2018. április 27., péntek

A Biblia az élet könyve, az élet számára. (Steinberger)


A hit nem jótéteményeket váró kancsal égre pillantás, hanem a lélek állapota, énünk beállítottsága Krisztussal, Krisztus iránt. (Luther Márton)


A kobrának egy foga is elég ahhoz, hogy valakit megöljön. Egy kedvenc bűn éppen úgy megölheti lelkünket, mint a bűnök sokasága.

Spurgeon


Adj szeretteimnek jó egészséget és boldogságot, hitet és szeretetet, igaz lelki életet, ajándékozd nekik békédet, amelyet nem kaphatnak meg a világtól. Engedd, hogy védelmed alatt boldog közösséggé váljunk; hogy mindig szeretettel és hűséggel viseljük el, ami ér bennünket; hogy mindig osztozzunk egymás örömében és bánatában. Adj esőt, hogy amikor szeretteim elcsüggednek és keserű csalódás éri őket, mindig vigasztalást, menedéket, támaszt jelenthessek számukra.


Amikor az ember fölfedezi és megízleli Isten irgalmasságát és megbocsátását, nem tud másként élni, csak folytonos megtérésben.

II. János Pál pápa


Az első korty a tudomány poharából ateistává tesz.
A pohár alján pedig ott van az Isten!

Isaac Newton


Az Úr önszántából és készségesen Önmagát ajánlja fel nekünk az Ő Krisztusában, akiben a mi nyomorúságunk helyett teljes boldogságot kínál nekünk. (Kálvin János)


„Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet!” (Zsolt 119,5)

Nem könnyű állhatatosan, kitartóan Isten útján járni. Saját erőnk és elhatározásunk kevés ehhez, de Krisztusért az Atya napról napra megadja nemcsak az erre való készséget, de az ehhez szükséges erőt is.
(Gazdag Zsuzsanna)


„Ezt mondja az Úr: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem?” (Ézs 66,1)

Miután az ószövetségi nép letelepedett Kánaánban – a nomád életkörülményeket lezárva – megkezdődött az építkezés. Dávid király már palotában lakott, miközben a Szövetség ládáját – Isten népe számára való jelenlétének-megjelenésének helyét – még csak sátorban őrizték. Jogosan fogalmazódott meg benne egy Istenhez méltó kőépület, a templom építésének terve, ahol – hite szerint – méltó lakhelyre talál maga az Úr is. Az ézsaiási idézet minden korban kérdés marad. Ha Isten mindenhol jelen van, szükség van egyáltalán templomokra? Igen, mert kellenek konkrét helyek ebben a világban, ahol rendszeresen összegyűlhet Isten népe igehallgatásra, a szentségek vételére, a közösség megélésére. Így becsüljük meg saját gyülekezetünk szent templomát!
(Menyes Gyula)


Ifjabb koromban túlságosan sokat adtam az emberi tanításokra… de végül eljutottam oda, Isten Igéjének és Szentlelkének a vezetésével, hogy meglássam, e dolgokat félre kell állítanom, és Isten tanítását közvetlenül az Ő Igéjéből megismernem. (Zwingli)


„Jézus így szólt Tamáshoz: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”” (Jn 20,29)

Milyen keresztény vagy? Boldog, aki tele van gyermeki bizalommal, mert tudod, érzed és tapasztalod: ő él, veled van, segít – vagy tele vagy kétségekkel: valóban feltámadt, valóban itt van? Látni akarsz! Fogni, tapintani, érinteni – csodát akarsz, látni Jézust! De melyik a nagyobb csoda: látni őt vagy hitben járni látás nélkül? Döntsd el magad, de tudd: „…boldogok, akik nem látnak és hisznek”.
(Tamásy Tamásné)


Ha az emberiség meg akar szabadulni abból a pokolból, amelyet önmagának készített, nincs más útja, mint amit a Názáreti mutatott. (G.B. Shaw)


„Jó az Úr, örökké tart szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100,5; Jn 1,16)

Az Úr tanítása, szeretete-hűsége itt van velünk, a mindennapjainkban. De vajon mi is szeretjük-e az Urat a mindennapjainkban? Mi is továbbadjuk-e gondolatainkat az Úrról nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra? Rohanó világunkban szánunk-e rá elegendő időt, szánunk-e rá annyit időt, amennyit ő szán ránk? Megköszönjük-e naponta gondoskodását, hogy ételt, italt adott tányérunkba, poharunkba?… Eszünkbe jut-e anyagi javaink gyarapodásakor, hogy az ő segítségével értük el ezt is, vagy egyszerűen természetesnek vesszük?
(Ilona és Zsuzsanna)


Milyen jó, hogy rábízhatjuk kezünket arra a Kézre, amely megtörte és életre keltette a Kenyeret, amely megáldotta és megsimogatta a gyerekeket, s amelyet szegek vertek át.

Teilhard de Chardin


Mindenkiben annyira él Jézus, amennyire testet ölt a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el, amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.
(Ravasz László)


Mindig megrendítő szembetalálni önmagunkat azokkal a jelekkel, melyek mások irántunk való szeretetének és jóindulatának kifejezői. Ezért értékes pillanatok számunkra, amikor szüleink elfáradt kezeit szemléljük. Mert ezek a kezek értünk fáradtak és fáradnak.
Látni Jézus sebhelyeit kezén, lábán és oldalán, mindig figyelmeztet mindnyájunkat az Ő szeretetének visszavonhatatlan valóságára. És bármi történik is életünkben, ezek a sebek számunkra utat mutatnak a kiengesztelődés és újjászületés felé.
Nincs jogunk összekeverni az embert azzal a rosszal, amit elkövet (ez azt jelentené, hogy az illetőt bezárjuk és reménytelennek ítéljük), de azonosítani sincs jogunk senkit (főképpen nem önmagunkat) azzal a jóval, amit tesz.