2017. február 27., hétfő

A divat kegyetlen úr, utadba áll, hogy ne tudd meglátni az örök értékűt. (Auguste Renoir)


A fák és a kövek olyasmit fognak neked megtanítani, amit a tanítóktól soha meg nem hallhatsz.

Szent Bernát


A legfőbb módszerek, melyekkel Jézus csodálatos uralmát felállíthatjuk magunkban, éppen az állandó belső ima lelkülete és a lélek békéje… Az erőlködés és a túlzott sietség összeszorítja a lelket, de a szelíd nyugalom, a békés cselekvés, a higgadt, megfontolt, nyugodt belső hozzáállás kitágítja. El kell feledkeznünk magunkról, hogy lelkünket állandóan Isten felé fordítsuk, s szelíden és békésen előtte tartsuk...

Soha ne nyugtalankodjon a nyomorúságai miatt, hanem ezek láttán álljon alázattal Isten elé, ha ez felülről megadatik, és legyen nagy békességben. Ne hagyja magát elszomorodni vagy elcsüggedni, ha úgy látja, hogy nem tesz semmit, hogy erőtlen és langyos, hogy még túlságosan alá van vetve a természetes ragaszkodásnak, az önszeretet gondolatainak, a szomorúságnak. Egészen egyszerűen próbálja elfelejteni ezeket a dolgokat, és fordítsa lelkét Isten felé… Csak arra törekedjen, hogy megfeledkezzen önmagáról, és szegénységével együtt járjon Őelőtte, soha nem tekintve saját magára… Ezek a felindulások csak akkor múlnak el, ha megveti és elfelejti őket. Egyébként biztosítom, hogy nincs semmi jelentőségük és semmi következményük: ne törődjön velük, csak Istent lássa, tiszta és egyszerű hittel!

Soha ne aggódjon a bukásai miatt, akármilyen számosak is! Valahányszor újra feláll, nem történik baj, de nagy baj lenne, ha elkeseredne vagy túlságosan gyötrődne ezek miatt.

P. Fracois-Marie-Jacob Limermann


A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi lét kérdésére. (Erich Fromm)


A tökéletesség könnyűnek látszik; látom, hogy elég elismernünk semmiségünket és a jó Isten karjaira hagyatkozunk, mint egy gyermek.

Kis Szent Teréz


Akkor vagy igazán erős, ha egy lépést sem tudsz lépni anélkül, hogy Istenre ne támaszkodnál.


„Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád.” (Jón 2,8)

Azt mondják nekem: „Ha csüggedsz, nem is hiszel eléggé Istenben. Gyenge vagy!” De én hiszek, közel érzem őt magamhoz. Lehet, hogy valóban gyenge vagyok, és ezt nem félek bevallani. Lehet, hogy tartok a holnaptól és a ma terheitől is. Nincs valódi menedékem, nincs senki, aki igazán úgy értene engem, mint ő. Ezért beszélgetek vele, ezért imádkozom hozzá, és tudom, minden kimondott és kimondatlan imádságom eljut hozzá. És lehet, hogy néha gyenge vagyok, de vele erős lehetek.
(Benkóczy Péter)


 Egy bűnös sem mentheti fel önmagát, ha ugyanő a bíró. (Ambrosius Theodosius Macrobius)


Ha valaki magamagát keresi, megszűnt szeretni.

Kempis Tamás


Iparkodjál látni! Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen. (Eötvös József)


Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.

Gary Chapman: Egymásra hangolva


Miért nem érzünk nagyobb beteljesedést? Rengeteg ember teszi fel ezt a kérdést önmagának. Nem vagyunk boldogok, nem vagyunk elégedettek - valójában nyomorultak vagyunk.

Miért? A szociológus John Brueggemann a "Gazdag, szabad és nyomorult" c. könyvében megosztott egy történetet, ami nagyszerűen illusztrálja, hogy miért. A Mount Everest megmászása az egyik olyan kihívás, amely inspirálja az embereket, hogy valami nagy dolgot vigyenek végbe. Egy csomó ember megpróbálta, bár közel tíz százalékuk belepusztult a kalandba. A csapatok sokan most is a hegyi ösvényen vannak. Az emberek még mindig meg akarják mászni a csúcsot - noha ennek semmi valódi társadalmi értéke.

Egy néhány évvel korábban az egyik hegymászó, David Sharp, komoly bajba került a hegyen. Nyilvánvaló szüksége 40 hegymászónak jutott tudomására azon a napon, mégis magára hagyták. Meghalt a Mount Everesten, mert nem volt egyetlen hegymászó sem, aki a személyes célját félretette volna, hogy segítsen rajta.

Pontosan ez az. Hajtjuk magunkat, hogy többet szerezzünk, hogy többek legyünk, hogy többet tegyünk, így aztán elveszítjük a látásunkat, hogy mi a valóban fontos. Isten azonban nem erre teremtett, nem így "huzalozott" minket. Az élet nem arról szól, hogy mit alkotsz, mit tudsz, mit teszel. Az élet mindenek felett a szeretetről szól - Isten szeretetéről és egymás szeretetéről.

Jézus azt mondja a Márk 8:356-ben: "Csak a ki feladja az életét értem és az evangéliumért, az fogja valaha is megtudni, mit jelent igazán élni." (TLB fordítás) Isten úgy alkotott, hogy sosem leszel boldog, hacsak nem adod az életed az ő munkájára. Valami sokkal többre lettél teremtve, mint önmagad. A Biblia úgy nevezi ezt, hogy ez a te küldetésed az életben. Ennek a jelentősége nem a státuszból, fizetésből, nemi hovatartozásból ered. A szolgálatból jön. Csak ha feladod az életed, akkor érezheted meg, hogy az életed fontos, jelentőségteljes.
Szeretni valakit azt jelenti, hogy egyek vagyunk vele. Az érzéseit mi is átéljük, az ő öröme a mi boldogságunk is, sebei nekünk is fájnak. Ha szeretünk, akkor készek vagyunk a másik terheit hordozni, szenvedését átérezzük... Az áldozat a szeretet másik neve... Az áldozat az emberség ára. Hajlandó vagy-e megfizetni? Nem adják olcsóbban.

Székely János


Minden igazság csupán kinyújtott ujj, mely Jézusra mutat, aki az Igazság.


„Tekints le szent lakóhelyedről, a mennyből, és áldd meg népedet, Izráelt.” (5Móz 26,15)

Amikor áldást kérünk Istentől, akkor a lehető legjobbat kérjük tőle. Hiszen nincs jobb az életben, mint Isten áldásával indulni életünk minden útjára. Az Ábrahám felé egykor elhangzott áldás – „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” – Jézus Krisztusban teljesedett be. Hiszen Krisztus által mindnyájan Isten népének, az ő nagy családjának tagjai lehetünk, és így bátran kérhetjük őt, ahogy egyik ifjúsági énekünkben tesszük: „Jézus, jöjj, áldd meg népedet!”
(Baranyay Csaba)


Úr Jézus, segíts megértenünk, hogy csak saját magunk és önző vágyaink gyakori halála vezethet el minket a teljesebb élethez; hiszen ha Veled együtt nem halunk meg, akkor Veled együtt föl sem támadhatunk.


Teréz anya


Uram, kegyelmes Krisztusom,
mondanám azt, hogy:
„A hetet Veled kezdem el!”
...vagy inkább
Te kezdjed - újra - el velem.

Tégy, kérlek, lélekben késszé arra,
hogy ne én akarjalak
terveimhez támaszul hívni Téged,

...hanem merjem, egészen,
a Te kegyelmed
értem lehajló tervére bízni
önmagam.

Ámen
Hajdú Zoltán Levente