2017. november 6., hétfő

A helytelenül értelmezett igazságok több kárt okozhatnak, mint a tévedések.


A rossz terv az, amin nem lehet változtatni. (Publilius Syrus)


A szeretet mindenki számára a legszükségesebb táplálék. (Edith Piaf)


Ahhoz, hogy igaz önmagad megtaláld – egy olyan világban, amely éjjel-nappal arra törekszik minden erővel, hogy olyanná tegyen téged, mint akárki más – Isten segítségével a legszebb, de legnehezebb csatát kell megvívnod amit csak lehet emberileg, és sosem szabad abbahagynod a harcot.


Az Úrtól nyert minden olyan világosság, amit nem közlünk másokkal, lassanként elhalványul. Csak azért ad világosságot, hogy amivel nekünk szolgált, mi is szolgáljunk azzal másoknak.


„Ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel.” (Gal 6,1)
Lehet, hogy a világban azt tapasztaljuk, hogy mindent csak indulattal, gyűlölettel, erővel, agresszióval stb. „lehet” rendezni. „De közöttetek ne ez legyen a rend…” „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” – mondja Pál apostol az Első korinthusi levélben. Vagyis az indokolt feddés, intés, helyreigazítás közöttünk, emberek között, egymással való ügyes-bajos dolgaink, konfliktusaink, egyet nem értéseink elrendezése is abból fakadjon, amiből mi magunk, feddésre, büntetésre méltán jogosultak is naponta megkapjuk részünket: az isteni szeretet és kegyelem erejéből merített, egymás iránti szeretetből… (Kőháti Dóra)


„Jézus ezt kérdezte a tanítványoktól: „Amikor elküldtelek titeket erszény, tarisznya és saru nélkül, volt-e hiányotok valamiben?” „Semmiben” – válaszolták.” (Lk 22,35)
Az élethez, boldogsághoz általunk szükségesnek ítélt dolgok listája igencsak hosszú. Akár életünket is adjuk beszerzésükért, megtartásukért, aggódva, rohanva, idegeskedve. Urunk egyszerűen mutat rá a valóságra, hogy noha sok mindenre van szükségünk, de voltaképpen csak egyre… és ez az egy valóban elég. Ez az egy minden felesleges listát, érte való aggodalmat eltöröl, mert „ahol Isten, ott szükség nincsen”. (Eszlényi Ákos)


„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok!” (Ézs 43,18–19a)
A feleség az anyósülésen böngészgette a térképet. „Igen, a Jakabhegyi úton már végigmentünk, a vasúton is átmentünk, és a Kossuth teret is elhagytuk már.” Felpillantott, körülnézett. Aztán visszabújt a térképbe. „Aha, igen, ez volt jobbra a Petőfi park.” Csend következett. Csak az autó zúgását és a férj egyre idegesebb szuszogását lehetett hallani. „Ja, igen, látom, most tértünk le a Szabadság útról…” – dünnyögte a feleség, és ekkor a férj már nem bírta tovább. „Könyörgök, ne azt mondogasd, hogy hol voltunk! Azt mondd végre, hogy merre menjek! Nézz előre, ha egyszer előre akarsz menni!” (Zsíros András)

Lelkemet a mindenható Istennek ajánlom, kit mindig mint a legfőbb jót forrón imádtam, habár tőle emberi gyarlóságomnál fogva sokszor el is távoztam, amit keserűen sirattam éltemen keresztül, s most is szívszaggatva bánok.
(Széchenyi István)


NÉKED RAGYOG, ÉRTED RAGYOG

Nézd az égen, fenn,
Egy csillag ott ragyog.
Néked ragyog,
Érted ragyog.
Nézd a szívedben,
Egy jel ott ragyog.
Néked ragyog,
Érted ragyog.
Nem a jégbe fagyott életünknek fénye,
Önző vágyak tüzében örök álmaink égnek!
Néma sikolyok őrzik játszótereink csendjét,
Hazug szerelmek ágyán magány ejti könnyét!
Ne félj, csak hidd, vannak örök vágyaid,
Ahol a szíved ott vár kincsed is.
És nézd, hol élsz, sok a fájó szenvedés,
Tudod, a szeretet nélkül minden oly sötét!
És ma mindenkinek kell egy tiszta szó,
Kell egy új világ, hol testet ölt a jó!
Ne várj tovább, a kezed nyújtsd ki már.
Bátran szeress, és hagyd, hogy szeressenek.
Ne várj tovább, most ölelj mindent át.
Ez a világ az otthonunk, összetartozunk, örökké!


Nem az a fontos, hogy jó lesz a királyi székben ülni, és uralkodni, hanem az, hogy Istent fogjuk dicsőíteni.


Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.
Mahatma Gandhi


Vesd a jövő gondját oda, ahová való: Krisztusra.