2023. március 31., péntek

A halál nem megsemmisülés, hanem csak életforma-változás, nem vég, hanem más alakú élet. (Kapi Béla)


A jó Istennek nem kellenek fényes tetteink, sem szép gondolataink… Jézus nem azért jött a földre, hogy észt vagy tehetséget keressen… Azért nevezte magát a mezők liliomának, hogy megmutassa nekünk, mennyire szereti az egyszerűséget.

Kis Szent Teréz


A kereszt üdvösségünk, a kereszt életünk, a kereszt ellenségünk ellen menedékünk. (Kempis Tamás)


A keresztény tegyen úgy az igazsággal, mint a csiga a házával: lakjon benne, és ha valahova megy, vigye magával. (Fosdick)


Aki báránnyá lesz, hamarosan észreveszi, hogy még nem halt ki minden farkas. (Spurgeon)


Aki elfogadja magát, az kész másoknak is megbocsátani.


Ami a szívből jön, az a szívhez szól. (Jeremiah Burroughs)


Amikor meghallod szelíden csobogni lelked patakját, jusson eszedbe, hogy ha van patak, akkor egy óceánnak is lennie kell valahol.

Villiam Arthur Ward


„Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a férjének is, és ő is evett.” (1Móz 3,6)

Mindenkit megkörnyékez a kísértő, sok ezer éves tapasztalata még ravaszabbá teszi őt, mint amilyen először volt. Sziszegése alig hallható, érkezése alig látható. Elhiteti, hogy ő nincs is, ha mégis megsejtünk belőle valamit, azt súgja: csak árnyakat látunk, képzelődünk. Jézus módszere ennek pont az ellentéte. Nyíltan mondja: ő létezik, közöttünk lakik, bennünk él. Amikor ezt felismerjük, a bennünk megszülető világosság örökre eloszlatja a sötétséget.
(Horváth-Hegyi Olivér)


Az igazán reménykedő nem abban bízik, hogy meglesz, amit ő akar, hanem Istenben bízik; és tudja, hogy az a jó, amit Ő ad, vagy megenged.
(Mócsy Imre)


Három ember meghal, és felmennek a Mennybe. Be is akarnak menni, de a kapuban egy ember megállította őket.

- Ki vagy te? - kérdezi a kapuban álló az első embert.
- Én egy híres evangélista vagyok, sok könyvet írtam, még televíziós szolgálatom is volt, és általam sok millió ember ismerte meg az Úr Jézust.
- Na, ez mind szép és jó, de mondd csak, ismered az Úr Jézust?
- Persze hogy ismerem, hiszen mint már mondtam, én egy híres evangélista vagyok!

- Na és te kivagy? - kérdezte a második embertől.
- Én híres lelkipásztor vagyok, egész megagyülekezeteket pásztoroltam a Földön, az isten-tiszteleteinket is sok millió ember nézte különféle televíziós csatornákon.
- Na, ez valóban csodálatos! De mondd csak, ismered az Úr Jézust?
- Persze, hogy ismerem, hiszen én híres lelkipásztor vagyok!

- Na és te ki vagy? - kérdezte a harmadik embert.
- Amint azt magad is látod, én egy egyszerű öreg ember vagyok. Az életem gyorsan elmúlt, és ez idő alatt nem is tudtam semmi maradandót alkotni. Nem lettem híres prédikátor, sem gazdag, hanem egy kis házikóban éltem hosszú éveken át. Sokat imádkoztam, és azon igyekeztem, hogy hűséges maradhassak az én Istenemhez.
- Na és ismered az Úr Jézust?
- Igen, Uram, ismerlek Téged.

HIMNUSZ AZ ÉLETRŐL


Az élet esély, ragadd meg!
Az élet szépség, csodáld!
Az élet nagy boldogság, ízleld!
Az élet álom, tedd valósággá!
Az élet kihívás, vállald fel!
Az élet kötelesség, teljesítsd be!
Az élet játék, járd!
Az élet értékes, vigyázz rá!
Az élet gazdagság, őrizd meg!
Az élet szeretet, örvendj neki!
Az élet rejtély, fedd fel!
Az élet ígéret, teljesítsd!
Az élet himnusz, énekeld!
Az élet küzdelem, fogadd el!
Az élet tragédia, karold fel!
Az élet kaland, legyen hozzá bátorságod!
Az élet boldogság, érdemeld ki!
Az élet az élet, védelmezd!

Teréz Anya


„Krisztus mondja: „Én vagyok a jópásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem: és én életemet adom a juhokért.”” (Jn 10,14–15)

„A juhok természetes tulajdonsága az, hogy mindig követik az előttük járókat, megismerik a kolompja hangját, bégetését és szagát.” De karám, bot, kolomp, pásztorkutya csak a juhok terelésében hathatós. Az összetartozás Jézus, a Pásztor és emberjuhai között a személyes és kölcsönös ismeretből, szeretetből, bizalomból fakad.
(Kőháti Dóra)

Krisztusunk, aki elfogadod a keresztet az emberek kezéből,
hogy Isten embereket üdvözítő szeretetének jelévé tedd,
add meg nekünk és korunk minden emberének,
hogy higgyünk e határtalan szeretetben,
s átadván a kereszt jelét az új évezrednek,
a megváltás hiteles tanúi lehessünk.

II. János Pál pápa


Minden apró jócselekedet a béke egy morzsája. A sok kis jóság összetevődik, és egyre nagyobb lesz az ereje, úgy, mint a fénynek. Egy csillag csak halványan pislákol, de száz vagy ezer már elkápráztat.
Uram, úgy teremtettél, hogy kellesz nekem,
te pedig bennem lakni vágyol.
Úgy teremtettél, hogy szomjazzalak téged,
te pedig szomjazol engem.
Úgy teremtettél, hogy keresve keressem a te tüzedet,
te pedig meggyújtasz engem.
Úgy teremtettél, hogy éhezlek téged,
te pedig magadat adod nekem mennyei ételül,
örökkévaló sympozionjául
lelkem szeretetre, tökéletességre,
elmúlhatatlan szépségre való vágyódásának.
És lelkem beléd horgonyoz kitéphetetlenül,
és örvendezve tudja, hogy a tiéd s te kellesz néki.

Prohászka Ottokár


Mindig légy nyitott a kis feladatokra, mert a kis feladatok fontosak Jézusnak. Isten országának jövője nem egyik vagy másik hatalmas személy lelkesedésétől függ. Azok a nagyok is szükségesek, de ugyanígy szükség van számtalan emberre, akik kicsiny feladatokat végeznek el Krisztus szolgálatában.
A nagy folyók csak egy kis hányadát képezik az összes víznek, ami szükséges a föld táplálására és fenntartására. A nagy folyamokon kívül vannak vizek a földben - a földalatti vizek - és vannak kis patakok, amelyek állandóan táplálják a nagy folyókat. Ezek nélkül a titkos földalatti vizek és bukdácsoló patakok nélkül a nagy folyók elapadnának.

2023. március 30., csütörtök

A legkedvezőbb táptalaj a lélek növekedéséhez a hála.


Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad; aki megbocsát, az új életre szül.


Ami igazán jó, az mindig egyszerű. Az egyszerű oly vonzó, oly előnyös valami, hogy voltaképpen csodálkoznunk kell, miért oly ritka az egyszerű ember.

Tolsztoj


Amit nekem adsz: mindenkinek adod, hirdeti a földi hatalom.
Amit mindenkinek adsz: nekem adod, hirdeti az égi hatalom. (Weöres Sándor)


Az engedelmesség minden egyes ténye újabb kapocs, mely szorosabban fűz bennünket Istenhez.


Az isteni irgalom és a bűnbocsánat reménye nem lehet soha és senki számára sem jogcím és bíztatás újabb vétkezésre.


„Ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt és életre kelt: Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,8.10c)

Fenséges ígéret, nem? Egy életen át szeretni, hogy aztán egy életen át szeressen. A hűség szeretet nélkül életképtelen. Isten azt kéri tőled, hogy tarts ki mellette, és sohase legyen más istened. Ha megcsalod, fájdalmat okozol neki, és még az élet koronája sem lehet a tied. Pedig neked is el van készítve. Egy fenséges élet, fenséges helyen, fenséges lényekkel, fenséges királlyal. El is fogadhatod, vagy le is mondhatsz róla. Minden tetteddel és gondolatoddal valamelyik mellett döntesz.
(Horváth-Hegyi Olivér)


Ha az Úrért végzett munkád elveszi csendes órádat, akkor egész nyugodt lelkiismerettel elhagyhatod munkád egy részét. (Spurgeon)


Ha szerinted mindig más a hibás, akkor sohasem lesz békességed.


Hirdetjük az általános amnesztiát! Isten minden bűnös léleknek megkegyelmezett! Aki nem hallotta, hallja meg; aki nem tudta, tudja meg! A Golgotánál visszanyerheti minden lélek a szabadságát. A Golgotánál lehull a bilincs, a testet sorvasztó, lelket megrontó szokások és szenvedélyek bilincse. A hit megszabadít minden veszedelemtől… Most! Most! Azonnal! (Somogyi Imre)


„Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.” (Zsolt 145,9)

Megpróbáltam jó lenni. Mindenkihez. Egy fél napig. Hát, nem sikerült. A metrón meglökő, a boltban „beszóló” vagy a szemtelen eladó – ő is a „mindenki” egyike. Jaj, de nehéz. Pedig én is „mindenki” vagyok – másnak. S hozzám jó az Úr. Pedig elfordulok, nem törődöm vele. Vagy feleselek. Tetteimmel elszomorítom. Felbosszantom azt, aki jó hozzám. Annyira jó, hogy az életét adja értem. Irgalmazz, Uram, add, hogy jó lehessek!
(Kőháti Dóra)


Jobb egyet aludni arra, amit tenni akarsz, mint ébren hánykolódni azért, amit tettél. (The Grapevine)


Kívánom, hogy a lelked nyugalmat találjon. Kívánom, hogy Isten olyan emberré tegyen, aki szeretetet kapott, ezért szeretetet ad; aki áldást adott, ezért áldást ad; aki gazdaggá lett, ezért meggazdagít másokat. (Sabine Müller)


Ne gondoljátok, hogy az igazi szeretetnek rendkívüli tetteket kell végrehajtania. Csak szeretni kell és ebbe sohasem belefáradni.

Kalkuttai Teréz Anya


Nézz önmagadba, tekints bensődbe, tanuld meg lelked megbecsülését. Gondold meg, mi vagy most, mivé kell lenned, mivé lehetsz. Gondold meg, mi voltál természeted szerint, mi vagy bűneidben, mivé kell lenned tökéletesebb életeddel és mivé lehetsz a kegyelem segítségével.

Szent Bernát


Sokszor ez kísérti meg az embert: „amit megteszek egynek, kettőnek, tíznek: mi ez, csepp a tengerben?!” - Igen ám, de az élet cseppekből táplálkozik. Sőt! Harmatból is tud táplálkozni. S a harmat még csak cseppekké se nagyon formálódik. Vagy ha éppen cseppről van szó, az már egy esőcsepp. Baj van, amikor a víz áradásként jön. Az az életet elsodorja. Az életet az esőcseppek tudják táplálni. Azok a kicsiségek, amikkel képesek vagyunk a közvetlen mellettünk lévő embert segíteni. Lehet ez egy jó szó, egy bíztató tekintet, elfogadó érzület, amit a másik megérez: engem most nem utasítanak el, hanem elviselnek, sőt mi több, elfogadnak!
Nem sokaságot igényel az ember, nem azt igényli, hogy mindenki magához ölelje, mindenki megtapsolja, hanem hogy egy! Egy ember legyen mellette, egy felebarát. - És ez az, ami lehetséges. Amire mindegyikünk képes, hogy egyet, ott, maga mellett elfogadjon, és megtegye neki azokat a legalapvetőbb szolgálatokat, amiből az a másik élni tud. Ez néha nem több mint egy jó szó. És erre azért képesek vagyunk! Bár olykor önmegtagadás kell még ehhez is, mert esetleg rossz tapasztalatokat, keserű élményeket kell elfelejteni és megbocsátani, vagy esetleg antipátiát, valami elemi viszolygást kell legyőzni, ami az embert természete szerint elönti. S mindenekelőtt a kilátástalanság kísértésén kell úrrá lenni, azon, hogy mit számít, mit jelent ez az egy szó a világ nagy nyomorúságában?! - Egy esőcseppet jelent! Egy harmatcseppet jelent, annak a másiknak az életet jelenti. És ha egyszer valaki egyetlen másik embert életre tud kelteni, vagy életben tud tartani, az a másik egyszer csak szintén tesz majd olyan dolgokat, amitől a felebarátja élni kezd. Ha pedig mindenki figyelne a mellette lévő felebarátra, a világ nyomorúsága kezdene megszűnni. Az esőcseppektől a puszta ki tud virulni. Ne féljünk a kicsiségünktől.
Vannak semmiségek, amelyek nagyobb örömet okoznak Jézusnak, mint bármi más.

Kis Szent Teréz

2023. március 29., szerda

A gazdagság szeretete és birtoklása haszontalan, csak a szeretete veszedelmes, birtoklása és gyűlölete fáradalmas…

Szent Bonaventúra


A józan észt kivételes tehetségként kell fogadnunk. Az érző szívet kiváló tulajdonságként kell ünnepelnünk. Az elme még nem gondolat, ahogy a bölcsesség még nem út. A szív, még nem szeretet, ahogy az érzelem, még nem igazi jóság.
Ha azt kívánod, hogy megbecsüljenek, tudj megbecsülni másokat. Tudd értékelni a jót, és magad se akarj jobb lenni a jónál. A túlzásba vitt jóság bántó és sértő lehet. Ha a jóságot választottad, maradj hű e választásodhoz.

Tatiosz


A kegyelem megnyerése egy pillanat műve, a megszentelődés egy életnek a munkája. (Zeller)


„A keresztség által eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.” (Róm 6,4)

Ha a kereszténységnek ezenkívül semmi más üzenete nem lenne, ez is elég volna ahhoz, hogy az utolsó ember is meg akarjon térni. De van valaki, aki nem akarja, hogy meghaljunk a bűnnek (Róm 6,2), nem akarja, hogy a keresztség óemberünk halálát okozza, és azt sem akarja, hogy új életünk legyen, mert így tarthat minket a markában. Mi tehát a keresztség? Istennel egy új élet kezdete és a sátán veszte – bennem.
(Horváth-Hegyi Olivér)


Akik megmerítkeznek a szenvedés tengerében, ritka drágagyöngyöket hoznak elő.

Spurgeon


Amikor a lelked mélyén élő szelíd bárányt sikerül összebékéltetned az ott tomboló vad oroszlánnal, akkor képessé leszel arra, hogy elfogadd, és valóban megszeresd önmagad. Csak így válhatsz a megbocsátás gyógyító eszközévé.

Simon András


Amikor nem tudták megtenni az igazságot hatalomnak, az emberek megtették a hatalmat igazságnak. (Pascal)


Csodálkozol, hogy szívedben még mindig fáj, ha jogtalanság vagy hátrány ér és mellőznek - bár kifelé talán nem is lehet ezt rajtad észrevenni?

Ha ezerszer megszúrnának tűvel, azt gondolod talán, hogy a következő szúrást már nem éreznéd? A természetünket nem lehet elnémítani. Nem volnál ember, ha nem éreznéd az emberi gonoszságot, és belsőleg is át tudnál siklani fölötte, mintha nem is kaptál volna sebet. De el kell érned, hogy mielőbb megbocsáss és egyre rövidebb idő múltán tudd elfelejteni, amit kaptál.


Egy keresztény ember mindennap elolvasott egy részt a Bibliából. Egyik alkalommal a Malakiás 3:3-at olvasta, mely így szól: „Ahogyan leül az ötvös, és megtisztítja az ezüstöt, úgy tisztít meg az Úr...” Egyszerű igének tűnik, de őt mégsem hagyta nyugodni, egész nap ez a vers motoszkált a fejében. Végül úgy döntött, hogy a hétvégén elmegy egy ötvöshöz, hátha mélyebben megérti ezt az igeverset.

Az egyik munkatársának az édesapja pont egy ötvös volt. Megkérte, hadd menjen el hozzá, megnézni hogyan dolgozik, mert kíváncsi a folyamatokra. El is ment hozzá, és az ötvös büszkén és lelkesen kezdte el megmutatni és magyarázni szakmája fortélyait.

Egy ezüstdarabot kezdett felmelegíteni a tűzben, és azt mondta: „Fontos, hogy az ezüstöt a tűz közepébe tartsuk, hogy ezáltal az összes szennyeződést eltávolítsuk róla.”

„És az igaz, hogy az ötvösnek mindvégig a tűz előtt kell ülnie?” - kérdezte a kíváncsi keresztény férfi.

„Igen, ez egy nagyon fontos dolog. Nemcsak, hogy előtte kell ülni és fogni, hanem mindig figyelni is kell. Ki kell várni a megfelelő időpontot, amikor is ki kell venni az ezüstöt a tűzből. Mert ha az ember egy kicsit is tovább tartja a tűzben, könnyedén megsérülhet.” - válaszolta az ötvös.

„De azt honnan lehet tudni, hogy mikor kell kivenni a tűzből?” - kíváncsiskodott tovább a férfi.

„Ó, azt könnyű felismerni! Akkor kell kivennem, amikor meglátom benne a tükörképemet!” - mondta a mester.

Ha most te úgy érzed magad, mintha tűzben lennél és az éget téged, ne feledd Jézus figyel és vigyázz rád! És ez az állapot csak addig tart, ameddig a tükörképét meg nem látja benned...


Ha a Golgotán levő három keresztre feszített között levő különbséget egy szóval akarnánk megjelölni, azt mondhatnánk, hogy az egyik bűnei miatt halt meg, a másik bűneiben, a Harmadik pedig a bűnért.


Ha a lélek önmagába mélyed, akkor meglátja Jézus Krisztusnak, dicső Megváltójának reá függesztett szelíd tekintetét, amellyel hívogatja és biztatja: hogy tekintsen reá ugyancsak szeretettel. (Tersteegen)


Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudom, de hogy kinek a kezében van, azt tudom. (Billy Graham)


Ismertem jót és rosszat,
bűnt és erényt, jogot és jogtalanságot;
ítélkeztem és megítéltettem;
átmentem születésen és halálon,
örömön és szenvedésen, mennyen és poklon;
s végül felismertem,
hogy mindenben ott vagyok
és minden ott van bennem.


ISTEN OLTÓ-KÉSE

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom,
Hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését megáldom,
S mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz a kín,
Mert tudom, tiéd az én harcom,
És győztes távolba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.

Tóth Árpád

„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8)

Tegnap az ünnepelt és hozsannázott Jézust mint Királyt köszöntötték. Fények és árnyak követik egymást gyorsan. Már halljuk az utolsó vacsora döbbenetes szavait az elárulásról. A keresztút drámai képei. Király? Keresztet hordozó bűnös, akit halálra ítéltek. Majd a nagyszombat csendje. A várt Megváltó – halott. A sír foglya. S a húsvétvasárnapi kertben az elhengerített kő. Jézus Krisztus ezen a héten mennyi stációt jár, s lelkünk, őt követve, szintén. S ő mindvégig tudta, és vállalta, s ő ugyanaz! Ebbe kapaszkodjunk, mikor az euforikus örömtől a gyász fojtogató sírásáig járjuk nagyhét útját. Az Úr ugyanaz. (Kőháti Dóra)


KRISZTUS NEM AZÉRT JÖTT A VILÁGBA, HOGY MEGFEJTSÜK ŐT, HANEM, HOGY BELÉ KAPASZKODJUNK ÉS HOZZÁ RAGASZKODVA MAGÁVAL RAGADJON MINKET A FELTÁMADÁS FELFOGHATATLAN VALÓSÁGÁBA.
/DIETRICH BONHOEFFER/