2017. augusztus 28., hétfő

A szabadjára engedett akarat olyan, mint az őrült keze: kárt tesz.


A Szentírásban található igazság soha nem tesz boldoggá bennünket, amíg az a szívünkben élő igazsággá nem válik. (Spurgeon)



A vigasztalás a szív művészete. Sokszor nem más, mint szeretetteljes hallgatás, vagy csendes együtt szenvedés.

O. V. Leixner


A világból nem hiányoznak a csodák, csak mi vagyunk érzéketlenek rájuk. (Chesterton)



Az értelem felfoghatja Isten létezését, de a hit látja Őt.


Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. (Montaigne)



Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik!
Példabeszédek 23:22

Egy idős édesanya panaszkodott így a múltkorában: "Csak addig kellettem a gyermekeimnek, amíg adni tudtam. Most, hogy már nincs semmim, és megromlott az egészségem is, rám se néznek!"
Még teológus koromban hallottam egy igehirdetésben, hogy előfordul az életben, hogy egy édesanya felnevel öt gyermeket, de öt gyermek nem tud mit kezdeni a megöregedett, lerobbant édesanyával.

Mindkét fenti példa az élet fájdalmas, keserű tapasztalata. Igénkben a tiszteld apádat és anyádat jól ismert parancsolatának elmélyítését láthatjuk. Akinek idős szülei vannak, az gondoljon bele abba, hogy jó néhányan fiatalon eltemetik szüleiket, és annak hiányát, amit a szülői szeretet, törődés, gondoskodás adhat, nélkülözni kénytelenek. Tehát az idős szülőben ha még él, élnek ne a terhet lássuk meg, hanem adjunk hálát Istennek a hosszú földi életért és az abból fakadó áldásokért.

Napi ige és gondolat levelezőlista



„Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok.” (Zsolt 42,7)

Hogy elcsüggedt, megviselt, megtépázott lelkivilágát a mai kor embere egyensúlyba hozza, többnyire különféle nyugtatószereket vagy egyéb speciális terápiákat használ. A zsoltáríró régóta bevált fő terápiája, hogy az élő Istenhez fordul lelki nyomorúsága idején. Őhozzá viszi, neki beszéli el panaszát, nála teszi le terheit, tőle várja a szabadulást. Lelki bajokra Jakab is elsősorban ezt a gyógymódot ajánlja: „Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék!”
(Smidéliusz András)



Kell a mindennapi ima, hogy legyen napunkban egy időtartam, amikor azt mondjuk az Istennek: Szeretlek téged! De még inkább szükséges a napi ima azért, hogy legyen egy időtartam, amikor csendben hallgatjuk az Isten szavát, amint Ő mondja nekünk: Én szeretlek téged!

II. János Pál pápa



Mennyi hiábavaló buzgalommal iparkodnak sokan okokat találni annak bizonyítására, hogy a hit nem képes megmenteni a lelket! Hiszen Isten szavát adta arra, hogy aki Jézusban hisz, az nem vész el, és mi mégis azt akarjuk bebizonyítani, hogy akkor is elveszünk, ha hiszünk… Ha Isten szavára támaszkodunk, akkor ígéretének betartásáért nem minket terhel a felelősség, hanem magát Istent, aki az ígéretet tette. (C. H. Spurgeon)


MI AZ IMÁDSÁG?

Az imádság: hívő ember lélegzetvétele;
érte szíve Isten iránt, hálával van tele.

Az imádság: égbe szálló mélységes hódolat;
Istenünkkel a legbensőbb, szent, titkos kapcsolat.

Az imádság: beszélgetés, őszinte, gyermeki;
Atyával, ki a gyermekét, áldja és szereti.

Az imádság: a lélek szerve, amellyel lélegez;
imádság nélkül a lélek, elsorvad, vége lesz!

Az imádság: lelkünk szárnya, mely felfelé emel;
Isten trónja elé suhan, s eléje térdepel.

Az imádság: csodás ének, lelkünk szép éneke;
miért nincs a szívünk mindig, ily énekkel tele?

Az imádság: betegeknek esdő, mély sóhaja;
Isten a sóhajt is hallja, s nem veti el soha.

Az imádság: lelki fohász, Istenhez, kit szeret;
aki Fiát áldozta fel, minden bűnös helyett!

Az imádság: földi kérés, válasz rá mennyben van;
Atyánknál, kit válaszáért, imádunk boldogan.

Az imádság: hálaadás a sok szépért, jóért;
mellyel Atyánk betölt minket, Fia váltságáért!

Az imádság: csodás oltár, melyen áldozhatunk;
hálaáldozattal azért, amit ad hű Urunk.

Az imádság: felelősség, mert felelős vagyok;
azokért, kiket imámban, szívemben hordozok.

Az imádság: emberekhez lehajló szeretet;
imádságban ölelhet át szívem, bús szíveket.

Az imádság: vallástétel, merjük hát vallani;
Megváltónknak Jézust, aki meg is tud tartani!

Az imádság: lelki szemünk, amellyel láthatunk;
már láthatjuk égi hazánk, melyet ád hű Urunk!

Az imádság: felemelt kéz, s míg felemelve van;
bűnünk felett, világ felett, győzhetünk boldogan.

Az imádság: mély hódolat, hű Teremtőnk előtt;
alázatunk, ha őszinte, Szentlelkével betölt.

Az imádság: bűnvallomás, ha bánt, kínoz a bűn;
ki őszintén bánja bűnét, azon megkönyörül!

Az imádság: alázatos bűnbocsánat kérés;
kinek Isten megbocsátott, nincs már abban félés.

Az imádság: megbékülés égi Teremtőnkkel;
aki békére törekszik, minden gyermekével.

Az imádság: már e testben, drága benső élet;
hűséges imádkozókra vár, az örök élet!

Pecznyík Pál



Mikor már az észőrjítő kérdésekre nem érkezik válasz, és a mélysötétben csak sodródnak tova a megtört szívek: egyetlen fény maradt, amely útjelzővé válhat: egyetlen fénysugár, amely még mindig ragyog: az Ige.


„Ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket.” (Ef 5,11)

Sokan küzdenek életük sötét dolgaival, cselekedeteivel. Hogyan lehetne megoldani elrontott lépéseket, félrecsúszott élethelyzeteket? Ilyenkor sokan rálépnek a könnyebbnek tűnő útra: el kell titkolni a dolgot, nem szabad beszélni róla. Olyan ez, mint a gennyes seb a tiszta géz alatt. Látszólag minden stimmel, csak a seb nem lett kitisztítva. Hányan keresnek olyan segítséget, mely megtanít együtt élni életünk sötét dolgaival! Jézus másra tanította övéit. A bűn céltévesztése életünknek, sötétség. Rossz az irány. Ne a táblát cseréld le, hanem az irányt változtasd meg.
(Sándor Frigyes)




„Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám.” (Zsolt 51,17)

Milyen mély igazságot fogalmazott meg a zsoltáros szinte észrevétlenül! Ha az Úr veszi a fáradságot, és megnyitja ajkamat, akkor képes vagyok az Urat dicsérni. Ha az Úr nem nyitja meg ajkamat, akkor bizony csak felesleges, unalmas és semmit érő mondatokat szólok. Mert valóban lehet kardoskodni a szabad akarat mellett, ahogy tette azt Erasmus, de a józan ész tapasztalata is az, hogy csak akkor tudjuk igazán őszinte szívvel dicsérni az Urat, ha azt ő indítja bennünk.
(Pongrácz Máté)



„Uram, állíts szájam elé őrséget és ajkam kapujához rendelj védelmet…” Zsoltárok 140,3

A hallgatás szelídség,
amikor nem szólsz, ha bántanak,
amikor nem keresed a magad igazát,
amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,
a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,
amikor nem feded fel testvéreid hibáit;
amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,
amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,
a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,
amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,
amikor nem keresel emberi vigaszt,
amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy „a mag” kicsírázzék,
a hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,
amikor nincs versengés,
amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,
amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,
amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,
amikor cselekedeteidet félreértik,
amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,
a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,
amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,
amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,
amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert elengedő neked, hogy az Úr megért,
a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,
amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: „Miért?”,
a hallgatás imádat.

„Jézus hallgatott.” Máté evangéliuma 26,63

Teréz anya


ÜDVÖZLÉGY OLTÁRISZENTSÉG!

Üdvözlégy Oltáriszentség! Csodálatos szent istenség!
Téged szívből, mind imádunk!
Oltárodnak trónján állunk!
Üdvözlégy szent Szakramentom!
Százezerszer, meg ezerszer én Jézusom!

Ha szentek nagy szívével, angyaloknak lángnyelvével.
Köszönthetne minden lélek,
Méltón úgy sem dicsérnének.
Üdvözlégy szent Szakramentom!
Százezerszer, meg ezerszer én Jézusom!

Öntsd szívembe olajodat, égesd benne világodat,
Nagy Szentség! Ó térj be hozzám,
Mert szívem csak Téged kíván:
Üdvözlégy szent Szakramentom!
Százezerszer, meg ezerszer én Jézusom!

Életünknek végóráján, hogy ne ejtsen meg a Sátán,
Te légy erős én gyámolom,
Mert csak nálad az oltalom!
Üdvözlégy szent Szakramentom!
Százezerszer, meg ezerszer én Jézusom!