2017. február 15., szerda

A Bibliában való hitnek legnagyobb akadálya a bűnös életmód.

Spurgeon


 A házasság állandó kommunikációt jelent. Tudnom kell, hogy a társam a másik felem, mindenben elfogadom őt, és megosztom vele az örömöt és bánatot egyaránt.


A legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat.
A mások iránti szeretet Jézus szerint főparancs. Pál hozzáteszi: hogyha szeretetem nincs, semmi sem vagyok. Ez nem valami önkényes isteni határozat révén van így, hanem Isten létéből következik. A Szentháromság léte mutatja, hogy a lét teljessége az önátadó szeretet.
Az ember másokra irányuló, önátadó lény, aki a maga nagylelkű önátadása által valósítja meg önmagát. Az él igazán örökké, aki szeret.
A szeretet önátadás a jóra. Az önátadás az eggyé válásra irányul, és ez csak a szeretett személy részéről történő elfogadás révén teljesedhet be. Így a szeretet beteljesülése megkívánja a személyek kölcsönös önátadását.

Edith Stein


A pénz szolga, de nincsen saját akarata, és mindenre, a jóra is, a gonoszra is egyformán engedi magát felhasználni. (Ohler)


A tökéletes győzelem önmagunk felett diadalmaskodni.

Kempis Tamás


A szeretet nem adó, vagy követelés, mely mögött ott áll a végrehajtó. A szeretet úgy árad, mint a napfény: csöndesen és állandóan - egyedül a maga csodatévő hevétől.



Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt. (Seneca)


„Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik.” (2Móz 13,21)

Izrael fiai elindultak Egyiptomból. Isten kerülő úton vezette őket. Nem a filiszteusok országa, hanem a Vörös-tenger pusztája felé. A kerülő út nem volt véletlen. Isten így óvta meg népét attól, hogy félelemből visszatérjenek Egyiptomba. A kerülő útnak nem mindig látszik a célja az életünkben. Talán néha vádlón kérdezzük Istent: „Miért kell nekem ezt az utat végigjárnom?” Amikor Isten kerülő úton vezet, ő – bár sokszor nem így látjuk, nem így érezzük – velünk van. S ahogy Izrael fiait vezette felhőoszlopban és tűzoszlopban, úgy vezet bennünket is, egészen a célig.
(Baranyayné Rohn Erzsébet)


Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni: sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végig menni; a nagyságot az erénnyel, nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül.


„Hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!”” (Mt 17,5)

Kire hallgassak? Hogy éljek? Hogy legyek boldog? Hol találom meg magamat és az élet Urát? Van választék: lelki vezetők, önsegítő könyvek, bölcsek és „bölcsek”, sarlatánok, lelki éhségünk meglovagolói, spirituális vágyunk vámszedői – de vajon ki igaz, hiteles? Zavarba jövök. Pedig kell válasz, kell útmutatás. Feltekintek. Lélekben. Az Atya szól, és Krisztusra mutat, és a galamb, mint a Lélek, száll. Igen, csak és kizárólag tőle, a Szentháromság egy igaz Istentől kapom meg mindazt, amire szükségem van. Ő vezessen ma és minden utamon!
(Kőháti Dóra)


Helyes állapot az, amikor már semmi sem okoz nagyobb örömet, mint Jézus, és semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a bűn.


Imperfectum: ENGEM KÜLDJ


Itt vagyok, engem küldj Uram,
ragyogjon fényed másokra, szeress általam.
Hol a hit elveszett, oda küldj velem életet,
küldj Uram, s mindig légy velem.

Tudom már jó Uram merre hívsz,
bár nem lát két szemem, de tudom bennem élsz.
Nem félek, mert te vezetsz, mutatod utam.
Követlek, engem küldj Uram.

Itt vagyok, engem küldj Uram,
lángoljon fényed másokra, szeress általam,
hol a hit elveszett, oda küldj velem életet,
küldj Uram, s mindig légy velem.
Ki akar kavicsot, ha gyöngyei vannak? (C. H. Spurgeon)
Krisztus keresztje olyan teher, mint a madárnak a szárnya - az emeli a magasba.

Szent Bernát


„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” (Péld 20,22)

Elhamarkodottan mondtad ki ezt a mondatot. Szinte kötelez, ha kimondtad, pedig már bánod. Ne végy elégtételt magadnak, mert akkor a dolog úgy van elrendezve, ahogy a te bölcsességed diktálja. Bízd az Úrra, hogy ő lát, és kellő időben és módon igazítja helyre a dolgokat! Nagyobb az, amit ő tehet érted. Fogd vissza magad, és majd meglátod, hogy az Úr megsegít, jobban, mint kéred, vagy elgondolod a saját erőd szerint. (Ef 3,20–21)
(Széll Bulcsú)


Vesződsz a bánat felindításával? Nem akar sikerülni? Isten megbántása felett nem érzed a fájdalmat? A vallásos életben az érzelem lehet erős motor, de lehet komoly akadály is. Sohasem lényeges kellék. Áldozáskor sem, bánat felindításakor sem. Nem kell erőszakosan csiholni az érzelmet. Ha a szív együtt dobog, örülj neki. Ha sztrájkol, nem kell aggódnod. Mond egyszerűen Istennek: „Uram, rosszat tettem, azt pedig elmulasztottam, mert saját kényelmemet kerestem és önző voltam, bocsásd meg bűnömet. Bocsáss meg, hogy a Szeretet ellen vétettem és segíts változnom, szeretetben gazdagodnom.” Így a bűnbánat nem bűvészmutatvány és mindennap felindítható.