, így valósítva meg teljesen igazságban létünk értelmét és rendeltetését.
( Szent II. János Pál)


Rossz katona az, aki sóhajtozva követi a hadvezért.
(Seneca)


„Többé nem én élek, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20)

Úr Jézus, bocsáss meg, amiért sokszor csak magamra figyelek. Átadtam neked az életem, megnyitottam előtted a szívem, bízom kereszted erejében és abban, hogy a mennyei Atya – a te véredért – megbocsátja bűneimet. Mégis van, amikor megbotlom, és kegyes cselekedeteimmel foglalkozom. Újíts meg, Uram! Járd át újra jelenléteddel az életem! Vond magadhoz tekintetem! Ámen. (Hulej Enikő)

2023. május 26., péntek

A hálának és odaadásnak tűzében elég belőlünk régi énünk hiúsága és restsége. (Victor János)


A Japánok három dolog hatalmában hisznek: a kardéban, az ékszerekében és a tükörében. Ezek közül a legértékesebbnek a tükör hatalmát tartják, mert ez az önismeret hatalma. Ha valaki birtokolja ezt a hatalmat, akkor az egész életét birtokolja.
De hogy vagyunk mi ezzel a hatalommal a mindennapi életünkben? Sokan inkább a tömeg után mennek. Mert sokkal egyszerűbb mint, hogy a saját belső igazságukat kövessék, könnyebb mint ha a bennük szunnyadó lekiismeret szavára hallgatnának. Azért tesznek valamit, mert mások is azt teszik. Követik a tömeget, ahelyett, hogy kérdeznének. Gyakran olyan szólamokat, hangzatos megtanított dolgokat ismételgetnek aminek a valósságtartalmával kapcsolatban önmaguknak is kétségeik vannak. Azt mondják az emberek többsége jobban fél attól, hogy felvállalja önmagát, mint a haláltól.



A kötelék mely az igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem a szeretet.


Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.

Oliver Wendell Holmes


Amennyivel világosabb a nap minden más világosságnál, annyival világosabb a Szentírás minden más könyvnél.



Csupán azt vesztheti el az ember, ami igazából sohasem volt az övé.

Jorge Luis Borges


Érzem: ugyanazon az úton kell haladnunk az Égbe, a Szeretettel egyesült szenvedés útján. Amikor a kikötőben leszek, megtanítom majd, lelkem kis testvére, hogyan kell hajóznia a világ viharos tengerén.

Kis Szent Teréz

„Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak? Felelj nekem!” (Mik 6,3)

Aki nevelt már kamasz gyermekeket, tudja, milyen meggondolatlanul tudnak a serdülők kritizálni, szüleikre támadni. Ha a hangvétel nem tiszteletlen, a bölcs felnőtt engedi is a tizenéves csemetét kicsit perlekedni, hogy aztán szeretettel megválaszolhasson neki. Micsoda kiváltságos helyzetben van Isten népe?! Gyermek lehet, akinek „joga van” akár perlekedni is mennyei Atyjával.
(B. Pintér Márta)



„Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában.” (1Jn 2,24b)

Sokféle hatás ér bennünket nap mint nap. Különféle tanítók környékeznek meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy meggyőzzenek saját – vélt vagy valós – igazságukról. Némelyek „keresztény köntösben” járnak, és a Bibliát is idézgetik, de nem Krisztust, az Isten Fiát és nem a mennyei Atya bűnbocsátó szeretetét hirdetik. Kulcsfontosságú az, hogy megmaradjon bennünk a tiszta ige, és hogy ragaszkodjunk az élet evangéliumához, mert csak így maradhatunk meg a Fiúban és az Atyában.
(Hulej Enikő)



Ha tiszta volna a lelkiismereted, nem igen félnél a haláltól. (Kempis Tamás)



Két dolgot tehetünk az Evangéliummal: hiszünk benne és megéljük. (Susannah Werly)


Lelkemet két dolog tölti annál jobban megújuló és öregbedő csodálattal és tisztelettel, minél többször és tartósan foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. (Kant)



„Még a gólya is az égen tudja költözése idejét, a gerlice, a fecske és a daru is vigyáz, mikor kell megjönnie, csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.” (Jer 8,7)

Uram, megszégyenít teremtett világod: az, hogy még a legkisebb élőlény is tudja a dolgát. Szívembe írtad törvényed; az ige által nap mint nap kijelented akaratod; egyértelműen jelzed, mi szolgálja a te tetszésedet és az én javamat, én mégis sokszor úgy döntök, úgy gondolkodom, úgy cselekszem, úgy szólok, mintha nem te lennél az én Uram! Formáld szívemet, alakítsd hitemet!
(Hulej Enikő)



Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.


Sokkal jobb időnként csendességbe visszavonulni, mint e világ zajától mentes élet után szentimentálisan sóvárogni.

Spurgeon



„Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” Világosan kell látnunk, hogy az Üdvözítő mit kíván a követőitől. Nem egyszerűen a természetes emberi szeretetet, hanem természetfölötti és emberfölötti módon adakozó szeretet, amely Istentől való.

A katolikus hit szerint a keresztény család nem pusztán természetes vagy ideiglenes család. Arra van rendelve, hogy örökké család maradjon. A igaz keresztény családok élő tanúi az isteni kegyelem erejének, amely egy emberi intézményt emberfölötti kapcsolattá alakít.

Azt szokás mondani, hogy két ember „szereti egymást”, amikor összeházasodik. De az igazi hitnek inkább az a fogalmazás felel meg, hogy „egyre jobban fogják egymást önzetlenül szeretni”. A kérdés az, hogy hogyan? A katolikus válasz pedig:
- Imádság által.
- Szentáldozás által.
- Szentgyónás által.
Századok kinyilatkoztatott bölcsessége húzódik meg e válasz mögött. A keresztény házasságot és családot az apostoli időktől napjainkig azok őrizték meg, akik hittek ebben és meg is valósították.

Imádság által: Pillanatnyi gondolkodás elég, hogy megértsük, hogy Isten kegyelme nélkül nem hogy növekedni, de még kitartani sem lehet a szeretetben, különösen a hitvesi szeretetben. És mi számunkra a kegyelem legfontosabb forrása? Az imádság.
Akármennyire megromlott egy házasság, akármilyen tragikus helyzetbe került egy valaha virágzó család, az egyetlen lehetséges módja a hitvesi szeretet helyreállításának vagy a szeretetben való növekedésnek, az imádság. Miért? Mert Isten terve, vagyis a gondviselés szerint sok mindent abból, amire szükségünk van, csak úgy nyerünk el, ha Istentől kérjük. Nem arról van szó, hogy tájékoztatjuk Istent, hogy mire van szükségünk, mintha nem tudná, ha nem mondjuk meg neki. Nem azért kell imádkoznunk, hogy Istent rábeszéljük vagy meggyőzzük, hogy szükségünk van a segítségére. Hanem saját magunk miatt kell imádkoznunk, hogy alázattal elismerjük Isten előtt, hogy az Ő állandó segítsége nélkül milyen vakok, gyöngék és tehetetlenek vagyunk. Az Ő segítsége pedig, amelyre annyira rászorulunk, nem más, mint a kegyelem.

Szentáldozás által: II. János Pál pápa szavai szerint „a keresztény házasság valódi forrása az Eucharisztia”. A keresztény házasság nem maradhat meg az Eucharisztia mint áldozat, mint szentáldozás és mint Krisztus valóságos jelenléte nélkül. Mert a házasság éltető eleme a szeretet gyakorlása, viszont a szeretet merő ábránd, ha nem élteti, táplálja, irányítja és védelmezi a természetfölötti kegyelem szakadatlan áramlása, amelynek pedig Istentől rendelt alapvető forrása az Eucharisztia.
Az Oltáriszentségben Jézus van jelen, aki kész megtenni azt a csodát, hogy önző embereket szerető családok önzetlen tagjaivá változtasson.

Szentgyónás által: A szentgyónás szentségének különleges hatása van a családi életre. Miközben a házastársak és a családtagok a hit által megértik, hogy a bűn nem csupán az Istennel kötött szövetséggel ellenkezik, hanem a házastársak szövetségével és a család közösségével is, találkoznak Istennel, aki gazdag az irgalomban, s aki - mivel a bűnnél erősebb szeretettel szeret - megújítja és tökéletesíti a házastársi szövetséget és a családi közösséget.

A család legfontosabb jellemzője az, hogy közösséget alkot. Ezt lehetne összetartásnak is nevezni, de fontos, hogy milyen legyen ez az összetartás. Nem lehet pusztán emberi mű vagy emberi elgondolás, Istentől származó közösségnek kell lennie.
Amint a test tagjai összedolgoznak, ugyanúgy a család tagjai is megosztják bánataikat és örömeiket. Erről szól Szent Pál sugalmazott tanítása is az Egyházról, mint Krisztus titokzatos testéről. „Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele.” 1 Kor 12,26 Így van ez a családban is. Semmi sem hozza olyan közel egy család tagjait, mint az, ha társak a szenvedésben. És hasonlóan semmi sem fűzi össze őket jobban, mint az őszinte öröm a család valamelyik tagjának boldogságán.

Tisztában vagyunk vele, hogy a családnak milyen nehéz dolga van, ha igazán a szeretet közössége akar lenni. Hiszen a világban olyan sok erő működik azon, hogy megossza és felbomlassza a családot az egyéni szabadság nevében: Az egyén felmagasztalását a személyiség védelmének álcázzák.
Az önzés, ahogy a szentek tanításából tudjuk, ravasz. Mindenhova betolakszik, behízelgi magát, miközben elhiteti, hogy nem is létezik. Ez manapság a legmélyebb oka a családi élet hanyatlásának.

Csakis a Jézus Krisztusban való mélységes hit és az Ő hatalmába vetett bizakodó remény teheti lehetségessé Isten kegyelmi segítségével azt, ami emberi erővel lehetetlen.

A katolikus család a mai világban (John Hardon S.J.)

2023. május 25., csütörtök

A Krisztus által való megváltás végett lángra gyújtott szív, ezek voltak azok, amikben gyönyörködtem: az ilyen lelket tekintettem áldott, boldog lelkeknek. (John Bunyan)


A legdrágább hitbeli tapasztalatokat nagyon gyakran nyomon követik a hit legnehezebb próbái.


A LEGNEHEZEBB KÉRÉS

„Legyen meg a Te akaratod!“
Ha elkerülnek gondok, bánatok,
könnyű kimondani. De ha nehéz
órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
ha éjszakának tűnnek nappalok,
eltördelni mégis a mondatot,
hogy „legyen meg a te akaratod!“?

Inkább sikoltanék: „Atyám, ne, ne!
Miért kell ennek így történnie?!“
Szívem keserű lázadásba jut,
ha érthetetlen előtte az út.
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket:
„Én Istenem, hát ez a szeretet?!“

Aztán elcsitul: „Bocsáss meg, Atyám!“
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.

Ellenemre is véghezviheted,
de szívem attól nem lesz csendesebb.
Taníts meg hát szívből kiáltani
ne csak szájjal, de szívvel mondani:
„Ahogy te akarod, ne ahogy én!”
A békesség csak így lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
amerre vezetsz, bátran mehetek.
S mindennapi kérésem az marad:
„Add, hogy csupán Téged kívánjalak!”

„Legyen akaratod”, ha nap nevet.
„Legyen akaratod”, ha éj temet.
Legyen most és mindörökké! Igen!
Fogd meg a kezem, fogadd el a szívem!
Ha utam célját el is takarod:
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!




Az igazi keresztyénség nem hinni való tanítás, hanem a Szentléleknek a megtérésben és az új életben való megtapasztalása. (Jakob Spener)



Az imádságban nem Istent hajlítjuk a saját akaratunk tetszéséhez, hanem a saját akaratunkat hajlítjuk az Isten akaratának tetszéséhez.

Stanley


Ha a testet minden nap tápláljuk, miért ne táplálnánk a lelket is?
( Don Bosco )


Igazi pünkösd csak akkor van az életünkben, ha minden önigyekezettől teljesen megszabadultunk. (Trudel D.)


„Isten arra rendelt minket, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (1Thessz 5,9)

Uram, hálás vagyok azért, hogy neked szívügyed a mi üdvösségünk. Az az akaratod, hogy Krisztus által az örök élet ajándéka az enyém is legyen. Bocsáss meg, amiért az én gondolataimat sokszor egészen más foglalkoztatja. Add, hogy a mai napomat is megújítsa üdvösségem szerzője, a te szent Fiad!
(Hulej EnikĹ?)



Istenünk, irgalmas Atyánk, aki szeretetedet Fiadban, Jézus Krisztusban nyilatkoztattad ki, és kiárasztottad ránk a Szentlélekben, a Vigasztalóban, fölajánljuk neked ma a világ és minden ember sorsát. Hajolj le hozzánk, bűnösökhöz, gyógyítsd meg gyöngeségünket, űzz el tőlünk minden rosszat, add, hogy a Föld minden lakója megtapasztalja irgalmasságodat, hogy benned, a Szentháromság egy Istenben megtalálják mindig a remény forrását.
Örök Atya, Fiad keserves kínszenvedéséért és föltámadásáért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Ámen.

II. János Pál pápa



„Krisztus mondja: „A gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába.”” (Mt 19,23)

Ma egyre nagyobbra nyílik a szociális olló, vagyis egyre mélyebb szakadék tátong szegények és jómódúak között. Az ige mégsem arról szól, hogy a gazdagokat Isten kevésbé kedvelné, vagy kizárná az üdvösségből. Nem, a jómódú ember önmagát zárja ki onnan a hitetlensége miatt. De ebben nincs különbség szegény és gazdag között. Az egyiket a vagyonához mint bálványhoz való ragaszkodása, a másikat pedig túlzott aggodalmaskodásai gátolják abban, hogy Istenbe vesse minden bizodalmát.
(B. Pintér Márta)



Mama, emlékszem jól, mert megtanítottál. A szeretet nem szól, az néma csendben jár...

Emberek


Mindennek a kezdete a hit, és a vége pedig a szeretet. (Antiókiai Ignatius)



„Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért.” (Mt 6,34)

Élj a mának! Ezt a cseppet sem keresztény szellemiségű felszólítást a mai ige alapján mégis megszívlelhetjük. Ne aggodalmaskodj, hanem bízd rá magad mennyei Atyádra, aki gondoskodik rólad! – bátorít Jézus. És ne terheld magad a jövőben várható esetleges problémákkal se; ha majd aktuális lesz, ráérsz Isteneddel együtt keresni a megoldást. Törődj a mával! Tedd meg, amit ma kell megtenned! Szeresd, akit talán holnap már nem lehet! Rendezd Istennel és embertársaddal, amit ma még rendezni tudsz! Bánd meg a bűnt, amelyet régóta meg kellene bánnod! De mindenekelőtt keresd Isten országát és igazságát, akkor a többi ráadásul megadatik…
(Hulej Enikő)



Néha minden csak akkor kezdődik el, akkor válik valósággá, vagy akkor világosodik meg, ha csendben maradunk.



SZERESD A CSENDET!

Szeresd a csendet!
Ő a te mestered.
Járj iskolájába!
Megtanít téged Jézus Krisztus képét szemlélni,
Megtanít téged, hogy szíved szemét Isten arcára irányítsad,
Aki neked megmutatja a te arcodat,
És minden ember igazi arcát.

Szeresd a csendet!
Ő a te mestered.
Járj iskolájába!
Megtanít téged, hogy szemléld Jézus Krisztus eltorzított, megcsúfolt arcát.
Hozzászoktatja szemedet Istennek ehhez az arcához,
Aki téged az éhező és megkínzott emberen keresztül néz.

Szeresd a csendet!
Ő a te mestered.
Járj iskolájába!
Megtanít téged, hogy Jézus színeváltozott arcát szemléld.
Szíved szemét ahhoz szoktatja,
Hogy a teremtés szívében észrevedd a Teremtő szépségének visszfényét,
Hogy felfedezd a dolgok és a létezők sűrűjében azok igazi benső dimenzióját,
És minden teremtmény legalázatosabb gesztusában
Az Ő jóságának nyomait.

Szeresd a csendet!
Ő a te mestered.
Járj iskolájába!
Megtanít téged annak emberi és isteni arcát szemlélni,
Aki a mi történelmünk forrása és végpontja.
Hozzászoktatja szíved szemét ahhoz,
Hogy fel tudd fogni a mi kiúttalan sötétségünkben bevillámló fényeket.
A jelen pillanat röpke idejében az örökkévalóság csíráit,
Minden élő, még rejtekben lévő jövendőjét, kibontakozását.

Szeresd a csendet!
Ő a te mestered.
Járj iskolájába!
Megtanít arra, hogy az ember és az Isten igazi arcát szemléd,
Megmondja neked a hit belső tekintetét,
Mely arra tanít téged,
Hogy Jézus Krisztus szemével nézd az embereket,
Örömeiket és szenvedéseiket,
Reménytelenségeiket és reményeiket,
Az élet nagy és kicsi eseményeit.


Úgy igyekezzünk élni, hogy azért se kelljen szégyenkeznünk, amik vagyunk, amit gondolunk, s amit teszünk, amikor senki sem látja. (Fosdick)

2023. május 24., szerda


A hajsza vagy talán a hajsza által kiváltott félelem egyik legborzasztóbb hatása, hogy a mai ember képtelen arra, hogy csak rövid ideig is egyedül maradjon. (Konrad Lorenz)


Az emberiség jövőjének kulcskérdése, hogy képes-e kedvező feltételeket biztosítani az igazságosságnak a népek felemelkedésére… a társadalmi szerkezetváltás elképzelhetetlen az ember Isten iránti nyitottsága nélkül. Az ige és Lélek szül újjá, s az újjászületettek lesznek kovásszá az egész tésztában.
(Szabó Andor)


Az imádság tűz, és aki nem gyakorolja, meghidegül. (Terstseegen)

„Az Úr utat készített a tengeren, ösvényt a hatalmas vízen át.” (Ézs 43,16)

A mai napra kiírt másik igevers szinte igazolja a próféta szavait. Hiszen Péter apostol is járt a vízen. Isten hatalma előtt nincs semmilyen akadály. A Teremtő felette áll a maga alkotta törvényszerűségeknek. S aki az Úrra tekint, őt követi kétségek nélkül, az csodákat élhet át.
(B. Pintér Márta)



Egyetlen emberre sem mondhatjuk, hogy üdvözül, mindaddig, amíg bűneit szereti és következetesen azokban él. (Spurgeon)



Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját, és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nem csak a sajátunkéból.

Henry Ford


„Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban!” (Ézs 5,8)

Uram, bátorít igéd, amikor hiányommal küzdök. Nem a bőségre vágyom, hanem csak az elégségesre, de olykor ez sem adatik meg. Hadd hozzam eléd hiányomat! Csendesítsd le a földi igazságtalanságok miatti háborgásomat! Emlékeztess arra, hogy nálad jó helyen van ügyem! De intenek is szavaid, Uram, amikor túl nagy jelentőséget tulajdonítok az anyagiaknak. Figyelmeztetsz arra, hogy erőfeszítéseimet jó irányba tereljem. Gyarapodásra sarkallsz – elsősorban a hitben, az istenismeretben és hálaadásban.
(Hulej EnikĹ?)



Magamra hagyatva semmi sem vagyok, csak csupa gyarlóság, de mihelyt rám tekintesz, azonnal öröm száll belém. (Kempis Tamás)


„Megszáll téged is az Úr lelke, és más emberré leszel.” (1Sám 10,6)

Sámuel próféta mondja ezt Saulnak, amikor felkeni Izrael királyává. Saul élete megrázó példája annak, micsoda különbséget jelent az ember életében Isten Lelkének jelenléte, illetve hiánya. Vele: győzelem az ellenségen, nélküle: gyűlölet mások iránt. Ha a Szentlélek munkálkodik bennünk, akkor mi is más emberré válunk. Más indulat van bennünk, más eszközöket használunk, máshogy kezelünk helyzeteket, más a célunk. Nem tökéletesek vagyunk, hanem mások. Mert a Lélek formál és alakít. Ha azt hangoztatjuk, hogy minket Isten Lelke vezet, de minden változatlan az életünkben, akkor érdemes megvizsgálnunk, tényleg közünk van-e őhozzá.
(Hulej Enikő)



Ó, IGAZ KENYÉR, JÓ PÁSZTOR

Ó, igaz kenyér, jó Pásztor,
Jézus, óvj az elbukástól;
Te táplálj és te palástolj,
S add, hogy a föltámadáskor
Üdvnek látói legyünk.

Te, ki mindent bírsz és értesz,
S e Földön táplálsz és éltetsz,
Tedd, hogy szent népeddel ékes
Asztalodnál majd az édes
Örökségben részt vegyünk.


Réges-régen történt: a Jó Isten angyalt küldött a földre, hogy vigye fel az égbe a legszebb könnycseppet. Az angyal bejárta az országot, világot. Végre rátalált egy özvegy édesanyára, aki egyetlen gyermekének koporsója felett hullatta könnyeit. Minden könnycseppje igazgyöngynek látszott, szikrázott rajtuk a napsugár. Az angyal azt gondolta, hogy könnyen teljesítette a feladatot. Túl korán örvendezett. Isten ugyan megdicsérte őt szorgalmáért, de azt mondta, hogy szebb könnycsepp is van a világon.

Az angyal ismét útnak indult. Másodszor egy ártatlan kisfiú könnyét vitte az égi trónus elé, de ezzel sem teljesítette feladatát. Újból a földre röppent. Villámgyorsan gyűjtögette a legkülönbözőbb könnycseppeket: Hálakönnyből, keserű csalódásból kihullajtottat, bánatos édesapáét, szomorú édesanyáét, haldokló emberét... Isten azonban mindezekre azt válaszolta: szebb könnycsepp is van a világon!

Szomorú volt az angyal mert nem tudta teljesíteni Isten kívánságát. Bele is fáradt a sok keresésbe. Betért egy templomba pihenni. Úgy gondolta hiába minden igyekezete, a legszebb könnycseppre soha sem talál rá. A templom félhomályában egyszer csak egy embert vett észre, aki félrehúzódva keserűen zokogott. Saját bűneit siratta, nem talált vigaszt, mert átérezte szörnyű tettét. Ezért folyt a könnye és meleg esőként áztatta a poros követ. Az angyal nyomban mellette termett: szemkápráztatóan ragyogott valamennyi könnycsepp, miközben tarsolyába gyűjtögette őket. Érezte, hogy végül mégis sikerül teljesítenie a rábízott feladatot. Valóban a könnycseppek oly szépek voltak, hogy az angyal nem tudta levenni róluk a tekintetét. Amikor a könnycseppekkel odaállt a Jó Isten elé, dicséretben részesült. Isten így szólt hozzá: - Látod nincs szebb ragyogás, nincs aranyosabb fénysugár, mint ami a bánat könnyéről verődik vissza. Mert a bánat fakasztotta könnycseppek igaz szeretetről tanúskodnak, és csillogásukkal a bűntől megmenekült szabad ember szépségéről győzik meg a világot. A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza.


Szívünket neked adjuk Ó Urunk, és csak benned tud megnyugodni. (Augustine)


„Tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy.” (1Kor 8,4)

Pál a pogány áldozati vacsorákban való részvétellel viaskodik Korinthusban. Isten csak egy van, következésképpen a pogány rituálékban nincs jelen, azok csak baráti összejövetelek lehetnek. Mégis megbotránkoztatás miatt kéri a keresztény testvéreket, hogy tartózkodjanak ezekről az együttlétektől. Korunk embere is keres és talál magának pótisteneket, bálványokat, mint például a fogyasztás, a mértéktelen élvezet- és élményhabzsolás. Igazi Isten azonban egy van, hozzá kell mérnünk tetteinket, s őt szabad imádnunk.
(D. Szebik Imre)

2023. május 23., kedd

A legjobb prédikáció a megszentelt élet. (Spurgeon)



A valóságos imádság nem más, mint elszakadni mindentől, ami nem Isten.



„Aki törvényeimet teljesíti, és rendelkezéseim szerint él, az nem hal meg apja bűne miatt.” (Ez 18,17)

Milyen mélyen bennünk él az ítélkezés az előttünk járó generációk vétkei, döntései miatt! Még történelemszemléletünket is áthatja. Már az Ószövetség is a személy, az egyén felelősségét hangsúlyozza, vagyis a saját életvitelünkért, jó és esetleg rossz cselekedeteinkért nekünk magunknak kell viselnünk a következményeket. – Mennyien szenvedtek szüleik vélt vagy látszólagos tévedései miatt! Ki tudja ezt jóvátenni? Istennél a kegyelem, hogy legalább ma ne vétkezzünk!
(D. Szebik Imre)



Amennyit a Szentlélek épít nálunk, annyi az arany, ezüst, drágakő az épületben. Amit saját magunk építünk: az mind fa, széna, pozdorja. (Kolb Sámuel)


Az akadály, maga az út.


„Az egész sokaság igyekezett őt megérinteni, mert erő áradt belőle, és mindenkit meggyógyított.” (Lk 6,19)

Jézus nemcsak tanító volt, hanem a legnagyobb orvos is. Mindenkit meggyógyított, aki hozzá ment! Krisztus érintése ma is gyógyít testet és lelket egyaránt! Ma is bízhatunk benne, mint a vérfolyásos asszony: abban a hitben érintsük meg a Mester ruhája szegélyét, hogy elmúlik a betegségünk! A Krisztusba vetett hit minden orvosságnál nagyobb ajándék. Higgyünk a legnagyobb orvos ígéretében, hogy kigyógyulunk betegségünkből, erőtlenségünkből!
(Juhászné Szabó Erzsébet)


Csak az tud élni, ki mindig nevet,
kinek szívéből nem fogy a szeretet,
kinek lelke élettől vidám, a világ szépségén ámulva csodál.

Ki minden könnyből szivárványt fakaszt,
ki minden sziklából virágot szakaszt,
ki élete gondjain könnyedén átrobog…

Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG!


Csodálatos dolog kereszténynek lenni! De a csupán vallásosnak éppen nem csodálatos. A világ tele van vallásokkal, de szűkében van a keresztényeknek.



Ha nem mutatják ki a szeretetet, gyakran nem is érzik.

Shakespeare


Ha segítesz másokon, ne várj hálát. Ne sértődj meg. Ne légy kicsinyes. Imádkozz azokért, akiket Isten szeretetedre bízott.



Isten temploma szent, s ti vagytok az.



Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát!
Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy !

Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden élő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást mindörökké mennyeket!

A Szentlelket-hívó pünkösdi himnuszban énekeljük: Orvosold a sebhelyet! A Szentlélek már korábban belépett az üdvrendbe. Például Jézus feltámadásakor is. Szent Pál írja: "ha bennetek van annak Lelke, aki föltámasztotta Jézust halottaiból, életre kelti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által." (Róm.8,11) A halál sebét orvosolta a Szentlélek. Így a Jézus testén megmaradó sebek a Szentlélek gyógyító erőit árasztják bele a világba. Ezt jövendölte már Izaiás próféta is (Iz.53,9), amire utalva Szent Péter kijelenti: "az Ő sajgó sebei által gyógyultatok meg". (1Pét.2,24)
Krisztus sebei valóban gyógyítanak. A tanítványok, akik szellemnek nézték, amikor megmutatta kezét és lábát, meggyógyultak. Szent Tamás hitetlensége is a sebek érintésétől gyógyult meg. Krisztusban minden seb egészséget hozóvá válik. Éppen ezért nem lehet olyan nagy bűn, olyan eltévelyedés, olyan elveszettség, amelyből ne lenne kiút.

Van egy különösen szép értelme a gyógyító sebnek. Mégpedig az, hogy az ember nem mondható egésznek, egészségesnek, ha nincs sebe. Akkor válik egészségessé, ha sebet kap. Ez az egészséges emberek fölényére mutat rá. Egészen másként viselkedik az ember, például egy betegágy mellett, ha már maga is volt beteg. Aki sohasem volt beteg, könnyen elmegy egy betegágy mellett néhány könyörületes szó odavetésével.

Jézus megőrizte a sebeket kezén, lábán. Mintha csak mutatni akarta volna, hogy a felebaráti szeretet útját igazából csak azok tudják járni, akiknek sebes a kezük és sebes a lábuk. Milyen óvatosan és meggondoltan lépünk egyet, ha fáj a lábunk. És milyen finoman és óvatosan nyúlunk valamihez, ha sebes a kezünk. Ha sebes lábakkal közelítenénk meg embertársainkat és nem törnénk rájuk az egészségesek lendületével és kíméletlenségével, milyen más lenne a kapcsolatunk az emberekkel? És, ha a fájós kéz óvatosságával és gyöngédségével nyúlnánk embertársaink életébe, vagy viselt dolgaihoz, milyen másként festene az élet?

Az egészséges emberben van egy alig észrevehető nyersesség, valamilyen fölény, magabiztosság, ami elveszi a Jézus által ajánlott szerénységet, alázatot. A lélek művésze, a Szentlélek éppen ezt a tapintatot tudja kimunkálni bennünk a kapott sebekkel vagy elszenvedett bajokkal, ahogy magán az Úr Jézuson is ezekkel dolgozta ki az emberségnek oly nagyon megcsodált érzékét. "Annak ellenére, hogy Isten fia volt, a szenvedésből tanulta meg az engedelmességet." (Zsid.4,15)

Maga Isten tanít bennünket, hogy Jézus szenvedései, amiket szimbolikus sebeknek nevezünk, gyógyító sebek. Egész emberré, egészséges emberré tevő sebek.
Sok sebtől vérzik a világ. Sok sebet hordanak az emberek. Ebben a sebözönben arra a Jézusra kell nézni, Akit "teste szerint megöltek ugyan, de a Lélek életre keltette". (1Pét.3,18) Ezért kell várnunk és hívnunk nekünk is a Szentlelket, hogy orvosolja a sebeinket, "Hogy ahonnét a halál származott, onnét támadjon az élet."

Kozma Imre atya


„Krisztus mondja: „Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek.”” (ApCsel 1,8)

Ma már a világon kevés olyan hely van, ahol üldöznék, hitükért börtönbe zárnák a keresztényeket. Az evangéliumról bizonyságot tenni azonban békés körülmények között sem könnyű. Az apostoloknak gyakorta a fizikai bántalmazással kellett szembenézniük, a ma emberének pedig azzal, hogy szavait durván félremagyarázzák, kigúnyolják, s a leggyakrabban visszautasítják. Az ezektől való aggódásunk pedig bátortalanná teheti szolgálatunkat. Milyen jó, hogy igehirdetésünk és tanúságtételünk ereje nem rajtunk múlik! Pünkösd óta a Szentlélek szól és cselekszik általunk ámulatba ejtő hatalommal.
(B. Pintér Márta)




Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az egyik falu új papot kapott, a több éve ott szolgáló plébános mellé egy újmisés atyát helyeztek káplánnak. Az ifjú pap az első lelkipásztori helyén tartott bemutatkozó szentmiséjén gyönyörű nyári nap lévén többek között a különféle virágok szépségéről prédikált és még azt is elárulta, hogy az ő kedvence a napraforgó, mégpedig azért szereti nagyon ezt a növényt, mert mindig a fény, a nap felé fordítja fejét. És mintha csak egy programbeszédet tartott volna, hozzá tette, hogy azzal a szándékkal jött ebbe a faluba és szolgálja majd a híveket, hogy mindenki szüntelenül az igazi világosság, Jézus felé forduljon. A híveknek nagyon tetszett ez a hasonlat, s lélekben első pillantásaikat máris az égiek irányába vetették. Ugyancsak tetszett a példa Eszternek is, a plébániai közösség lelkes gimnazista fiataljának, aki a sekrestyeajtóban állt kezében egy virágcsokorral, a fejében pedig az új atyát köszöntő verssel. Őrá bízták tudniillik, hogy a mise végén a fiatalok nevében köszöntse az atyát. A prédikáció végén váratlan dolog történt, Eszter megfordult, gyorsan letette a virágot és senkinek egy szót sem szólva elviharzott. A sekrestyés bácsinak annyi ideje sem maradt, hogy megkérdezze mi történt, s mivel már idős volt, arra nem is gondolt, hogy a lány után szaladjon. Közben Eszter pedig csak szaladt végig a falun, ünneplő ruhában, fehér blúzban, annyira igyekezett, hogy kis cipője többször majdnem leesett a lábáról. Futott, futott, egy pillanatra sem állt meg, amíg ki nem ért a falu határába, ahol aranysárga napraforgók nyújtózkodtak az ég felé. Puszta kézzel szakított le három gyönyörű virágot, s újonnan szerzett kincseivel már szaladt is vissza a templomba. Még éppen időben érkezett, a sekrestyében villámgyorsan megigazította ruháját és haját, s a napraforgókat az előre elkészített virágokhoz fogva elégedett mosollyal lépett a templomba, hogy elmondja köszöntőjét, majd pedig mindenki nagy csodálkozására a virágokkal együtt átadta az atya kedvenc virágait, a napraforgókat is.

Horváth István Sándor


Nézel. Nézlek.
Szelíd-szomorú tekintetedben meglátom magam.
Lehet-e köze a bűnösnek a Szenthez?
Áthághatatlan szakadék...

Nem szólsz, csak felém nyújtod kezed.
Nem értem. Miért kellek így Neked?
Kezem a kezedben.
Szemedben öröm, szívemben békéd.
Már nem menekülnék.

Kitárt lelkem láttán
Atyádra nézel, szólítod Őt:
Abba!
Az arám nyelv idegen,
a bizalomé nem.
Hangzik a válasz:
Fiam!
És föllobog a Pünkösdi Láng.

Már Benned lélegzem.
Te vagy az életem.


„Pál írja: Szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.” (1Thessz 2,13)

Nem mindegy, hogyan viszonyulunk az igehirdetéshez – akár igehirdetők, akár igehallgatók vagyunk. Ha csupán szép beszédnek, alapos tanításnak, tartalmas mondandónak vagy érzelmekre ható szónoklatnak tartjuk, akkor valamit nagyon félreértünk. Az igehirdetés Isten beszéde. Ő akar szólni az igehirdetőn keresztül. Szentlelke által adja az üzenetet és nyitogatja a szíveket. Ezt ne felejtsük el még akkor sem, ha természetesen fontos az igehirdetőnek és az igehallgatónak is becsületesen felkészülnie.
(Hulej Enikő)


Tedd, amivel Isten megbízott, és engedd, hogy a többiről gondoskodjon Ő. (C.Hilt)

2023. május 22., hétfő

A keresztények önző különválással mind a maguk színében akarnak tündökölni, ahelyett, hogy a Krisztus fényében egy dicsőségben olvadnának össze. Így a világ fény helyett félhomályt kap. (Csia Lajos)



A megbánás bizonyítéka a másként viselkedés.



Egy kis gyermek imájából: Uram Jézus, tégy jóvá engem, s ha egyszerre nem megy, próbáld meg még egyszer.


Egyik éjszaka egy férfinek volt egy különös álma. Azt álmodta, hogy a tengerparton együtt sétál Jézussal. A lábnyomok a férfi életútját ábrázolták. Az egyik pár lábnyom az övé, a másik Jézusé volt. Mikor a férfi életének az utolsó szakaszához ért, visszatekintett az egész életére. Azt vette észre, hogy életének legnehezebb időszakainál, csak egy pár lábnyom van a homokban, nem pedig kettő.

A férfit nagyon nyugtalanította a dolog, így Jézushoz fordult és ezt kérdezte: „Uram! Te azt ígérted, hogyha melletted döntök, akkor egész életemen át velem leszel. De ahogy végignézem az életemet, a legnehezebb időszakoknál csak egy pár lábnyomot látok. Én ezt nem értem! Miért éppen akkor hagynál magamra, amikor a legnagyobb szükségem van rád!”

Jézus szelíd hangon így válaszolt: „Drága gyermekem, én szeretlek téged, és soha nem hagynálak magadra! A legnagyobb megpróbáltatások és szenvedések ideje alatt valóban csak egy pár lábnyomot láthatsz. De ez csak azért van, mert akkor a karjaimban hordoztalak.”


Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját, és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nem csak a sajátunkéból.

Henry Ford


„Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” (Róm 8,25)

Isten olykor elrejtőzködő Isten. Ilyenkor nem nyilvánvaló előttünk jelenléte, munkálkodása. Gyakran gondoljuk úgy, különösen nehéz próbák idején, hogy magunkra hagy minket. Tényleg így lenne? Meghazudtolná magát az az Isten, aki a Szentírás lapjain oly gyakran tesz tanúságot hűségéről? Szó sincs erről! Ne inogjon meg reménységünk! A golgotai kereszten Jézus lett elhagyatott – „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” –, hogy mi ne maradjunk magunkra.
(B. Pintér Márta)


Isten áldásul adja a bűn következményét azért, hogy megmutassa annak rettentő voltát, és figyelmeztessen a jövőre. Azért a bűn csak megbocsátható, de következményei nem törölhetők el, mint ahogy a fakéreg kigyógyul a sebből, bár a forradás megmarad. (Ravasz László)


„Istennek minden lehetséges.” (Mk 10,27)

A gazdag ifjú történetének végkövetkeztetése ez a mondat. Önmagában is igaz, mert Isten istenségéhez hozzátartozik minden fantáziát felülmúló hatalma és szeretete. Hányan élnek ma is olyanok, akikről az orvosok rég lemondtak?! Mégis igaz, Jézus itt arra utal, hogy a pénz bűvöletéből és istenként való imádatából is ki tud szabadítani Isten, mert nála minden lehetséges. Egy, a belső lelkiismeretet alig ismerő, a külső törvényeket gátlástalanul áthágó világban többször kellene Istenhez kiáltanunk az anyagiaktól maguk ereje által szabadulni nem tudó kortársainkért. – „Istennek minden lehetséges.”
(D. Szebik Imre)



Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget, s önmagunkat. Minden tudománynak elérhető tárgya csak e kettő között fekszik, s éppen ez az ok, melyért a tudományban teljes megnyugvást nem találhatunk. (Eötvös József)


„Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, szitkozódásuktól ne rendüljetek meg!” (Ézs 51,7b)

Milyen gyakran felejtjük el, hogy féltőn szerető Istenünk van, s megijedünk minden apróbb baj miatt! Pedig sokszor figyelmeztet az Ige: Ne félj! Vigyázzunk, hogy ne veszítsük el az Úrba vetett bizodalmunkat! Ő megígérte, hogy megsegít, gondot visel ránk, ne kerekedjen fölül bennünk a bizonytalanságérzés és kételkedés! Ha pedig Jézus nevéért szenvedünk üldöztetést, annak különösképpen örvendezzünk! Higgyünk gondviselő, szerető Istenünkben! Ha megtapasztaltuk Isten jóságát, adjuk tovább az örömhírt másoknak, hogy erősödjenek, és hitre jussanak ezáltal!
(Juhászné Szabó Erzsébet)


Ó, IGAZ KENYÉR, JÓ PÁSZTOR

Ó, igaz kenyér, jó Pásztor,
Jézus, óvj az elbukástól;
Te táplálj és te palástolj,
S add, hogy a föltámadáskor
Üdvnek látói legyünk.

Te, ki mindent bírsz és értesz,
S e Földön táplálsz és éltetsz,
Tedd, hogy szent népeddel ékes
Asztalodnál majd az édes
Örökségben részt vegyünk.



Olykor azt gondoljuk, a szegénység éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nem szeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban.

Kalkuttai Teréz Anya


Sehogy sem tetszett nekem, amikor láttam, hogy az emberek csak tantételeket fogadtak be anélkül, hogy megismerték volna Jézus Krisztust, vagy saját megváltásuk szükségét. (John Bunyan)


„Van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus.” (1Jn 2,1)

A szent Isten előtt nem tudunk emelt fővel megállni; nincs, amivel kiérdemelhetnénk az üdvösséget. De van pártfogónk, szószólónk, Krisztusunk, aki engesztelő áldozattá lett bűneinkért. Bátran tekinthetünk őrá, és Megváltónknak köszönhetően miénk az örök élet ajándéka. Milyen csodálatos evangélium ez! (Hulej Enikő)

2023. május 21., vasárnap

A boldogság olyan, mint a levegő, csak a hiánya tűnik fel.


A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg rá.

Gandhi



A vallás legnagyobb kísértése, hogy Isten iránti udvariassági formula lesz. Udvari népek, lakájok betanult hajlongásai a király előtt. (Muraközy Gyula)



Aki megcsókolta Isten büntető vesszejét, csak az csókolhatja meg az Ő bűnbocsátó kezét. (Ravasz László)


Amikor az Oltáriszentség előtt vagyunk, ne tekintgessünk körbe, hanem csukjuk be a szemünket és szánkat, és nyissuk meg szívünket. Akkor a jó Isten is megnyitja a sajátját, mi hozzá megyünk, Ő meg hozzánk jön, az egyik kérni, a másik befogadni.

Vianney Szent János


„Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.” (Zsolt 34,8)

Néhány éve csaknem közlekedési baleset áldozatai lettünk. Hátulról majdnem belénk szaladt egy teherautó, egy hajszálon múlt az életünk. Lehetetlen volt nem észre venni, hogy Isten és az ő angyalai megmentettek minket. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak az ilyen látványos helyzetekben van ott az Úr és angyali serege, hanem életünk apróbb, segítségre szoruló pillanataiban is. Imádkozzunk a zsoltárossal együtt, mert Isten minden bajunkból ki tud szabadítani! Bízzunk benne!
(Juhászné Szabó Erzsébet)



CSAK ENNYI

Amit ma megtehetsz, kevés,
mégse halaszd el holnapig;
részekből teljesül az egész,
nagy szívvel tedd meg a kicsit.

Amit ma eltehetsz se sok,
- nincsenek garasos csodák,
de valaki örülni fog még ennek is,
hát add tovább.

Ezer szóból csak egy igaz,
és sok beszéd elrejtheti,
ha rábukkannál, melyik az,
ne tétovázz kiejteni.

Naponta egy lépést tehetsz,
hogy messzi célodat elérd,
de ne csüggedj,
Akit szeretsz
ugyanígy elindul feléd.

Fésűs Éva



Égj úgy, hogy fényed ragyogjon anélkül, hogy kiégnél!

Richard Biggs


Egyszer régen élt egy igazságos és boldog király. Egy bánata volt csupán: hogy nem születtek gyermekei. Sokat törte a fejét, hogyan segíthetne magán, míg egyszer remek ötlete támadt: „Kiválasztom az ország legbecsületesebb árva gyermekét és örökbe fogadom.” Nyomban megparancsolta a szolgáinak, hogy minden árva gyermeknek adjanak virágmagvakat, és kihirdette: - Aki ezekből a magvakból a legszebb virágokat neveli, azt gyermekemmé fogadom!

A gyerekek buzgón nekiláttak az ültetésnek, öntözésnek, hiszen mindannyian szerettek volna a jóságos király fogadott gyermekeként élni. Peti is szorgalmasan öntözte a magvakat, de hiába teltek a hetek, bizony semmi eredmény nem mutatkozott: a magvak csak nem akartak kicsírázni. „Milyen különös” - álmélkodott Peti, s végül a nevelőjéhez fordult segítségért. - Mi lehet az oka, hogy nem csíráznak ki a magvaim? - kérdezte. - Talán másik földbe kellene átültetned őket. - tanácsolta nevelője. Peti átültette a magvakat, de ott sem indultak fejlődésnek.

Hamarosan felvirradt a nap, amikor a királynak meg kellett tekintenie a virágokat. Díszbe öltözött az egész város, a sok-sok gyerek meg az utcára tódult, és szorongatták a szebbnél szebb virágokat. A király sorra elhaladt előttük, de bizony egy szikrányi öröm se látszott az arcán. Az egyik ház előtt azonban megpillantotta a pityergő Petikét, aki üres virágcseréppel álldogált az utcán. Halvány mosoly derült föl a király arcán, és maga elé hívatta a kisfiút: - Hát te meg mit állsz itt ilyen búsan ezzel az üres virágcseréppel? - kérdezte tőle. Peti hüppögve mesélte el, hogyan ültette el a magvakat, hogyan öntözte, gondozta, de azok mégsem indultak fejlődésnek. A király ennek hallatára karjába kapta Petit, és boldogan kiáltotta: - Ez az én becsületes kisfiam! Az emberek értetlenül nézték, mi történik, és egyikük lármázni kezdett: - Miért fogadod örökbe ezt a fiút az üres virágcseréppel? A király ekkor így szólt: - Minden virágmag, amit a gyermekeknek kiosztottam, főtt mag volt. Egy sem csírázhatott ki közülük. Az emberek erre helyeslően bólogattak, a gyermekek pedig, akik a pompás virágokat szorongatták, igencsak elszégyelték magukat, hiszen valamennyien más magvakat ültettek el.



El ne hajoljatok Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedvén kárt ne okozzon.
Zsidó 12.15

Ha hátra tekintek életemben, akkor hihetetlen áldást látok. Annyi ajándékot kaptunk az életben, hogy szinte érthetetlen. Távolról nézve termékeny búzamező az, mely egyébként rögös is, gazos is. Kegyelemben élünk. Az ember sajnos kísértésben is él, azért, hogy kiessen ebből a kegyelemből. A jó unalmas a gyarló ember számára. Vágyak születnek bennünk, egész korunk erről szól, hogy szomjúságot szeretnének bennünk gerjeszteni. Nem benned, nem körülötted van a boldogság kulcsa, mondják, hanem valahol máshol van. Ha elutazol egy távoli, romantikus szigetre, ha veszel egy tárgyat, ami még nem a tied, ha megeszel valamit, amit még nem kóstoltál, akkor az majd jó lesz neked. El onnan ahol vagy. Sokan, rengetegen felülnek ezekre a hullámokra, és tékozló fiúként eltávolodnak az áldás helyéről. Aki kalandra vágyik, elkóborol. De a legtöbb ember nem kalandor. A legtöbb ember számára ez az ige festi le leginkább azt, ahogy elhagyjuk a kegyelmet. Maradunk otthon, de felnő bennünk valami keserűség, mint egy gyökér, és megkeseríti az egész életünket. Mivel nem akarunk és nem tudunk elfutni onnan, ahol maradni kényszerülünk. Mint a tékozló fiú bátyja, az atyai házban maradt testileg, de a boldogság és a lelke messze szárnyal.

Fekete Ágnes



Ha az ember élete nem egy üzenet, mit ér akkor bármiféle üzenet? (Szentgyörgyi Albert)



Ha nincs kedved imádkozni, komoly figyelmeztetés számodra, milyen égetően szükséges, hogy azonnal imádkozzál.


Így szól a Legfennsőbb Létező: Tekintsd úgy az embert, mint egy felmérhetetlen értékű kincsekkel teli bányát. Egyedül csakis a nevelés képes arra, hogy feltáruljanak a kincsei, s hogy azok az emberiség javára váljanak.



„Pál mondja: Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, az ő gyermekeiknek, amikor feltámasztotta Jézust.” (ApCsel 13,32–33)

Semmi nincs előzmény nélkül. Isten elkezdte munkáját a választott nép életében, amikor megismertette ígéreteit. S aztán elkövetkezett a cselekvés ideje. Krisztust feltámasztotta a holtak világából. Ezzel érvel Pál a pisidiai Antiókhia zsinagógájában, amikor az ott élőket misszionálja. Lelkesedéséből, érveléséből mi is élhetünk a mai tanúságtevők sorában.
(D. Szebik Imre)



Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival csendesen mindent beragyog.



Van valaki, aki ismeri és megérti minden gondolatodat és érzésedet: a boldogságot és a fájdalmat, az örömet és a bánatot, aki érzi és megérti szíved legtitkosabb vágyait.


„Uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt.” (Jel 19,6–7)

Babilon bukása után nagy öröm lesz a mennyben – olvassuk a Jelenések könyvében. Amikor elérkezik a Bárány menyegzője, ott csak az ujjongásnak és dicsőítésnek van helye. Ez már most elkezdődhet: az Úr Isten hatalma és nyilvánvaló uralma már ma magasztalásra nyithatja szánkat.
(Hulej Enikő)


„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék?” (Zsolt 27,1a)

A hét utolsó napján ismét bátorít bennünket a zsoltáros vallomása. Vasárnap Isten oltalmazó „szárnyaira” emlékeztetett, most is ismert képpel erősíti bizonyságtételét. A sötét a legbátrabb embert is gyanakvóvá teszi. Bizonytalanság fogja el, hiszen nem tudja, mi rejtőzik a sötétben, milyen veszély leselkedik rá. Nemcsak az ellenségtől való félelem, de az ismeretlen akadályok is aggodalommal tölthetik el az embert. A fény mindezeket leleplezi, nyilvánvalóvá teszi. A hívő, keresztény ember nagy privilégiuma, hogy az élet nehézségein, az elkerülhetetlen próbákon úgy mehet át, hogy van támasza, segítsége. Mellette áll, „vele vándorol” az a Jézus, aki egykor így jelentette ki magát: „Én vagyok a világ világossága.” (B. Pintér Márta)

2023. május 20., szombat

A rossz cselekedetek oka a tudatlanságban gyökerezik, és ezért erősen kell ragaszkodnunk a megértés és tudás eszközéhez. A jó természetet tanítani kell. Messze földön szét kell szórni a fényt, hogy az emberiség iskolájában mindenki megszerezhesse a lélek mennyei tulajdonságait, és minden kétség nélkül megláthassa, hogy nincsen ádázabb pokol, rettenetesebb mélység, mint gonosz és romlott természettel bírni; nincs sötétebb verem, sem gyűlöletesebb gyötrelem, mint elítélendő tulajdonságokat felmutatni.


„A süketet ne ócsárold, a vak elé gáncsot ne vess! Félj Istenedtől!” (3Móz 19,14)

Egyszer nagyon begyulladt a fülem, teljesen megsüketültem, azt éreztem, itt a vég. Úgy gondoltam, hogy az orvos sem tud rajtam segíteni, rettegtem a szurkálásától. Egy ismerősömtől hallottam, hogy Jézus ma is gyógyít, higgyek benne, térjek meg Istenhez. Ehhez az eseményhez köthető az én hitre jutásom, és nagyon hálás vagyok érte. Megtapasztaltam, milyen szomorú dolog az, ha valaki nem hallja a külvilág hangjait. Annak örömét is átéltem, hogy Jézus valóban gyógyít! Mi is Isten munkatársai lehetünk abban, hogy segítjük a betegeket, kísérjük a vakot az utcán, továbbadjuk az örömhírt. Jóságunkkal, előzékenységünkkel az Úr szeretetét közvetítjük a rászorulóknak. Ne nézzük le a gyengéket! (
Juhászné Szabó Erzsébet)


Az emberek következetesen elfelejtik, hogy a boldogság a gondolkodásmódunkban, nem pedig a körülményekben gyökerezik.


Az embereket csak szeretve lehet jobbá tenni.

Böjte Csaba


Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak. (Seneca)



Gyakran gyónsz és vannak olyan bocsánatos bűneid, melyeket mindig meg kell gyónnod. Mintha semmi sem változna igazán. Érdemes akkor egyáltalán olyan gyakran gyónni?
A hársfa mindig ugyanazokat a tulajdonságokat őrzi meg, amíg hársfa marad. Te is egy bizonyos fából vagy faragva, és ez a fa sem veszíti el - legalábbis gyökeresen nem - lényeges jellembeli tulajdonságait. Ebbe törődj bele és ne csodálkozz többé, de Isten segítségét kérve a jó szándék továbbra is erősödjön benned, és törekedj a bűn és a bűnre vezető alkalmakat kerülni.
És észrevetted -e, hogy minden szentgyónás után hűségesebb vagy jófeltételeidhez? Ez a szentségi kegyelem hatása! A gyakori szentgyónás és szentáldozás lényeges gyümölcse: növekedsz a megszentelő kegyelemben.



Ha nem keresi az Istent, az ember sokkal nagyobb kárt okozhat magának, mint összes ellensége okozhat neki.

Kempis Tamás


Inkább imádkozz a szíveddel szavak nélkül, mint szavakkal, de szív nélkül.


„Isten mondja: Mostantól fogva új dolgokat hirdetek neked, rejtett dolgokat, melyekről még nem tudsz.” (Ézs 48,6)

A nép, mely sokáig nem törődött a figyelmeztetéssel, és nem volt hajlandó megtérni, fogságba került. Széthullott a nemzet, s az emberek úgy érezték, az Úr örökre elhagyta őket. Ámde nem így volt. Egyszer csak Isten meghirdette az új kezdetet, a szabadulást. Vajon nekünk is új kezdetet hirdet az Úr? Vajon a rejtett dolgok, melyeket most még nem sejtünk, de Istennél már előkészületben vannak, ugyanúgy megváltoztatják az életünket, mint e prófécia régi címzettjeiét?
(Hulej Enikő)



„Istennek van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2Kor 9,8)

Az Európai Unió által az önkéntesség évének nyilvánított 2011. esztendőben nem árt rádöbbennünk arra, Urunk hogyan vélekedik az adakozásunkról, különféle szolgálatainkról. Merthogy ő ebben is a hitünket, hatalmába vetett bizalmunkat teszi próbára. Isten ugyanis nem előlegezi meg a gazdagságot, a bőséget, hogy majd a feleslegünkből fusson a jó cselekedetekre. Ellenkezőleg, miközben neki szolgálunk, szórjuk a javainkat, erőnket, azonközben tapasztaljuk meg, hogy árad felénk a kegyelem.
(B. Pintér Márta)



Jézus rettenetesen gyűlölte a bűnt, mert szerette az embereket, kiknek romlására volt a bűn. (Fosdick)


Minden rossz mögött, mely bennünket ér, valami jó rejtőzik. (Zeller)



Mire felneveled a gyerekeidet, megtanulod, mivel tartozol szüleidnek.

Miguel Tirado Zarco


„Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” (1Móz 50,20)

József története az egyik legkedvesebb ószövetségi olvasmányom, a végkifejlet pedig sokszor vált valósággá személyes életemben is. Mások gonosz dolgokat gondoltak, Isten jóra fordította. Evangélium ez sorsfordító helyzetekben. Ahogy a mi Urunk Jézus életében is igazolódott: Pilátus és a főpapok halálba küldték, de ezt Isten a legjobbra, megváltásunkra fordította. Nincs reménytelen helyzet, céltalan elmarasztalás, kiút nélküli tévelygés. Urunk mindenből jót s üdvösségeset tud előhozni. (D. Szebik Imre)

2023. május 19., péntek

A bűnt felismerni, bevallani és elhagyni, ez az igazi bűnbánat, és a megtérés valódi útja. (Trudel)


A FÖLD ÉS AZ ÉG


A Föld és az Ég asztalunknál összeér.
Értünk lett élet ez a bor és a kenyér.
Őáltala, Ővele, Őbenne Tied vagyunk.
Tied vagyunk, Tied vagyunk, Tied vagyunk.

Ments meg minket!
Táplálj minket!
Ments meg minket!




A megdicsőülés helye nem pihenőhely, ahol elandaloghat az ember. Fegyverkezést és erőgyűjtést jelent, hatalmas szenvedések, nehézségek leküzdésére.



A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza.

Pázmány Péter


Annyira lefoglal minket az igyekezet, hogy megadjuk gyermekeinknek mindazt, amit mi nem kaphattunk meg, hogy nem marad időnk annak továbbadására, amit viszont megkaptunk.

James Dobson


Az ész azt mondja, vajon van-e értelme az imádságnak, a szív pedig imádkozik.
Klug I.



Az imádság az ember párbeszéde Istennel.
Nisszai Szt. Gergely



Az imádságban Isten megnyitja szívünket, hogy megtisztult szívvel, állhatatos hittel és gyermeki merészséggel imádkozzunk. Imádság által tanulunk meg imádkozni.

Jézus a szív megtérését hangsúlyozza: a kiengesztelődést a testvérrel, a szívből való megbocsátást, az ellenség szeretetét, a szív tisztaságát, az Ország keresését. Ez a megtérés az Atyára irányul. Életünk gyermeki odaadása az Atyának. Ez az odaadás azért vált lehetővé, mert a szeretett Fiú megnyitotta nekünk az Atyához vezető utat. A szív, amely így kész a megtérésre, megtanul imádkozni a hitben.
Az igaz imádság tehát nem csupán abban áll, hogy mondogatjuk: "Uram, Uram", hanem sokkal inkább a szív készségében az Atya akaratának teljesítésére.

"Mindazt, amit imádkozva kértek, higgyétek, hogy már meg is kaptátok." Mk 11.24 Miként Jézus imádkozik az Atyához, és hálát ad, még mielőtt megkapja ajándékait, az Atyához megtért szív is birtokolja e gyermeki merészséget. A hálával és bizalommal teljes szív mer kérni és tud feltételek nélkül elfogadni, elfogadja a felé irányuló szeretetet.

A hit a szeretetben termi meg gyümölcsét: Jézus tanításának és parancsainak megtartását, az egységet Ővele az Atyában, aki minket Őbenne annyira szeret, hogy bennünk marad. A Szentlélekben a keresztény imádság a szeretet közössége az Atyával, nem csupán Krisztus által, hanem Krisztusban: Felismerjük Benne a mi hangunkat, és az Ő hangját mibennünk.

Tekintsünk most Jézus Édesanyjának imádságára. Mária, akit a Mindenható kegyelemmel teljessé tett, önmaga teljes odaadásával válaszol: "Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint." Szűz Mária imádságát "legyen"-jében a nagylelkű teljes önfelajánlás jellemzi.
A "legyen" igazi keresztény imádság: egészen odaadni magunkat Istennek jóban és rosszban, világosságban és sötétségben, örömben és bánatban, békében és szorongattatásban, azaz minden körülményben, mert Ő egészen a miénk és mi az Övéi vagyunk.

Ha az emberek naponta többször fordulnának Istenhez, megváltozna az életük. Nem szabad belefáradni az imádságba. Nem mindig fogod érezni, hogy szeretsz, hogy imádkozol, de ki kell tartanod. A nehéz időkben mutatod meg igazán, hogy szeretsz.



„Az Isten Fiában való hitben élek, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” (Gal 2,20)

Egy hinduból kereszténnyé lett indiai orvos szavai csengnek a fülemben: Csak Jézus! Egyedül Jézus! Azt kérdeztem tőle, hogy ő – mint ázsiai – ugye vallja, minden vallás tulajdonképpen ugyanazt az Istent keresi. Kutatni valóban sokféleképpen lehet, de megtalálni őt csak egy módon tudod – hangzott a felelet. Szavai egybecsengtek a galatákat győzködő apostol vallomásával. Hinni sokféleképpen lehet, de élni csupán a Krisztus által, aki meghalt és feltámadott, hogy nekünk üdvösséget szerezzen.
(B. Pintér Márta)



„Az Úr türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” (2Pt 3,9)

Isten még mindig türelmes és vár. Bűneink miatt már rég elveszhettünk volna, de ő irgalmas, és megbocsát, ha bevalljuk neki vétkeinket. Szeretne örök élettel megajándékozni minket, ezért kaptunk kegyelmi időt. Ezáltal lehetőségünk van arra, hogy igazán, teljes szívből megtérjünk Istenhez, elhagyjuk régi életünket, megváltozzon a gondolkodásmódunk. Kövessük Krisztust, és örök életre jutunk!
(Juhászné Szabó Erzsébet)



Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3:14)

Mindenkinek van múltja. Sőt, nem ritkán súlyos terheket, fájdalmat, nyomorúságot magában foglaló ez a múlt. Mit kezdünk vele? Pál apostolnak is volt múltja. Volt egy Krisztus nélküli életszakasza. Sőt, üldözte a keresztyéneket. De megtért és Krisztus által reményteljes jövőt kapott. A múltat nem siratta, önmagát nem marcangolta azért, amit tett korábban, hanem a kereszt alá vitte imában, és a tanulságokat levonva lezárta azt, ami elmúlt. Lehet, hogy neked is erre van szükséged? Ami elmúlt nem jön vissza már. Tanulj belőle, okulj, de zárd le és lépj tovább! Tekints előre! Tűzz ki célokat magad elé és Isten segítségével élj céltudatos, Krisztusközpontú életet!

Napi Ige és gondolat levelezőlista



Egyszerűen kell imádkozni, ilyenféleképp: Istenem, itt van egy szegény lélek, akinek nincs semmije, aki semmit sem tud tenni. Add meg nekem, aki senki vagyok, azt a kegyelmet, hogy szeresselek, megismerjelek és szolgáljalak!
Vianney Szent János



Emberi kapcsolataink és Istenhez való viszonyunk szoros párhuzamban vannak, a legkisebb hatás is kölcsönös és megérezhető… Míg a felnőtt ember nem szenteli életét egy másik lénynek, legyen az hitves, gyerek, vagy az egész emberiség, könnyen nagyon távolinak érezheti Istent. Nem egy távoli elérhetetlen ideálból, hanem a valóságból kiindulva lehet jól imádkozni…
Jálics Ferenc



Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül. Ha messze akarsz jutni, menj a többiekkel.



Ha napközben Isten iránti teljes odaadással, Istenen csüngve, híven teljesítettük kötelességünket, és azt imitt-amott egy-egy fohásszal vagy jó szándékkal meg is mutatjuk, akkor az annyi, mintha egész nap imádkoztunk volna. Istent nyelvünkkel mindig nem dicsőíthetjük, ill. dicsérhetjük, azt azonban, hogy életünkkel dicsőítsük, mindig megtehetjük.
Szent Ágoston



Imádkozni nem annyi, mint Istenhez szólni, hanem hallgatni Istenre, ki hozzád szól.
Luis Evely



Lelkünknek az az ima, mint a földnek az eső.
Vianney Szent János


Még az imádság is színpadias cselekménnyé fajulhat, mely az emberek elismerő tapsát keresi. (Fosdick)


Megfigyeltem, a felnőttek időnként összetévesztik a szép szavakat a nagy szavakkal. Fogalom-zavarodottak. Pedig tudhatnák mi a különbség. A nagy szavak hazudnak. A szép szavak pedig egyszerűen csak igazak, és néha védtelenné tesznek. Ettől félnek. A néhától.

Vavyan Fable


Mindig többet teljesíts, mint amennyiért megfizetnek, és egy napon majd többet fognak fizetni, mint amennyi a teljesítményed volt.


Nincsen hiába elmondott imádság.
XXIII. János pápa


Szolgálok hát, mint a köszörűkő, mely az acélnak jó élt ád, noha ő maga metszeni tompa. (Horatius)


„Vessetek le minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást.” (1Pt 2,1)

Megdöbbentő bűnlajstrom. Nem a kívülállók vétkeit sorolja az apostol, hanem a gyülekezetben élőkét. Rólunk van szó. Aki nem harcol a lelke mélyén Krisztussal az igazért, a jóért, az őszinte magatartásért, azt könnyen elsodorja esendő emberi természetének árja. Ezért mint a szennyes ruhát, úgy kell messze hajítani azt a vétekhalmazt, amellyel embertársaink életét megkeseríthetjük, egymás közti kapcsolatainkat pedig tönkretehetjük. Urunk szégyenkezhet miattunk, a hozzá közelítő, kezdő lépéseket már megtevő társaink pedig megtorpannak az úton. Mindez meggondolatlan magatartásunk miatt… Kyrie eleison.
(D. Szebik Imre)

2023. május 18., csütörtök

A munka a láthatóvá tett szeretet. (Kahlil Gibran)



A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása. - Kalkuttai Teréz Anya

Az érett személyiség kialakulásának feltételei: a bizalom, a másik feltételek nélküli elfogadása a családban. - A szülő és a gyermek harmonikus kapcsolata a bizalom ősforrása, amelyet a házastársak közötti viszony alapoz meg. A bizalmi kapcsolat teszi lehetővé a másik feltétel nélküli elfogadását, azaz szeretetét. Ugyancsak ez a feltétele, hogy másokban el tudjuk fogadni a másságot, a különbözőséget, adott esetben a betegséget, a korlátozottságot, a testi-lelki hibákat is. A család a személy egyik fontos szükségletének, a biztonságnak legfőbb garanciája kell, hogy legyen, ahol valóban otthon és biztonságban érezheti magát. Ezt a biztonságot nem a szülői és családi környezet puszta megléte garantálja elsősorban, hanem az ezen belül meglévő szeretetteljes érzelmi kapcsolatok.

Az ember fejlődésében kiemelt fontossága van a kötődésnek. Ha közelebbről megvizsgáljuk, mi is a kötődés valójában, nyilvánvaló, hogy a csecsemő esetében elsősorban fizikai kontaktusról, a szoptatással, a gondozással együtt járó fizikai, ízérzéshez kapcsolódó és szagingerek által közvetített benyomások együtteséről van szó. Később a kötődés éltetője egyre inkább a kommunikáció lesz, ezen belül is elsősorban a nem verbális kommunikáció, s csak később kerül előtérbe a felnőtt kötődésekre jellemző verbális kommunikáció. A családon belüli kommunikáció jelentősége közismert. A családon belüli kommunikáció minőségét és mennyiségét javító bármilyen változás a család eredeti funkciójának erősítését is szolgálja.
Az a jelenlegi gyakorlat, hogy a családi beszélgetések helyét a közös (vagy egyéni) tévénézés veszi át, a családok bensőséges életébe való meglehetősen brutális beavatkozásnak is minősíthető. A családok többsége ugyanis felkészületlen a televízió tolakodó jelenlétével szemben. A családon belüli kommunikáció javítása jelszó marad csupán, ha ennek érdekében konkrét cselekvések nem történnek.
A beszélgetések tartalmát együttes élmények is szolgáltathatják. Az együttes élmény olyan az emberi kapcsolatokban, mint a csapadék a szomjas földnek. Jól működő családok közös élményekre is törekszenek. A kommunikáció, az együttes élmények az egészséges családi élet biztosítékai.

Az egyén cselekvéseinek legáltalánosabb mozgatórugói az értékek. Az értékek nem annyira a dolgokban, hanem bennünk rejlenek. A család eligazítást nyújt az értékek tekintetében és arra is képes, hogy toleranciát fejlesszen ki más értékekkel szemben. A családok értéknevelő funkciója különösen hangsúlyos olyan korszakokban, mint amilyen a miénk is, amelyre az "értékválság" kifejezés jellemző.
Világszerte kísérletet tesznek a családi életre nevelésnek az iskolai oktatásban való bevezetésére. A család valódi szerepének félreértése vezetett ahhoz, hogy ezen a címen többnyire csak szexuális felvilágosítás folyik. Ahol a szexuális hűséget nem mint értéket jelenítik meg, hanem, mint az AIDS megelőzésének egyik fontos eszközét. A családi életre nevelésnek értékeket kell felmutatnia, amelyek a családhoz kötődnek, a családban valósulnak meg: az odaadó és elfogadó, az elkötelezett és hűséges, a megbocsátó és áldozatos, felelősségteljes szeretet értékét.

A kötelék, mely az igaz családot összefűzi, nem a vér, hanem a szeretet. Imádkozzunk minden nap családjaink egységéért és békéjéért, hogy Isten áldása legyen családjainkon, amely élteti és erősíti a családtagok szeretetét.


„A türelem és vigasztalás Istene adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.” (Róm 15,5–6)

Koncertek előtt a zenekar hangol. Egyetlen hangszerhez igazodik a többi. Micsoda hangzavar van ott, ahol ez elmarad! Sok, magát kereszténynek valló közösség – család vagy éppen gyülekezet – szolgálatából ugyanúgy hiányozhat a harmónia, ha köztük széthúzás, türelmetlenség van. Az apostol őket figyelmezteti. Hangolódjanak rá a Szentlélek Istenre, akinek a vezetésével átélhetik a csodát: az „egységes hangzást”.
(B. Pintér Márta)




Aki a szerencsére bízza magát, az a vacsorában sem lehet biztos.


Amit tagadunk, az nem gyógyítható.

Klaus Douglass


Az igazság nincs időponthoz kötve. Mindig időszerű, kiváltképpen akkor, amikor időszerűtlennek látszik. (A.Schweitzer)


Csak a saját bűneink választanak el bennünket Istentől, a mások bűnei nem. Foglalkozzunk tehát inkább a saját bűneinkkel.


Egyes veszélyeztetett csoportok a modern családmodellekben:

Az elkényeztetett, narcisztikus gyermek
A modern gyermeknevelési elvek egyik vadhajtása, a gyermek elfogadásának kritika nélküli érvényesítése hátterében az a téves beállítódás rejlik, amelyet így fogalmazhatunk meg: "ha egy személyt feltétel nélkül elfogadok (szeretek), akkor minden konkrét megnyilvánulását is el kell fogadnom". Pedig a feltétel nélküli elfogadás a személynek szól, nem pedig egyes konkrét megnyilvánulásainak. E magatartás következménye a nárcisztikus, önimádó személyiség. A gyermek azt tapasztalja, hogy a szülő minden megnyilvánulását helyesli, minden igényét kielégíti. Ha nem sikerül a gyermek kedvében járnia, bűntudata van. Különösen kedvez a narcisztikus gyermek nevelésének az egyke-helyzet, amikor a szülő minden igyekezetét imádott (majomszeretett) egyetlenére pazarolhatja. A gyermek azt tanulja meg, hogy minden őérte van, minden az ő szükségletei szerint igazodik, a világ azért van, hogy őt szolgálja. Az ilyen gyermek, felnőtt korára, kikerülve az életbe, súlyos veszélynek van kitéve, hiszen a világ nem az általa tanult és megismert törvényszerűségek szerint működik.

A dolgozó nők
Különösen veszélyeztetettek a családanyák. A mai társadalomban, szemben a férfiakkal, rájuk többes szerepelvárás nehezedik: családanya-, feleség- és hivatás-szerep. Természetesen nem arról van szó, hogy a "nő maradjon a főzőkanál mellett". Nyilvánvaló azonban, ha a női munkavállalás amiatt történik, mert anyagilag a család nem tudja nélkülözni, akkor súlyos diszfunkcióról van szó. A társadalom önfenntartása alapvető érdek. Ha egy társadalom az önfenntartását biztosító nőknek a munkavállalást nem lehetőségként, hanem kényszerként kínálja fel, öngyilkos módon viselkedik - olyan ez, mintha a tojásain ülő madarat párja nem táplálná többé, mondván, keresse meg saját maga az ennivalót. Nem véletlen, hogy a gyermekeikkel GYES miatt otthon lévő anyák mentális veszélyeztetettsége kiugróan magas: hivatásbeli tevékenységük kényszerűen szünetel, a nyomást azonban változatlanul érzik magukon.
Amennyiben a családanya-mivoltot a társadalom a foglalkozási hivatásokkal egyenrangúnak ismeri el (mind anyagiakban, mind erkölcsileg), legalább lehetőség nyílik arra, hogy azok, akik vállalják, teljes életet élhessenek anyaként is.

Az idősek
A családok szétesésének egyik legsúlyosabb következménye, hogy az idős kor értékeinek, mintaadó szerepének felmutatására, megismerésére és elsajátítására nincs lehetőség. Idős korban sokan vetnek véget életüknek. Ebben az öregek elmagányosodása, szerepük leértékelődése igen fontos tényező.
A családok működési zavaraira utal azok megtartó erejének drámai csökkenése. A mai családok nem képesek öregjeiket, betegeiket, sok esetben még gyermekeiket sem felvállalni, gondozni. A családból való kihullás vagy kitaszíttatás fenyegeti ezeket a rétegeket. Közismert, hogy az intézetbe, kórházba kerülő idős személy halálozási esélye sokkal nagyobb, mint a családban maradóé.
A társadalom nagyon drágán fizeti meg, hogy a családokat nem támogatja megtartó erejük növelésében. A szociális otthonok, bölcsődék, elmeintézetek, börtönök fenntartása inhumánusabb és sokkal többe kerül, mint az, ha a családok képesek lennének integrálni gyengéiket és elesettjeiket.

A gyermekek
Legnagyobb veszélyben mégis a gyermekek vannak. Biológiai és szocializációs feladatait teljesíteni nem, vagy csak hiányosan képes családokból lelkileg sérült személyek kerülnek ki.
Minden jogi, gazdasági intézkedésnek figyelembe kellene vennie, hogy a gyermek (és mindannyiunk) érdeke a családban való létfeltételek biztosítása.

„Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire.” (Zsolt 105,5)

Ezen az ünnepen Isten megfejthetetlen titka előtt hódolunk. Imádjuk őt nagy tetteiért, amelyekkel választott népét szétszórattatásában is megőrzi, amelyekkel szabadulást hoz az önzésben, hatalomvágyban, pénz- és önimádatban vergődő posztmodern embernek is. Imádjuk őt a teremtésben megmutatott hatalmáért, a teremtett világ szépségéért és harmóniájáért, a Krisztus személyében adott új életszemlélet esélyéért és a Szent Lélek titokzatos, de mégis valós munkájáért.
(D. Szebik Imre)




Ha a kegyelem trónjához jössz, ne csak kiálts irgalomért és kegyelemért, ne állj fel térdeidről addig, míg ezt meg nem nyerted.


Ha elég erősen akarjuk, mindenben meglátjuk az áldást, minden piszkos edényben, mosatlan ruhában, még a csokoládétól maszatos hűtőszekrény ajtajában is. Ezek a dolgok arra emlékeztetnek, hogy részei vagyunk egy családnak, jóban-rosszban.


„Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.” (Péld 16,8)

Sokszor látjuk környezetünkben, hogy bizonyos személyek mekkora vagyont halmoztak fel, micsoda kastélyban élnek, micsoda elegáns kocsival száguldanak, s néha bizony elfog bennünket az irigység, hogy egyeseknek milyen jó dolguk van, s úgy tűnik, nem is dolgoznak. Kergessük el rossz gondolatainkat, és arra figyeljünk, hogy minket mennyi mindennel áldott meg az Úr. Nap mint nap megtapasztaljuk bőkezűségét, gondoskodását. Dicsérjük Istent, köszönjük meg jótéteményeit! Ne irigykedjünk, elégedjünk meg azzal, amit kaptunk!
(Juhászné Szabó Erzsébet)



Legyen készséges és hajlékony Isten kezében! Tudja, hogy ehhez mit kell tenni: békességben és teljes nyugalomban maradni, soha nem aggódni, semmi miatt nem nyugtalankodni, elfelejteni a múltat, úgy élni, mintha a jövő nem létezne, Jézusnak élni a jelen pillanatban… Szándékosan soha ne gondoljunk önmagunkra, lelkünk gondját hagyjuk egyedül Jézusra. Tartson távol minden félelmet, és helyettesítse ezt az érzelmet a szeretettel, mindenben cselekedjen szelíden, kedvesen, higgadtan, hevesség és lobbanékonyság nélkül; ha szükséges tettese magát halottnak, s így haladjon szelíden, ráhagyatkozással, bizalommal telve.

P. Fracois-Marie-Jacob Limermann


Minden uralkodó hatalom akkor legerősebb, mikor legigazabb és akkor legállandóbb, mikor legirgalmasabb!
(Bessenyei György)


Olyan kevés kell ahhoz, hogy az ember boldog legyen. Ezért kevés a boldog ember, mert mindenki sokat akar, és a kevés már eszébe sem jut.