2017. január 8., vasárnap

A gyáva ember reszket a harc előtt, a bátor remeg a győzelemért. (Spurgeon)


A REMÉNY
Én vagyok a remény!
Akármilyen kemény,
hideg legyen a tél,
ha én veled vagyok,
szíved tavaszt remél.
Zárj be a szívedbe,
őrizz, – mert csak az él,
aki sötét éjben,
örömben, bánatban,
remél – egyre remél!


A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.
Kalkuttai Teréz Anya


Az az ember, akinek szívében Krisztus lakozik a hit által, Istentől mindent ajándékképpen fogad el, mindent áldozatképpen visszaad Neki. (Ravasz László)


Az igazság győzelme a szelídekre és a türelmesekre vár.
Pilinszky János


Dolgozz és szenvedj Jézusért, aki sokat dolgozott és szenvedett érted. (Don Bosco)


Érezni az érintést…. Annyira hiányzik az érintés, hogy egymásnak ütközünk, csakhogy érezzük egymást…


„Jézus mondta: „Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.”” (Mk 4,24b)
Túl sokat ítélkezünk. Indulatból, felületesen, elhamarkodottan, első látásra. Könnyű meglátni a másik szemében a szálkát, a magunkéban pedig nem látjuk a gerendát sem. Mi azt látjuk, ami a szemünk előtt van, Isten viszont azt is látja, ami a szívben van. Megbocsátani is nehezen tudunk. Előfordul, hogy „megbocsátunk, de nem felejtünk”. Isten nem ezt várja tőlünk! Jaj nekünk, ha olyan mértékkel mérnek majd rajtunk, amilyennel mi mérünk embertársainknak. Isten megbocsát és kegyelmez nekünk – nem érdemünk miatt, hanem Krisztusért. Indítson ez el minket a szeretet és az egymás iránti elfogadás, a bocsánatkérés és -adás útján. (Kőháti Dorottya)


Két művész illusztrálta a nyugalmat. Az első egy csöndes, zavartalan hegyi tavat ábrázolt. A másik egy félelmetes vízesést, amelyre ráhajolt a partról egy törékeny fa. A fa egyik ágán, a vízesés felszálló párájától csaknem teljesen átázva egy vörösbegy ül.
Az első kép csak a mozdulatlanságot, a másik az igazi nyugalmat ábrázolta.


„Krisztus mondja: »Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot.«” (Jn 5,39)
Tavaly egy évig ünnepeltük a Bibliát, és „kutattuk az Írásokat”. Áldássá vált – reméljük, sokakban –, hogy kiállításokon, gyülekezeti délutánokon, versenyeken, játékokon, cikkeken, műsorokon, okos és szép könyveken keresztül az élet könyve életközelbe került, olyan kezekbe is, amelyek eddig nem forgatták. Hogy mi lesz a mérlege ennek a rendkívüli évnek? Erről a lelkek vizsgálója tud, aki látja és magához öleli a hozzá térőt. S aki életet és üdvösséget talált, annak a számára a Biblia éve folytatódik, mi több, meghatározatlan (örök) időkig kitolódik. (Kőháti Dóra)


Ne arra menj, amerre a csapás vezet. Arra menj, amerre nem vezet csapás és hagyj nyomot magad után. (Ismeretlen)


Sok kis könnyű gondolatból fejlődik a bűnök nehéz súlya. (Spurgeon)


„Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!” (5Móz 6,5)
Isten annyira szeretett minket, hogy egyszülött Fiát adta értünk, hogy ha hiszünk benne, el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen. Mi sem lenne természetesebb a részünkről, mint a hálaadás ezért a hatalmas szeretetért és jóságért, ennek viszonzása kérdések és feltételek nélkül. Ám mivel egyszerre vagyunk igazak és bűnösök, nem tudunk így szeretni. De naponként imádkozhatunk azért, hogy Isten megtisztítsa a szívünket és az életünket, képessé téve minket ezáltal arra, hogy mindig és minden körülmények közt őt szeressük, rá tekintsünk, felé forduljunk teljes szívünkkel, lelkünkkel és minden erőnkkel. (Gazdag Zsuzsanna)


„Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.” (Zsolt 119,11)
Vannak emberek, akiket egy csapásra a szívünkbe zárunk, még csak meg sem kell szólalniuk. Szívünkbe zárunk igaz szavakat, nekünk szánt tanácsokat, elgondolkodtató intelmeket. A zsoltáros nyomán ma azt gyakorolhatom, hogyan élnek, mozdulnak bennem, segítenek engem Isten nekem kimondott, éltető szavai. A régi emberek sokat ismételgették a fontos bibliai mondatokat, emlékeztettek és emlékeztek. Ma is Isten igéjét ízlelgetem. Ez segít, hogy küzdjek a bennem lévő rossz ellen, s hogy emberségesebb emberré váljak. (Varga Gyöngyi)